Búcsú a devizahiteltől?

A döntés váratlanul érintette a bankokat, van, ahol a bizonytalanság miatt az összes szerződéskötést leállították. Az utóbbi időben folyósított hitelek közül már jóval több a forint alapú, mint korábban. Pedig ez még mindig drágább, mint például az euróhitel.

Euró, vagy forint - mostantól már nem kérdés. A nemzetgazdasági miniszter szerdán bejelentette, hogy nem lehet jelzálogot bejegyezni devizaalapú hitelekre.

„Olyan társadalmi és pénzügyi kockázatot jelentenek, amelyeket csökkenteni kell, meg kell előzni” – mondta Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.

Csütörtökön az egyik hitelintézet telefonos ügyfélszolgálatán először azt mondták, nincs euróhitel, az újabb kérdésre már más volt a válasz.

„Az eurót szívesebben bevállaltam volna. Most ha hamarabb kapok észbe, akkor lehet, hogy ezt még meg lehetett volna kötni?
- Meg kell kérdezni a bankfiókban, hogy még mondjuk a mai nap, vagy holnapi nap folyamán ezt meg teszik-e” – mondta az ügyfélszolgálat munkatársa.

Nem csoda, ha bizonytalan az alkalmazott, a banki vezetők is azok. Az RTL Híradó megkeresésére csak az OTP nyilatkozott.

„Teljesen váratlanul ért minket ez a bejelentés és nem is ismerjük a részleteit. Felfüggesztettük a szerződéskötést is, mert nagyon nagy a jogi bizonytalanság” – mondta Kovács Antal, az OTP vezérigazgató-helyettese.

A márciusi szigorítás óta 10 új hitelből 8 már forintalapú. A forinthitel azonban még mindig drágább, mint a deviza alapon folyósított kölcsön.

„Általában a piac 5-6 százalékos különbséget mutat a devizahitelesek javára” – mondta Murányi Ákos, a Duna House elemzője.

Ez egy átlagos hitel esetében azt jelenti, hogy az adós még mindig több ezer forinttal többet fizethet havonta, ha forint alapú hitelt vett fel. A törvényjavaslat szövegét péntekre ígérték. Bár a Parlament leghamarabb csak hetek múlva fogadhatja el a javaslatot, de az biztos, hogy a hatálya visszamenőleges lesz. A minisztérium szerint a korlátozás nem vonatkozik majd azokra, akik a meglévő devizahitelüket akarják kiváltani.