Magyar Kertörökség Alapítvány: milliárdos állami támogatásból jut havi egymilliós tiszteletdíj Kiss-Rigó püspöknek

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) legfrissebb közzétételi listájában figyelt fel a Magyar Kertörökség Alapítványra (MKA) a 24.hu. A lap cikke szerint az MKA-nak 68 millió forintos támogatást ítélt meg az MTÜ Tokaj-Hegyalja desztináció kertörökségének és kertpotenciáljának stratégiai tárgyú tudományos mű megalkotása és a kapcsolódó előterjesztés előkészítő anyagának elkészítése címen.

Ez azért érdekes, mert a tanulmányt megrendelő MTÜ vezérigazgatója nem más, mint Guller Zoltán, aki a Magyar Kertörökség Alapítvány kuratóriumának tagja is egyben. A turisztikai ügynökség nem reagált a 24.hu kérdésére, hogy nem tartják-e összeférhetetlennek a két pozíciót.

A lap azt írja, hogy 2021-es megalakulása óta több mint egymilliárd forintnyi állami támogatást ítéltek meg a Magyar Kertörökség Alapítványnak. Az MKA kuratóriumában kilencen ülnek, közülük négyen – Guller Zoltán is – lemondtak tiszteletdíjukról. A következő öt kuratóriumi tag havi 1 millió 178 ezer forintot vihet haza:

• Fekete Albert tájépítész,
• Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök,
• Rosivall László Ferenc orvos,
• Vály Judit Gabriella, az Euroleasing vezérigazgatója.
• Vincze Attila tájépítész.

Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök mellett mindenképp kiemelésre méltó Vály Judit Gabriella, aki a Mészáros Lőrinchez köthető Euroleasing Zrt. vezérigazgatója. Mint arról korábban az rtl.hu is beszámolt, Mészáros Lőrinc bankjának, a Magyar Bankholdingnak a cége birtokolja a Rose d’Or nevű szuperjachtot, amelynek fedélzetén a nyáron lefotózták Mészáros Lőrinc családját.

A Magyar Kertörökség Alapítvány a 24.hu-nak így definiálta önmagát: 

civil szakmai ernyőszervezetként hazánkban egyedüliként fogja össze és segíti a magyar történeti és történeti értékű kertek fenntartásával és megújításával kapcsolatos kormányzati és civil kezdeményezéseket.

A hazai kertvagyon mintegy 1100 település területén helyezkedik el, becsült nagysága mintegy 660  négyzetkilométer. Ebbe beletartozik a legértékesebbnek számító 408 történeti kert is, amiknek 58 százaléka állami tulajdonban van. Az alapítvány a Budai várban, a Dísz tér 16. szám alatt székel.

Ami a fentebb említett tanulmányt illeti, a 24.hu érdeklődésére az MKA kifejtette, hogy alapítványuk 2022. júliusában kötött stratégiai együttműködést kötött a hazai kertturizmus fellendítése érdekében a Magyar Turisztikai Ügynökséggel:

ennek része a Tokaj-Hegyalja borvidék szőlőskertjeit, kastély- és kúriakertjeit összefogó turisztikai kertútvonal szakmai kidolgozása 2023. szeptember 30-ig

és hogy

a kutatás Tokaj-Hegyalja 22 településén található több mint 30 kastélykert/kúria kertre vagy szőlőskertre terjed ki.

A 24.hu szerette volna megtudni, hogy pontosan melyek ezek a kastélykertek, kúriák, szőlőskertek, mire a MKA azt válaszolta, hogy

az MTÜ-vel kötött szerződés alapján vállalt feladat teljesítése jelenleg a felmérés fázisában tart, amelyre tekintettel végleges darabszám az érintett kertekről jelenleg még nem adható.

Hogy miképp készül el 2023. szeptember 30-ig a jelenleg még csak a felmérés fázisában tartó kutatás és tanulmány, nem világos, mint ahogy az sem, a több mint 30 kastély-, kúria- vagy szőlőskert között ott vannak-e a Tiborcz István által nemrég megszerzett Tokaj-Hegyaljai ingatlanok.

Az MKA eredménykimutatása szerint 2021-ben és 2022-ben csaknem egymilliárd forintos támogatást kapott az alapítvány az államtól:

• a Lechner Tudásközpont Kft.-től 605 millió forintot
• az Építési és Közlekedési Minisztériumtól 331 millió forintot
• a Magyar Turisztikai Ügynökségtől 20 millió forintot
• a Petőfi Kultúrális Ügynökség Zrt. 2 millió forintot

kaptak.

2023-ban az alapítvány 225 millió forint finanszírozásban részesült: 

• az Építési és Közlekedési Minisztériumtól 200 millió forintot
• a Magyar Turisztikai Ügynökségtől 25 millió forintot

kaptak, és ebben az összegben még nincs benne a fentebbi tanulmányra kapott 68 millió.

Hogy pontosan mire költötték, költik a fenti összegeket, nem derül ki. A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium és az MKA is azt nyilatkozta, hogy az alapítói okiratban szereplő feladatok teljesítésére. Ezek a következők:

• történeti kertek adattárának létrehozása,
• zöldinfrastruktúra-tervezés, építés és fenntartás kereteinek és szakmai programjának kialakítása, szakmai kereteinek meghatározása,
• klímaadaptív növényfajok alkalmazási lehetőségei hazai történeti kertekben,
• történeti kertek matuzsálem fáinak vizsgálati módszertana és ápolási-kezelési útmutatója.

Ezen kívül annyi látszik még, hogy a Magyar Kertörökség Alapítvány többek között szervezett például egy nemzetközi konferenciát „Kertörökségünk múltja és jövője” címmel, illetve hogy az MKA tagjai több külföldi konferencián is részt vettek, Velencétől Torontóig.

Az eredménykimutatás szerint 2022-ben 188 millió forint volt az alapítvány bérköltsége, a kuratóriumi tagok (azaz az öt tag, akik nem mondtak le a juttatásról) összesen 70 millió forintot kaptak.

Nyitókép: Fekete Albert tájépítész, MKA kuratóriumi tag (balra), Herczeg Ágnes az MKA elnöke (középen) és Lázár János miniszter (jobbra) a Magyar Kertörökség Alapítvány szervezésében lezajlott a III. Mőcsényi Mihály Kertművészeti és Kerttörténeti Konferencián – – Fotó: Magyar Kertörökség Alapítvány / Facebook