Lassan Trumpnál is népszerűtlenebb lesz Joe Biden – Mennyire kell aggódnia a félidős választások miatt?

Az amerikaiak 58 százalékának nem tetszik, ahogy Joe Biden elnök vezeti az országot. Ez ráadásul a hagyományosan liberális CNN által megrendelt felmérésből derült ki csütörtökön. Az elnök megítélése folyamatosan romlik. 2021 augusztusa végén, a kaotikus afganisztáni kivonulás után történt meg először hivatali idejében, hogy többen ellenezték, mint támogatták Bident.

A CNN arra is rámutatott, hogy míg a republikánusok 76 százaléka erősen ellenzi az elnököt, saját pártjának mindössze 36 százaléka mondta azt a legújabb kutatásban, hogy erősen támogatja őt.

Augusztus óta pedig csak rosszabb lett a helyzet az elnök számára, amihez több dolog is hozzájárult:

• a Fehér Ház járványkezelése,
• az elszabaduló infláció,
• választási ígéreteinek, például a diákok adósságának eltörlésének be nem teljesülése.

Az idő pedig szorít. Idén november 8-án rendezik meg az USA-ban a félidős választásokat, ahol a törvényhozás két háza mellett számos állami tisztségért is megmérkőznek a republikánusok, valamint a demokraták. Több 2021-es választáson is rosszul teljesített az elnök pártja, a szakértők pedig egy óriási „vörös hullámra”, tehát republikánus tarolásra számítanak 2022-ben. 

Minden elnöki ciklus félénél választást tartanak az Egyesült Államokban, aminek során teljesen megújítják a 435 tagú szövetségi képviselőházat, a szenátusban pedig a 100 szenátori hely közül 35-öt . Ezen kívül 36 államban kormányzóválasztást is tartanak.

A képviselőházban jelenleg demokrata többség van, a szenátusban 50-50 képviselővel rendelkezik a két párt, de itt az alelnök, Kamala Harris szava dönthet. A szenátus vezetője ugyanis az Egyesült Államok mindenkori alelnöke, akinek szavazati joga ugyan nincs, kivéve, ha egy voksolás döntetlenre áll, akkor ugyanis az ő szavazata dönt.

Van-e esélye Joe Bidennek, hogy a vörös hullámot elkerülje?

Lassan Trumpnál is népszerűtlenebb

Elnökségének 387. napján a FiveThirtyEight közvéleménykutató portál szerint 41,3 százalék támogatta Bident. Trumpot ugyanebben az időszakban 40,8 százalék támogatta az összesített kutatások szerint. Még soha nem volt ilyen közel a mostani elnök népszerűtlensége elődjéhez, mint most.

Ráadásul Biden népszerűsége sokkal nagyobbat esett, mint anno Trumpé: elnöksége kezdetén a demokratát még 53-54 százalék támogatta, míg a Trump mellett állók aránya hivatali ideje alatt egyszer sem lépte át az ötven százalékot. Ő 45 százalék körüli értékekkel kezdett.

A portál összehasonlításából az is kiderül: Biden népszerűsége most kisebb, mint Trumpon kívül eddig bármelyik elnöké hivatali idejének azonos pontján, egészen az 1945 és 1953 között hivatalban volt Harry S. Trumanig visszamenőleg.

Ez a helyzet pedig nemcsak a félidős választások szempontjából lehet problémás. Kedvez a népszerűségcsökkenés Biden korábbi ellenfelének is, aki a hírek szerint egyre aktívabban készíti elő 2024-es elnöki kampányát.

Mi lesz itt novemberben?

Az félidős választások eredménye függ az egyéni jelöltek rátermettségétől és a helyi ügyektől is, de az aktuális elnök teljesítménye, népszerűsége is hatással van. Az épp hivatali idejét töltő Biden most ugyanúgy a pártja jelképe, mint Donald Trump a republikánusoké volt 2018-ban, amikor a kormányzóválasztásokon és a kongresszusi versenyen is előretörtek a demokraták. 

Előbbiben összesen hét hellyel többet szereztek, mint amennyi előtte volt az övék, utóbbiban pedig 41-gyel. A republikánusok ekkor csak a szenátust tudták megtartani, miután csupán kettővel nőtt demokrata szenátorok száma.

Hasonló, de fordított volt a helyzet 2014-ben, amikor az épp különösen népszerűtlen (nagyjából 42 százalék által támogatott) Barack Obama alatt elsöpörte az országot az akkori vörös hullám. 

1934 óta amúgy mindössze kétszer fordult elő, hogy az elnököt adó párt növelte kongresszusi helyeinek számát: a 2002-es voksoláson, amikor George W. Bush népszerűsége a magasban volt a 2001 szeptemberi terrortámadásra adott válasza miatt, valamint 1998-ban, Bill Clinton második elnöki ciklusa idején.

Hacsak novemberig nem durrant valami nagyot Biden – például vet véget az ukrajnai konfliktusnak úgy, hogy az USA kerüljön ki győztesként – valószínűsíthető, hogy novemberben ismét sok demokrata képviselő költözhet haza Washington DC-ből.

Van remény a demokraták számára?

A demokraták mellett szólhat viszont az, hogy jelenleg a republikánus párt látványosan megosztott. Szemben állnak egymással a Donald Trumphoz húzó, szélsőjobboldali, gyakran konteók terjesztésében is utazó képviselők, mint Marjorie Taylor Greene, valamint a „hagyományosabban” konzervatív, mérsékelt párttagok, akik ellen a volt elnök is rendszeresen kikel. Köztük van Mitch McConnell, a párt szenátusi vezetője is.

Ezt a zavart mutatja az a januári eset, amikor Ted Cruz texasi szenátor terroristának nevezte a tavaly év elején a kongresszus épületére támadó, az elnökválasztási eredmény megváltoztatását követelő tömeget. 

Cruz drámai hangvételű, de nem teljesen alaptalan bejelentését óriási felháborodás fogadta a republikánusok szélsőségesebb táborában. A politikus végül arra kényszerült, hogy az Orbán Viktorról is dokumentumfilmet készítő Tucker Carlson műsorában esedezzen bocsánatért. Miközben Carson folyamatosan alázta őt: többek között butának nevezte, és szándékos hazugsággal vádolta, a politikus perceken keresztül könyörgött a megbocsátásért.

Biden mellett szólhat az, hogy nincsenek különösebb viták arról, vajon ő-e a Demokrata Párt arca, míg a Republikánus Pártnak úgy tűnik, jelenleg nincs arca.

Nyitókép: Sarah Silbiger / Bloomberg via Getty Images