2011. március 14. 17:09
Tizennyolcan kaptak Kossuth-díjat, tizenöten pedig Széchényi-díjat a Parlamentben.
Kossuth-díjat kapott:
Nemeskürty István 1925-ben született, Széchenyi-díjas irodalomtörténész, író, filmtörténész, egyetemi tanár a Magyar Tudományos Akadémia doktora. A magyar játékfilmkészítés több mint negyedszázados irányításáért és példaértékű életpályájáért Kossuth Nagydíjat kapott.
Nemeskürty István 1925-ben született, Széchenyi-díjas irodalomtörténész, író, filmtörténész, egyetemi tanár a Magyar Tudományos Akadémia doktora. A magyar játékfilmkészítés több mint negyedszázados irányításáért és példaértékű életpályájáért Kossuth Nagydíjat kapott.
Berecz András 1957-ben született, népdalénekes, mesemondó, népmesegyűjtő, folklórkutató és előadóművész. A Kárpát-medencégen élő magyar közösségek érdekében és annak körében végzett három évtizedes népmesegyűjtői és műfordítói valamint előadói munkásságáért Kossuth- díjat kapott.
Czakó Gábor 1942-ben született, József Attila-díjas író, publicista, képzőművész, a magyar katolikus újságíróképzés megszervezője. Sokoldalú irodalmi munkásságáért Kossuth-díjat kapott.
Czakó Gábor 1942-ben született, József Attila-díjas író, publicista, képzőművész, a magyar katolikus újságíróképzés megszervezője. Sokoldalú irodalmi munkásságáért Kossuth-díjat kapott.
Földes László 1945-ben született előadóművész, dalszerző, több évtizedes munkásságáért, sokoldalú művészi tevékenységéért részesült az elismerésben.
Kristóf Ágota 1935-ben született, Svájcban élő, franciául alkotó magyar író. Világszerte nagy sikert aratott irodalmi munkásságáért tüntették ki.
Kovács Apollónia 1926-ban született előadóművész, népdalénekes, színésznő. Több évtizedes munkásságáért, a népdalkincs ápolásáért kap Kossuth-díjat, amelyet egy későbbi alkalommal vesz át.
Kovács Apollónia 1926-ban született előadóművész, népdalénekes, színésznő. Több évtizedes munkásságáért, a népdalkincs ápolásáért kap Kossuth-díjat, amelyet egy későbbi alkalommal vesz át.
Kubik Anna 1957-ben született, Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész sokoldalú művészi munkásságáért, a drámairodalom nagy szerepeinek a megformálásaként kapott Kossuth-díjat.
Makkai Ádám költő, író, nyelvész, műfordító, a chicagói University of Illinois nyugalmazott professzora a magyar költészetet világszerte népszerűsítő fordításaiért és életpályája elismeréseként vehette át a Kossuth- díjat.
Medveczky Ádám 1941-ben született, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas karmestere, érdemes művész életpályája elismeréseként, öt évtizedes tevékenységéért kapott Kossuth-díjat.
Orosz István 1951-ben született grafikus, animációsfilm-rendező, Balázs Béla- és Munkácsy Mihály díjat is kapott, érdemes művész, egyetemi tanár, nemzetközileg is elismert, sokoldalú művészi munkásságáért részesült Kossuth-díjban.
Reigl Judit 1923-ban született, 1950-ben Franciaországban telepedett le, festőművész, az európai absztrakt expresszionista művészet képviselője, nemzetközi szinten is elismert művész, a díjat később veszi át.
Rófusz Ferenc 1946-ban született, Oscar-díjas és Balázs Béla-díjad animációs- és rajzfilmrendező. Nemzetközileg is nagyra becsült munkásságáért részesült az állami elismerésben.
Sándor György 1938-ban született, Jászai Mari-díjas előadóművész, "humoralista" sajátos stílusú, intellektuális elemekkel átszőtt előadóművészete, sokoldalú művészi pályafutása elismeréseként kapott Kossuth-díjat.
Szabados György 1939-ben született, Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, zongorista, az improvizatív kortárs zene kiemelkedő alakja életpályája elismeréseként részesült az elismerésben.
