Óvatosan a Black Friday akciókkal, csalók repültek rá a vásárlókra

A Money.hu cikke szerint nagyon körültekintőnek kell lenniük azoknak, akik szeretnék, hogy a most esedékes akciós vásárlásokkal kecsegtető Black Friday-szezonban (fekete péntek) megvásárolt termékek valóban örömet okozzanak. Érdemes óvatosan kezelni a túlságosan csábító hitelajánlatokat, másrészt figyeljünk arra is, nehogy a valóságos akciók közé kevert csalások áldozatául essünk.

A bűnözők mindent elkövetnek, hogy áldozatuk ráklikkeljen az oldalukra. Ennek folytatása pedig az lehet, hogy egy kémszoftvert küldenek a felhasználó számítógépére vagy elvezetik egy további weboldalra, amely ráveszi a gyanútlan vásárlót személyes adatai, köztük bankszámlaadatok megadására – figyelmeztet a lap.

A fő szabály: ne klikkeljünk egy weboldalra azelőtt, hogy meggyőződtünk volna a megbízhatóságáról. Ha vásárlás közben kapunk egy üzenetet a gyanús linkről, akkor járjunk utána, hogy annak feladója valóban az-e, akinek állítja magát. A legkisebb gyanú esetén telefonon vagy egy ismert e-mail-címen keressük meg a feladót, hogy igazolja vagy cáfolja, hogy tőle jött az üzenet.

Azt írják, hogy az interneten vásárlók egyik rémálma valósul meg, amikor azt az üzenetet kapják, hogy az utalásuk nem ment át az eladóhoz, hanem valahol kettejük közt elakadt. A bűnözők erre játszva adják ki magukat nagy online áruházak vagy bankok képviselőinek. Általában azt kérik, hogy a vásárló frissítse fel adatait vagy erősítse meg azonosítását.

Ennek az a lényege, hogy az áldozat kapkodni kezdjen, azzal fenyegetnek, hogy ha nem teszi meg azonnal, amit kérnek, bottal ütheti a pénze nyomát vagy befagyasztják a bankszámláját. A legfontosabb tudnivaló, hogy a legálisan működő intézmények nem így kommunikálnak. Ekkor azt lehet tenni, hogy felvesszük a kapcsolatot közvetlenül a szolgáltatóval.

Fontos még, hogy kerüljük el a szokatlan, nem ismert weboldalakat

Ha valaki nagyon szeretné elcsípni a legjobb árajánlatokat, akkor könnyen beleeshet abba a csapdába, hogy elhiszi a valójában hihetetlenül alacsony számokat is. Ez az egyik legrövidebb útja a fake (hamis) weboldalak meglátogatásához, olvasható a pénzügyi portál cikkében.

Érdemes minden internetes oldal URL-jét kétszer is ellenőrizni, mielőtt bármilyen személyes adatunkat megadjuk az oldalon. Fontos, hogy a böngészősorban ott legyen a kis lakat, ami biztonságos oldalt jelent.

Ellenőrizzük az oldal webcímét. A hivatalos és hiteles oldalak általában HTTPS protokollal rendelkeznek, és a címük megbízható és érthető. Legyen rögtön gyanús, ha a cím helyesírási hibákat, furcsa karaktereket vagy kiegészítéseket tartalmaz. Fontos, hogy az oldalnak legyen kapcsolata a valósággal, vagyis keressük meg a vállalat vagy szolgáltatás nevét, címét, elérhetőségeit, és győződjünk meg arról, hogy ezek valósak és megtalálhatóak más forrásokon is.

Nézzünk utána az oldalról szóló felhasználói véleményeknek és értékeléseknek más független fórumokon vagy platformokon. Ha pedig nem sikerül meggyőződni a weboldal legitim voltáról, mondjunk le a „legjobb” árajánlatról, és nézzünk szét máshol.

A többszintű azonosítás sem véd meg teljesen

A többszintű azonosítás jó módszer az internetes kommunikáció biztonságának erősítésére, de ez sem kínál százszázalékos megoldást. Magukat egy áruháznak vagy banknak kiadó csalók küldhetnek olyan üzenetet, amelyben megerősítést kérnek. Vélhetően korábban egy adatlopásból már megvannak a felhasználó adatai, csak kell ez a visszajelzés, hogy hozzáférjenek a bankszámlájához. Ezt a csapdát csak úgy lehet elkerülni, ha a felhasználó kizárólag olyan oldalon adja meg igazolókódját, amelyet már ismer, és így megbízik benne.

Megjegyzik, hogy a GVH tanácsaira is érdemes odafigyelni:

• győződjünk meg róla, mekkora a megtakarítás mértéke az eredeti árhoz képest,
• ellenőrizzük a megvásárlandó termék vagy szolgáltatás árát más áruházakban, weboldalakon is,
• ismerjük meg a kedvezmény pontos feltételeit, a kereskedők általános szerződési feltételeit,
• ellenőrizzük, hogy a kedvezményes ár valóban kedvezményes-e, beleértve az esetleges járulékos költségeket: így a szállítási, csomagolási és adminisztrációs különdíjakat.

Anyagukban azt is körbejárták, hogyan érdemes gondolkodni akkor, ha nincs elég szabad pénzünk a nagy összegű vásárlásra, érdemes-e áruhitelt felvenni, vagy létezik más konstrukció is.

Nyitókép (illusztráció): Getty Images