Rácz András: Oroszország mindent bevet, ez nagyléptékű, teljes háború

„Jelenleg az látszik, hogy ez egy átfogó nagyléptékű invázió. Tehát nem arról van szó, hogy Oroszország Ukrajna egyes kisebb területeit – ha úgy tetszik, csücskeit – próbálná megszerezni. Hanem itt ez a hadművelet Ukrajna egészének katonai tönkre veréséről szól” – mondta el az RTL Híradó kérdésére Rácz András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Oroszország kül- , biztonság- és védelempolitikájának szakértője 

Hozzátette: az orosz erők összesen hat irányból törek be Ukrajnába, a hat irányból négy az oroszországi föderáció területe, az ötödik a Krím, a hatodik pedig északról Fehéroroszország irányából történt.

„Mindent bevetnek, amilyük van. A háború első óráiban precíziós csapásokkal megkísérelték megsemmisíteni az ukrán légvédelmet és légierőt. Szétlőttek lőszerraktárakat, vezetési pontokat, most pedig mind a hat irtványból szárazföldi erőkkel hatolnak be Ukrajnába” – tette hozzá Rácz András, aki szerint ezek alapján azt lehet feltételezni, hogy egy legalább Ukrajna keleti felének megszerzésére irányuló katonai hadműveletről van szó, aminek célja Kijev elfoglalása vagy legalább nyomás alá helyezése is.

Egyáltalán nem korlátozott, egy nagyléptékű teljes háború

 – tette hozzá.

Mi a legrosszabb forgatókönyv?

Rácz András szerint a legrosszabb forgatókönyv egész Ukrajna elfoglalása, azonban külön kell választani, hogy elméletileg létező legrosszabb forgatókönyvekről vagy a gyakorlatban reálisnak tűnő legrosszabb forgatókönyvekről gondolkodunk.

„Kijev elfoglalása teljes mértékben benne van a pakliban. Putyin ma reggeli hadüzenetében nyilvánvalóvá tette, hogy kormányváltást akar kikényszeríteni Ukrajnában. Ez már önmagában azt implikálja, hogy a Kijev felé induló orosz erők, azok nem csak fenyegetik Kijevet, hanem feltehetően el is akarják foglalni. A Kijev irányába induló orosz csoportosítás egyébként a legerősebb a hat behatolási irány közül” – fogalmazott.

A szakértő szerint politikai oldalról nem tűnik különösebben reális, vagy célszerű forgatókönyvnek Oroszország részéről Nyugat-Ukrajna elfoglalásával próbálkozni.

„Az egy nemzeti öntudat szempontjából egy nagyon öntudatos nagyon erősen nacionalista régió. Nyugat-Ukrajnában még a szovjet hadsereg ellen is majdnem egy évtizedig partizán háború dúlt a második világháború után. Tehát nem hiszem, hogy Oroszországnak bármilyen reális politikai célja lehetne Nyugat-Ukrajnával” – magyarázta Rácz András, aki szerint ebből pedig az is adódik, hogy 

a  jelenlegi információk alapján nem tűnik valószínűnek, hogy az orosz erők elmennének Kárpátaljáig. 

„De ismétlem, a háború elején vagyunk, tehát sok ebben a bizonytalanság” – tette hozzá.

Fehéroroszország is hadviselő fél

Fehéroroszország szerepével kapcsolatban úgy fogalmazott: a helyzet sajnos az, hogy ennek a konfliktusnak Ukrajna északi szomszédja, Belarusz is tevőleges része.

A hat orosz behatolási irányból az egyik az Belarusz területéről indult. A háború első óráiban orosz erők Belarusz területéről is mértek tüzérségi és rakéta csapásokat Ukrajnára. A belarusz hadsereg teljes logisztikai támogatás nyújt, mondta a szakértő, aki hozzátette: nem látszik, hogy a Lukasenka rendszer ez ellen kézzel lábbal tiltakozna. Rácz András felidézte, hogy Lukasenka elnök ugyan kiadott egy közleményt arról, hogy a belarusz csapatok nem harcolnak, de egyrészt az erről szóló jelentések ellentmondásosak másrészt még ha ez igaz is, az ország területének felhasználása a támadás elindításához, illetve a fehérorosz haderő logisztikai támogatása Belaruszt is hadviselő féllé teszi.

Szóba került, hogy Oroszország beválthatja-e a fenyegetését, hogy keményen megtorolja, ha egy ország belép a konfliktusba. Rácz András úgy látja: 

a putyini nyilatkozat, kimondatlanul ugyan, de arról szól, hogy Oroszország kész volna atomfegyvert bevetni bárki ellen, aki beavatkozna ebbe a konfliktusba.

„A helyzet azonban az, hogy ez egyszerűen blöff. Tehát Oroszország nem fog a NATO-val megkockáztatni egy atomháborút Ukrajna kedvéért. Ezt az orosz módszer úgy hívják, hogy információs elrettentés. Tehát amikor valami nagyon durva lépésről beszélünk, nagyon hangosan és reméljük, hogy pusztán az, hogy hangosan beszélünk valami gorombaságról az eléri az elrettentő hatást anélkül, hogy ténylegesen lépnünk kellene” – válaszolta Rácz András, aki szerint a nyugatnak elemi érdek, hogy Ukrajna, tartósan képes legyen ellen állni. „Nem szabad szerintem bedőlni ennek a fajta fenyegetésnek, segíteni kell Ukrajnát mindenféle lehetséges eszközzel” – tette hozzá.

Vlagyimir Puyin orosz elnök csütörtök hajnalban bejelentette, hogy az orosz hadsereg egységei bevonulnak Ukrajnába. Több ukrán városban is robbanásokat lehet hallani. Minden irányból támadnak az oroszok, Oroszország, Belarusz és a Krím felől is átlépték a határt. A háború eseményeiről folyamatosan frissülő cikkünkben olvashat. 

Nyitókép: RTL Klub