Vidnyánszky Attila 1964-ben született, Jászai Mari-díjas rendező, a debreceni Csokonai Színház igazgatója. Társulatépítő, a költészetet középpontba állító munkásságért, emlékezetes rendezéseiért kapott Kossuth-díjat.
Megosztott Kossuth-díjat kapott Szarka Tamás és Szarka Gyula zeneszerző, a Ghymes együttes két alapító tagja. A magyar és közép-kelet európai népzenei alapokon nyugvó népdalkincs megőrzéséért, előadói tevékenységéért részesültek az elismerésben.
Schmitt Pál államfő átadta a Kossuth-díjat Blaskó Péter Jászai Mari-díjas színésznek is, aki 2008-ban nem vette át az elismerést.
Széchenyi-díjat kapott:
Oláh György 1927-ben született, 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott "a karbokation kémiához való hozzájárulásáért". A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A globális felmelegedés problémájára is megoldást kínáló direkt metanolos tüzelőanyag-cella kidolgozója. Világszerte számon tartott és nagyra becsült kémiai kutatásaiért és eredményeiért, azoknak ma már klasszikusnak számító tanulmányokban és könyvekben való közzétételéért, a kémiai tudományok fejlesztése érdekében végzett tudományos munkásságáért és az új tudósnemzedékek számára példaképül szolgáló életpályájáért Széchenyi Nagydíjat kap, az elismerést később veszi át.
Csíkszentmihályi Mihály 1934-ben született, pszichológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja világszerte nagyra becsült, a fejlődés- és neveléslélektan, valamint a kreativitás- és tehetségkutatás, továbbá az életmód- életminőség terén végzett tudományos munkásságáért, a pszichológiai fogalommá vált "flow-állapot" leírásáért, továbbfejlesztéséért kap Széchenyi-díjat, amelyet később vesz át.
É. Kiss Katalin 1949-ben született, nyelvész, egyetemi tanár. A magyar nyelv generatív szintaxisának kutatásában és a magyar nyelv szerkezete iránti nemzetközi érdeklődés felkeltésében, a magyar nyelvtan oktatásának megújításában, a generatív nyelvészet módszertanának újításában végzett iskolateremtő tudományos munkásságáért, egyetemi oktatói és szakmai-közéleti tevékenysége elismeréseként kapott Széchenyi-díjat.
Erdei Anna 1951-ben született, immunbiológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. Az immunválasz kialakulásának mechanizmusa, a természetes immunitás szerepe és az adaptív immunitással való kapcsolódása, az immunfolyamatok szabályozása terén végzett, nemzetközileg is számon tartott tudományos, kutatói munkássága, oktatói, tankönyvírói tevékenysége elismeréseként kapta meg a díjat.
Inzelt György 1946-ban született, a kémia tudományok doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézet Elektrokémiai és Elektroanalitikai Laboratórium vezetője, egyetemi tanár. Az elektrokémiai kutatásban elért eredményeiért, iskolateremtő tudományos munkássága, oktatói, egyetemvezetői, publikációs és szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként kapott Széchenyi-díjat.
Istvánfi Gyula 1938-ban született, a műszaki tudomány kandidátusa, Ybl Miklós-díjas és Forster Gyula-díjas építészmérnök, professor emeritus. Több mint négy évtizedes oktatói tevékenysége, az egyetemes, a magyar és a népi építészettörténet terén végzett iskolateremtő tudományos és kutatói munkássága, valamint a határon túli magyar műemlékek dokumentálásáért és helyreállításáért tett erőfeszítései elismeréseként kapott Széchenyi-díjat.
Kun Miklós 1946-ban született, a történettudomány kandidátusa, a Károli Gáspár Református Egyetem Kremlinológiai Intézet intézetvezető egyetemi tanára. Több évtizedes, az 1848-as forradalmak emigrációjának története, az egyetemes és a 19.-20. századi orosz történelem összefüggéseinek bemutatása, elemzése terén végzett több évtizedes, nemzetközileg is számon tartott tudományos, kutatói, oktatói munkássága elismeréseként vehette át a Széchenyi-díjat.
