Nagy Márton a Budapest Airport megvásárlásáról: „Nem fogunk szégyenkezni az ár miatt”

Rengeteg kérdést kell tisztázni, de az év végéig le szeretnénk zárni az adásvétel aláírását. A következő hetekben felszáll a füst, és nem fogunk szégyenkezni az ár miatt – mondta az Budapest Airport küszöbön álló megvásárlásáról Nagy Márton az InfoRádió Aréna című műsorában.

A gazdaságfejlesztési miniszter hozzátette, a tárgyalások jól haladnak, noha mint felidézte, ez egy „nagyságrendekkel nagyobb” pénzügyi tranzakció, mint a Vodafone felvásárlása volt. „Három feladat van még: le kell ütni a vételárat, azt, hogy milyen feltételekkel adják át és ki kell egyezni a repülőtér hitelezőivel is” – fogalmazott Nagy Márton. 

A miniszter azt is elárulta, hogy

a repülőtér működtetését egy „nagy tapasztalattal bíró” társbefektetőre bízzák, de a magyar állam többségi tulajdonos lesz.

A Telex november végén úgy értesült, hogy a magyar államnak december elsejéig át kellene utalnia a Budapest Airport 51 százalékáért járó vételárat. A Gazdasági Minisztérium később ezt az állítást hamisnak nevezte, és azt közölte, hogy a tárgyalások ütemezetten haladnak. Korábban arról is írtunk, hogy a kormány „nem stratégiai eszközöket” fog eladni annak érdekében, hogy megvásárolhassa a Budapest Airportot.

Az RTL Híradó korábbi riportja szerint 4 és 5 milliárd euró, vagyis 1500 és 2000 milliárd forint között lehet az az ár, amennyiért a jelenlegi gazdái eladhatják a magyar államnak a Budapest Airport többségi tulajdonát.

Nagy Márton szerint jól megvagyunk uniós pénzek nélkül

Nagy Márton a műsorban beszélt az inflációs várakozásokról, a fogyasztás fellendüléséről, a növekedési kilátásokról és az uniós pénzek nélküli működésről is. Ha jövőre összességében 10-12 százalékos béremelkedés lesz, akkor a gazdaságfejlesztési miniszter szerint

az infláció az 5-6 százalékos sávba kerül, ha pedig egyszámjegyű lesz a bérkiáramlás, akkor a 4-5 százalékos sávban várható.

A tárcavezető hozzátette, a fogyasztás és a gazdasági növekedés visszaállításához vissza kell térni a 4-5 százalékos reálbér-növekedéshez, de ezt a vállalatoknak ki is kell termelni. De arról is beszélt, hogy szerinte „a jegybank küklopsz üzemmódban működik, csak az inflációt figyeli”, valamint azt is állította, hogy a magyar gazdaság bebizonyította 2023-ban, hogy uniós pénzek nélkül is meg tudja őrizni a stabilitást.

Nyitókép: Mónus Márton / MTI