Tényleg amerikai pénzből fejlesztette ki Kína a koronavírust, ahogy Ákos mondja?

A világ a mai napig csak találgatja, hogy valójában honnan származik a COVID-19 vírus (amelyet Kovács Ákos énekes a hétvégén „gyönyörű, kínai laboratóriumban amerikai pénzből kifőzött kis víruskának” nevezett), és valószínűleg soha nem is fogjuk megtudni az igazságot. Leginkább azért, mert a kínai hatóságok nem együttműködőek, elzárkóznak az információk megosztásától, de persze más országokban is szeretnek titkolózni, ami jó táptalajt biztosít az összeesküvés-elméleteknek. A koronavírus-járvány több mint két éve tart, sokaknak elegük van a korlátozásokból és talán még többen lehetnek, akik szeretnék végre egyértelműen hallani, mégis hogyan kezdődött ez az egész.

Kissé leegyszerűsítve két elmélet van a COVID-19 eredetére: az egyik szerint egy ismeretlen közvetítő fajon keresztül került át a denevérekről az emberekre, vagyis természetes úton. Jelenleg ez a tudományos közösség által leginkább elfogadott magyarázat. A vírus átterjedésének legvalószínűbb helyszíne a vuhani piac lehetett, ahol sokféle élő állatot is árultak. A másik elmélet érdekesebb: e szerint a vírus egy laborbaleset következtében jutott ki a Vuhani Virológiai Intézetből. Ennek az elméletnek lett aztán az igazán meredek változata a szándékos vírusgyártás, amely igen népszerű lett bizonyos körökben.

Nem segítik a tájékozódást a felelőtlen politikus kijelentések, egyik oldalról sem. A járvány kirobbanása után nem sokkal, 2020 áprilisában beszélt arról Donald Trump amerikai elnök, hogy a vírus egy kínai laborból szabadulhatott el. Egy, a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatón egy újságíró azt feszegette: lát-e arra esélyt, hogy a Vuhani Virológiai Intézetnek köze van a járvány kirobbanásához? Trump pedig azt mondta: igen, igen, igen. Majd hozzátette: 

Úgy gondolom, hogy a WHO szégyellhetné magát, mert olyanok, mint Kína PR-ügynöksége.

Bár az amerikai hírszerzés szinte azonnal cáfolta Trump elméletét, előbb csak néhány republikánus politikus és véleményvezér, majd Mike Pompeo korábbi külügyminiszter már úgy nyilatkozott: szinte biztosan a Vuhani Virológiai Intézetből szabadult el a koronavírus-fertőzés. Donald Trump pedig a későbbiekben egyenesen Kína-vírust vagy „kungflut” emlegetett, vélhetően nem függetlenül attól, hogy választási kampánya egyik legfontosabb pillére Kínával szembeni fellépése volt.

Tavaly májusban aztán – már a Biden-kormányzat alatt – a Wall Street Journal cikke adott új lendületet a vitának. A lap egy addig nem publikált hírszerzési jelentés alapján arról írt, hogy 2019 novemberében, még az első, hivatalosan regisztrált megbetegedések előtt a Vuhani Virológiai Intézet három kutatóján is a koronavíruséhoz hasonló tüneteket észleltek, ráadásul mindhármuknál olyan súlyosan, hogy kórházi ellátásra volt szükségük. A lap hiába érdeklődött a Nemzeti Biztonsági Tanácsnál, mindössze arról tájékoztatták őket, hogy jelenleg is komoly kérdéseik vannak a járvány kezdeti időszakáról, így a megjelenés körülményeiről is. Már a cikkben is kiemelték, hogy ezek olyan új információk, amelyek felerősíthetik egy új, átfogó vizsgálat igényét, hogy kiderüljön: elképzelhető-e, hogy a koronavírus egy laboratóriumból szabadult ki.

Így is történt, három nappal a cikk megjelenése után Joe Biden elnök nyilvánosan felszólította az amerikai hírszerzést, hogy „megkettőzve erőfeszítéseiket” tisztázzák, hogy mi történt Vuhanban. Ennél azonban nagyobbat szólt, hogy az amerikai elnök szerint az amerikai hírszerzés a fentebb már említett két lehetséges forgatókönyvet azonosította: „az egyik valószínűbb, mint a másik,” de a hírszerzésnek mindkettőről „kicsi-közepes a meggyőződése”.  Hogy melyiket látta valószínűbbnek a hírszerzés, azt az elnök nem árulta el.