Lénárd László 1944-ben született, neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia Idegélettani Kutatócsoport vezetője. A motivációs és tanulási folyamatok, különösen az éhség- és testsúlyszabályozás neurokémiai és elektrofiziológiai mechanizmusainak feltárása, a tanulási mechanizmusok neurokémiai háttere kutatása terén elért eredményeiért, határainkon túl is nagyra becsült tudományos munkássága, oktatói és a hazai, továbbá a nemzetközi szakmai közéletben végzett tevékenysége elismeréseként kapott Széchenyi-díjat.
Makara B. Gábor 1939-ben született, neuroendokrinológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatóprofesszora. Endokrinológiai kutatásaiért, a központi idegrendszernek a hypophysis-mellékvesekéreg rendszer működésének szabályozásában betöltött szerepe, a stressz szervezetre gyakorló hatásainak vizsgálata terén elért eredményeiért, a tudományos-szakmai közéletben végzett tevékenysége elismeréseként kapott Széchenyi-díjat.
Monok István 1956-ban született, az irodalomtudomány kandidátusa, irodalom- és művelődéstörténész, könyvtáros, egyetemi docens. A 15-17. század könyv- és olvasmánytörténetének, a 16-17. század magyar művelődéstörténetének és a régi magyar irodalom történetének kutatásában elért eredményeiért, oktatói, szerkesztői, szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként vehette át a Széchenyi-díjat.
Pósa Lajos 1947-ben született, matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet munkatársa. A matematika oktatásban, különösen a matematikai tehetséggondozás terén kidolgozott, világszerte számon tartott módszereiért és eredményeiért, a pedagógusképzésben végzett tevékenysége elismeréseként kapott Széchenyi-díjat.
Sólyom Jenő 1940-ben született, fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Állami díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézete kutatóprofesszora. A szilárdtestek elméletében elért eredményeiért, elsősorban a renormálási csoport sokrétű alkalmazásáért, a több évtizedes oktatói tevékenységét összefoglaló, nemzetközi viszonylatban is jelentős három kötetes "A modern szilárdtestfizika alapjai" című tankönyvéért kapott Széchenyi-díjat.
Stépán Gábor 1953-ban született, gépészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar tanszékvezető egyetemi tanára, dékán. Az alkalmazott matematika és a mechanika határterületein elért, nemzetközileg is számon tartott kutatási eredményeiért, valamint az általa vezetett kutatói műhelyben végzett iskolateremtő tevékenységéért, kiemelkedő oktatói munkájáért kapott Széchenyi-díjat.
Szabó Miklós 1935-ben született, történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészettudományi Intézet kutatóprofesszora, egyetemi tanár. Az egyetemes ókortudomány, ezen belül a klasszika-archeológia és a kelta tudományok terén elért eredményeiért, a hazai társadalomtudományi kutatások nemzetközi integrációjához való tevőleges hozzájárulásáért, határainkon túl is nagyra becsült tudományos munkássága, oktatói, egyetemvezetői és szakmai-közéleti tevékenysége elismeréseként kapott Széchenyi-díjat.
Szörényi László 1945-ben született, irodalomtörténész. A Magyar Tudományos Akadémia doktora, József Attila-díjas irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete igazgatója. Az antikvitás irodalmától a klasszikus korszakokon át a modern irodalomig terjedő, nemzetközileg is számon tartott irodalomtörténeti, irodalomelméleti és esztétikai munkásságáért, a neolatin irodalom oktatásában és kutatásában végzett iskolateremtő tevékenysége elismeréseként vehette át a díjat.
Forrás: Független Hírügynökség
Medveczky Ádám 1941-ben született, a Magyar Állami Operaház Liszt Ferenc-díjas karmestere, érdemes művész életpályája elismeréseként, öt évtizedes tevékenységéért kapott Kossuth-díjat.
Orosz István 1951-ben született grafikus, animációsfilm-rendező, Balázs Béla- és Munkácsy Mihály díjat is kapott, érdemes művész, egyetemi tanár, nemzetközileg is elismert, sokoldalú művészi munkásságáért részesült Kossuth-díjban.
Reigl Judit 1923-ban született, 1950-ben Franciaországban telepedett le, festőművész, az európai absztrakt expresszionista művészet képviselője, nemzetközi szinten is elismert művész, a díjat később veszi át.
