Már több mint 2700 napja van vészhelyzet Magyarországon, a kormány szerint „a magyar emberek érdekeit” képviselik

Tavaly nem augusztus 20-án, hanem az időjárás miatt egy héttel később tartották a tűzijátékot. Ki is rúgták az OMSZ vezetőit, mert elmaradt az eső. 

A fővárosi közterületeket augusztus 20-tól a tűzijáték napjáig, azaz augusztus 27-ig ingyen használhatták a szervezők.

Néhány hete pedig köz nélküli közmeghallgatást tartottak Gödön. Csak telefonon és emailben tehettek fel kérdéseket a helyiek például a település határában működő akkumulátorgyárról, személyesen nem.

Bár elsőre nem egyértelmű: a két ügy között van összefüggés.

Méghozzá az, hogy mindkettőre – azaz a közterülethasználati díjak eltörlésére, és a személyes jelenlét nélküli közmeghallgatásokra is – a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva, az országgyűlést megkerülve, rendeleti úton adott lehetőséget a kormány.

Vészhelyzet 2700 napja

Tavaly májusban hirdetett háborús veszélyhelyzetet a kormány. Az év hátralévő részében 267 kormányrendelet született erre hivatkozva. A költségvetést és az adótörvényeket is így módosították. Magyarországon egy-egy rövidebb időszakot kivéve több mint 2700 napja veszélyhelyzet van. Először a migráció, azután a covid-járvány, most pedig a háború az indok.

Az országgyűlés kormánypárti többsége november 6-án újabb fél évvel, 2024 májusáig hosszabbította meg a háború miatti veszélyhelyzetet. 

A kormány indoklása szerint erre azért van szükség, hogy hatékonyabban és gyorsabban tudjanak reagálni a háború okozta kihívásokra.  

A Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért, az Eötvös Károly Intézet és a Transparency International közös tanulmányban állítja: a kormány visszaél a veszélyhelyzet miatti rendeleti kormányzással.

Valaki bemegy a minisztériumba este nyolckor. Begépel valamit a laptopjába, megnyomja az entert és abból másnapra jogszabály lesz. Tehát még az a kontroll sincs meg, ami egyébként a kétharmados országgyűlési többsége mellett a kormánypártnak meglehetne

– mondta Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.

A civil szervezetek szerint a kormány nem véletlenül tartja fenn magának a rendeleti kormányzás lehetőségét. „Azt látjuk, hogy van egy nagyon kényelmes, de alapvetően indokolatlan eszköz most a kormányzat kezében, hogy mindenfajta nyilvánosságot megkerülve, gyakorlatilag azt foglaljon jogszabályba, amit csak akar, és akkor, amikor csak akarja” – mondta Kádár.

A kormány érdemben nem válaszolt az RTL Híradó kérdéseire, ugyanakkor azt közölték: a „Helsinki Bizottság most éppen azért támadja Magyarországot, mert a kormány a magyar emberek érdekeit képviseli.”