Augusztusra el is készült a jelentés, a Nemzeti Hírszerzés Igazgatójának (DNI) hivatala által kiadott összefoglalóban arról írtak, hogy 

valószínűleg Kína együttműködésére lenne szükség a Covid-19 eredetének végleges tisztázásához.

Illetve az egyik hírszerző ügynökség mérsékelt bizonyosságúnak értékelte a vírus laboratóriumi eredetét, amely valószínűleg kísérletezéssel, állatkísérlettel vagy a mintavétellel járt. Azt csak a New York Times szellőztette meg, hogy a meg nem nevezett ügynökség az FBI, az Egyesült Államok szövetségi szintű nyomozószerve volt.

Joe Biden a jelentésről úgy nyilatkozott: a világjárvány eredetével kapcsolatos kulcsfontosságú információk megvannak a Kínai Népköztársaságban, a kínai kormány tisztviselői mégis a kezdetektől  azon dolgoztak, hogy megakadályozzák, hogy a nyomozók és a világ közegészségügyi nyilvánosságának tagjai hozzáférjenek ezekhez. Kína washingtoni nagykövetsége azonnal reagált, visszautasították, hogy akadályozták volna a nyomozást és hozzátették: az amerikai hírszerzők által összetákolt jelentés tudományos szempontból hiteltelen, célja pedig Kína bűnbakká tétele.

De hogy kerül amerikai pénz Vuhanba?

A laborbaleset-verziót tehát nem lehet teljesen kizárni, de az összeesküvés-elméleteknek már ennyi is elég, főleg, hogy ott bizonyos kutatásokat amerikai támogatással végeztek.  

Tavaly szeptemberben az Intercept nevű oknyomozó portál hozott le egy cikket arról, hogy az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet korábban dollármilliókkal támogatta a Vuhani Virológiai Intézet génsebészeti kutatásait. Az újságírók egy 900 oldalas dokumentumot szereztek meg adatigényléssel. 

A cikk alapján dr. Anthony Fauci, Joe Biden legfőbb egészségügyi tanácsadója, az Egyesült Államok allergológiai és fertőző betegségekkel foglalkozó országos intézetének (NIAID) igazgatója nem mondta el a teljes igazságot, amikor 2021 májusi, bizottsági meghallgatásán, kijelentette: a Nemzeti Egészségügyi Intézet sohasem támogatta pénzügyileg, „és most sem támogatja a speciális génsebészeti kutatásokat a Vuhani Vírológiai Intézetben.”

Az Intercept azonban a kiperelt dokumentumok alapján arra jutott, hogy az Nemzeti Egészségügyi Intézet  3,1 millió dolláros denevér-koronavírus kutatási ösztöndíjat nyújtott egy EcoHealth Alliance nevű szervezeten keresztül a vuhani inzézetnek, amelyből 599 ezer dollárt arra használtak, hogy azonosítsák és génsebészeti úton megváltoztassák azokat a denevér-koronavírusokat, amelyek megfertőzhetik az embereket is. 

A New York-i székhelyű non-profit EcoHealth Alliance 2014 és 2019 között kapott támogatást az Egyesült Államok kormányától, 2019-ben pedig megújították a pályázatot, de Donald Trump felfüggesztette a folyósítást. A 24.hu a kiperelt dokumentumokat elemző cikke szerint a támogatási leírásban is megnevezték a kutatás veszélyeit: például azt, hogy terepmunkánál a résztvevők a denevérek székletével vagy annak kigőzölgésével megfertőződhetnek SARS-féle, vagy más koronavírusokkal, ezért az állatokkal dolgozó kutatókat rendszeresen szűrték. Ez nem jelenti azt, hogy a vírus biztosan a laboratóriumból szabadult el, ugyanakkor rávilágított, hogy a helyzet talán nem annyira fekete-fehér, ahogyan korábban tűnt.

Már csak azért sem, mert néhány napja, éppen Kovács Ákos megszólalása előtt az Intercept újabb cikkel jelentkezett. Ebben a hozzájuk a peres eljárásban eljutott emailek szerint az EcoHealth Alliance és az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet arról levelezett, hogy Vuhanban biztonsági kockázatok is felmerülhettek, az FBI pedig vizsgálta is a koronavírus és az EcoHealth Alliance, illetve Vuhan esetleges kapcsolatát. Ezt azonban az amerikai hatóságok nem erősítették meg. 

Nyitókép: Szigetváry Zsolt / MTI