Rófusz Ferenc 1946-ban született, Oscar-díjas és Balázs Béla-díjad animációs- és rajzfilmrendező. Nemzetközileg is nagyra becsült munkásságáért részesült az állami elismerésben.
Sándor György 1938-ban született, Jászai Mari-díjas előadóművész, "humoralista" sajátos stílusú, intellektuális elemekkel átszőtt előadóművészete, sokoldalú művészi pályafutása elismeréseként kapott Kossuth-díjat.
Szabados György 1939-ben született, Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, zongorista, az improvizatív kortárs zene kiemelkedő alakja életpályája elismeréseként részesült az elismerésben.
Vidnyánszky Attila 1964-ben született, Jászai Mari-díjas rendező, a debreceni Csokonai Színház igazgatója. Társulatépítő, a költészetet középpontba állító munkásságért, emlékezetes rendezéseiért kapott Kossuth-díjat.
Megosztott Kossuth-díjat kapott Szarka Tamás és Szarka Gyula zeneszerző, a Ghymes együttes két alapító tagja. A magyar és közép-kelet európai népzenei alapokon nyugvó népdalkincs megőrzéséért, előadói tevékenységéért részesültek az elismerésben.
Schmitt Pál államfő átadta a Kossuth-díjat Blaskó Péter Jászai Mari-díjas színésznek is, aki 2008-ban nem vette át az elismerést.
Széchenyi-díjat kapott:
Oláh György 1927-ben született, 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott "a karbokation kémiához való hozzájárulásáért". A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja. A globális felmelegedés problémájára is megoldást kínáló direkt metanolos tüzelőanyag-cella kidolgozója. Világszerte számon tartott és nagyra becsült kémiai kutatásaiért és eredményeiért, azoknak ma már klasszikusnak számító tanulmányokban és könyvekben való közzétételéért, a kémiai tudományok fejlesztése érdekében végzett tudományos munkásságáért és az új tudósnemzedékek számára példaképül szolgáló életpályájáért Széchenyi Nagydíjat kap, az elismerést később veszi át.
Csíkszentmihályi Mihály 1934-ben született, pszichológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja világszerte nagyra becsült, a fejlődés- és neveléslélektan, valamint a kreativitás- és tehetségkutatás, továbbá az életmód- életminőség terén végzett tudományos munkásságáért, a pszichológiai fogalommá vált "flow-állapot" leírásáért, továbbfejlesztéséért kap Széchenyi-díjat, amelyet később vesz át.
É. Kiss Katalin 1949-ben született, nyelvész, egyetemi tanár. A magyar nyelv generatív szintaxisának kutatásában és a magyar nyelv szerkezete iránti nemzetközi érdeklődés felkeltésében, a magyar nyelvtan oktatásának megújításában, a generatív nyelvészet módszertanának újításában végzett iskolateremtő tudományos munkásságáért, egyetemi oktatói és szakmai-közéleti tevékenysége elismeréseként kapott Széchenyi-díjat.
Erdei Anna 1951-ben született, immunbiológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. Az immunválasz kialakulásának mechanizmusa, a természetes immunitás szerepe és az adaptív immunitással való kapcsolódása, az immunfolyamatok szabályozása terén végzett, nemzetközileg is számon tartott tudományos, kutatói munkássága, oktatói, tankönyvírói tevékenysége elismeréseként kapta meg a díjat.
Inzelt György 1946-ban született, a kémia tudományok doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Kémiai Intézet Elektrokémiai és Elektroanalitikai Laboratórium vezetője, egyetemi tanár. Az elektrokémiai kutatásban elért eredményeiért, iskolateremtő tudományos munkássága, oktatói, egyetemvezetői, publikációs és szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként kapott Széchenyi-díjat.
Istvánfi Gyula 1938-ban született, a műszaki tudomány kandidátusa, Ybl Miklós-díjas és Forster Gyula-díjas építészmérnök, professor emeritus. Több mint négy évtizedes oktatói tevékenysége, az egyetemes, a magyar és a népi építészettörténet terén végzett iskolateremtő tudományos és kutatói munkássága, valamint a határon túli magyar műemlékek dokumentálásáért és helyreállításáért tett erőfeszítései elismeréseként kapott Széchenyi-díjat.
