Helyi járványnak hitték – így indult világhódító útjára a koronavírus

Két évvel ezelőtt több milliárdnyi ember készült önfeledt szilveszteri bulira. Ekkor még senki sem sejtette, hogy nemsokára az addigi élete gyökeresen megváltozik. Néhány hónap múlva az emberiség jó időre búcsút inthetett a hatalmas partiknak, a százezres tömegrendezvényeknek, de az olyan egyszerű programoknak is, mint egy vacsora egy étteremben, egy séta a városban, vagy a nagyszülők meglátogatása.

Aggasztó hírek Kínából

Az ünnepi hangulatban csak kevesen figyeltek fel arra, hogy 2019. december 31-én a kínai Vuhan városának egészségügyi hatósága egy baljóslatú jelentést tett közzé. E szerint 27-en fertőződtek meg egy rejtélyes, tüdőgyulladásra utaló betegséggel. Közülük 7 ember kritikus állapotban volt. A tünetek között lázat és légzési nehézséget jegyeztek fel.

Az első, hivatalosan is elismert 27 fertőzött mindegyikét egy vuhani élőállatpiachoz kötötték a kínai hatóságok. A létesítményt másnap bezárták. Addigra valószínűleg már hetek óta terjedt a vírus a városban, sőt egyes becslések szerint az első beteg valamikor 2019 októbere és novembere között fertőződhetett meg.

A kínai közösségi médiában már ez idő tájt elterjedt, hogy egy SARS-típusú koronavírus okozhatja a megbetegedéseket. A hatóságok azonban igyekeztek ezt cáfolni, mondván, a tünetek valamilyen vírusos tüdőgyulladásra utalnak. Ekkor még úgy gondolták, a betegség nem terjed emberről emberre.

A SARS említése azért keltett riadalmat, mert 2002 és 2004 között komoly járványt okozott – elsősorban Kínában és Ázsiában. Ez is egyfajta koronavírus volt, aminek a létezését a kínai hatóságok sokáig tagadták. Akkor világszerte több mint 8 ezer ember betegedett meg, és csaknem 800-an bele is haltak a kórba.

Ma már tudjuk, hogy a 18 évvel ezelőtti járvány csak bemelegítés volt, és óriási szerencse, hogy az említett számoknál megállt, ugyanis minden adott volt a pusztításhoz. A betegség rendkívül fertőzőképes volt, a halálozási aránya pedig csaknem 10 százalékos. De lényegében csak akkor tudott fertőzni, amikor a betegnek már komoly, látványos tünetei voltak (magas láz, állandó köhögés), így könnyen ki lehetett szűrni azokat, akik elkapták.

Azt, hogy újra egy SARS-hoz hasonló ütötte fel a fejét, 2020. január 5-én lényegében kizárták a hatóságok, néhány nappal később viszont megállapították, hogy mégiscsak egy koronavírus a felelős a megbetegedésekért. Erről az RTL Híradó is beszámolt.

HIRADO__-__01-09-2020 18:15:02

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ekkor még bizakodó volt. Közleményükben azt írták: a kínai hatóságoknak sikerült azonosítani a vírust, és az információkat megosztották a nagyvilággal is, ami segíthet más országoknak felkészülni. Hozzátették, hogy

„a WHO semmilyen intézkedést nem javasol az utazásokra, és nincs szükség Kínával szemben korlátozásra a vírus miatt.”

Ezen napon halt meg hivatalosan az első ember a világon az új típusú koronavírus miatt, Kínában.

Vihar előtti csend

Időközben megjelentek a vírussal kapcsolatos első figyelmeztetések az Egyesült Államokban is. A járványügyi központ azt tanácsolta az egészségügyi intézményeknek, hogy a tüneteket mutató betegekre azonnal adjanak maszkot, és az orvos is húzzon legalább FFP2-es védelemmel ellátott védőeszközt. Továbbá azt is javasolták, hogy a betegeket haladéktalanul különítsék el egy zárható szobában.

A helyzetet az Európai Betegségmegelőzési Központ (ECDC) is elemezte. A szervezet 2020. január 17-én a kockázati tényezőkre hívta fel a figyelmet. Közölték, hogy a fertőzés forrását még nem sikerült azonosítani, ezért könnyen lehet, hogy lesznek újabb esetek Vuhanban. Ekkor még azt feltételezték, hogy a vírus nem terjed emberről emberre, vagyis ha megvan a gazdaállat, akkor sikerül elejét venni egy járványnak.

Igaz, az ECDC a januári jelentésében nem zárta ki, hogy hasonlóan más koronavírusokhoz ez is képes lehet arra, hogy emberről emberre terjedjen. Ennek ellenére arra jutottak, hogy kevés a valószínűsége, így annak is, a Vuhanba látogató emberek megfertőződjenek. Az ECDC úgy vélte, hogy a betegséget elsősorban azokba az ázsiai országokba hurcolhatják át, ahova gyakran indultak akkor repülőjáratok Vuhanból. Mindezek alapján arra jutottak, hogyha jelentenének is megbetegedést az Európai Unió területéről, akkor az csekély valószínűséggel okozna újabb fertőzést az EU-ban.

Az európai jelentés után 3 nappal a kínai hatóságok elismerték, hogy az új típusú koronavírus képes emberről emberre terjedni.

A vírus elszabadul

Európában először 2020. január 24-én mutatták ki az új típusú koronavírust három embernél, akik mindannyian a kínai Vuhanból érkeztek Franciaországba. Innen jelentették az első európai halálos áldozatot is, egy kínai turista halt bele a betegségbe 2020. február 15-én.

Alig egy héttel később, február 21-én Olaszországban követelt halálos áldozatot a kór. Ott akkor 21 fertőzöttről lehetett tudni. Egy nappal később Észak-Olaszország két tartománya, Lombardia és Veneto vesztegzár alá került, hirtelen 50 ezer ember mozgását korlátozták.

Egy hónap se telt el, és a brit Sky News hírcsatorna már sokkoló riporttal jelentkezett az észak-olaszországi Bergamo kórházából. Olyan rossz volt a helyzet, hogy a várótermekben is lélegeztetésre szoruló betegeket kezeltek, a krematóriumok pedig nem győzték elégetni a halottakat. A riport bemutatásakor 47 ezer fertőzött volt Olaszországban, az egy hónappal korábbi szám több mint kétezerszerese. A halottak száma pedig a négyezerszeresére nőtt az egy hónappal korábbi adatokhoz képest. Az összeomlás gyors és látványos volt.

Időközben, március 11-én a WHO világjárványnak minősítette a koronavírus terjedését. Ekkora már világszerte csaknem 150 ezren kapták el a kórt, és több mint 4600-an haltak bele a betegségbe. Három héttel később már az 1 milliót is átlépte a fertőzöttek száma.

Az esetszám dinamikusan nőtt, júniusban a 10 milliót is átlépte. A vírus többszöri mutálódásának betudhatóan jelenleg a negyedik hullámnál tartunk, és egyes szakértők szerint az omikron-variáns miatt küszöbön az ötödik hullám. A járvány kezdete óta már mintegy 300 millió ember kapta el a Covid-19 valamelyik változatát, és több mint 5 milliónyian haltak bele a betegségbe.

Nyitókép: Rendőrök őrzik a vuhani élőállatpiacot, 2020. január 21-én. A gyanú szerint innen terjedt el a világban a koronavírus – Fotó: Dake Kang / AP