Kun Miklós 1946-ban született, a történettudomány kandidátusa, a Károli Gáspár Református Egyetem Kremlinológiai Intézet intézetvezető egyetemi tanára. Több évtizedes, az 1848-as forradalmak emigrációjának története, az egyetemes és a 19.-20. századi orosz történelem összefüggéseinek bemutatása, elemzése terén végzett több évtizedes, nemzetközileg is számon tartott tudományos, kutatói, oktatói munkássága elismeréseként vehette át a Széchenyi-díjat.
Lénárd László 1944-ben született, neurobiológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia Idegélettani Kutatócsoport vezetője. A motivációs és tanulási folyamatok, különösen az éhség- és testsúlyszabályozás neurokémiai és elektrofiziológiai mechanizmusainak feltárása, a tanulási mechanizmusok neurokémiai háttere kutatása terén elért eredményeiért, határainkon túl is nagyra becsült tudományos munkássága, oktatói és a hazai, továbbá a nemzetközi szakmai közéletben végzett tevékenysége elismeréseként kapott Széchenyi-díjat.
Makara B. Gábor 1939-ben született, neuroendokrinológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet kutatóprofesszora. Endokrinológiai kutatásaiért, a központi idegrendszernek a hypophysis-mellékvesekéreg rendszer működésének szabályozásában betöltött szerepe, a stressz szervezetre gyakorló hatásainak vizsgálata terén elért eredményeiért, a tudományos-szakmai közéletben végzett tevékenysége elismeréseként kapott Széchenyi-díjat.
Monok István 1956-ban született, az irodalomtudomány kandidátusa, irodalom- és művelődéstörténész, könyvtáros, egyetemi docens. A 15-17. század könyv- és olvasmánytörténetének, a 16-17. század magyar művelődéstörténetének és a régi magyar irodalom történetének kutatásában elért eredményeiért, oktatói, szerkesztői, szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként vehette át a Széchenyi-díjat.
Pósa Lajos 1947-ben született, matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet munkatársa. A matematika oktatásban, különösen a matematikai tehetséggondozás terén kidolgozott, világszerte számon tartott módszereiért és eredményeiért, a pedagógusképzésben végzett tevékenysége elismeréseként kapott Széchenyi-díjat.
Sólyom Jenő 1940-ben született, fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Állami díjas fizikus, a Magyar Tudományos Akadémia Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézete kutatóprofesszora. A szilárdtestek elméletében elért eredményeiért, elsősorban a renormálási csoport sokrétű alkalmazásáért, a több évtizedes oktatói tevékenységét összefoglaló, nemzetközi viszonylatban is jelentős három kötetes "A modern szilárdtestfizika alapjai" című tankönyvéért kapott Széchenyi-díjat.
Stépán Gábor 1953-ban született, gépészmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar tanszékvezető egyetemi tanára, dékán. Az alkalmazott matematika és a mechanika határterületein elért, nemzetközileg is számon tartott kutatási eredményeiért, valamint az általa vezetett kutatói műhelyben végzett iskolateremtő tevékenységéért, kiemelkedő oktatói munkájáért kapott Széchenyi-díjat.
Szabó Miklós 1935-ben született, történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Régészettudományi Intézet kutatóprofesszora, egyetemi tanár. Az egyetemes ókortudomány, ezen belül a klasszika-archeológia és a kelta tudományok terén elért eredményeiért, a hazai társadalomtudományi kutatások nemzetközi integrációjához való tevőleges hozzájárulásáért, határainkon túl is nagyra becsült tudományos munkássága, oktatói, egyetemvezetői és szakmai-közéleti tevékenysége elismeréseként kapott Széchenyi-díjat.
Szörényi László 1945-ben született, irodalomtörténész. A Magyar Tudományos Akadémia doktora, József Attila-díjas irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete igazgatója. Az antikvitás irodalmától a klasszikus korszakokon át a modern irodalomig terjedő, nemzetközileg is számon tartott irodalomtörténeti, irodalomelméleti és esztétikai munkásságáért, a neolatin irodalom oktatásában és kutatásában végzett iskolateremtő tevékenysége elismeréseként vehette át a díjat.
Forrás: Független Hírügynökség
Kövess minket, és értesülj a friss hírekről a Facebookon is!
Követem