Nyolc év sem volt elég, hogy kiderüljön, miért tett az állam milliárdokat egy Fidesz-közeli üzletember ingatag bankjába

2020-ban vádat emeltek a Széchenyi Bank egykori vezetőjével, Töröcskei Istvánnal és feleségével, valamint tizenhárom másik személlyel szemben. A vádirat szerint a házaspár saját cégén keresztül többségi tulajdonosi befolyást szerzett a Széchenyi Bank felett, ezért pedig jelentős összegű hitelt vettek fel.

A Széchenyi Bank már a kezdetektől veszteségesen működött, ezért a pénzügyi felügyelet tőkepótlásra utasította a tulajdonos céget, amely azonban sem erre, sem pedig a hitel visszafizetésére nem volt képes. Töröcskei – a vád szerint – ezért elhatározta, hogy a szükséges anyagi forrásokat a bank saját pénzével, fiktív hitelek által szerzi meg. Ebben segítette felesége, valamint igazgatósági tagok és hiteligénylők. Az ügyészség kilenc és nyolc év, fegyházban letöltendő szabadságvesztést kért Töröcskei Istvánra és feleségére. A házaspárt a pénzintézet több volt vezetőjével és ügyfelével együtt bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó sikkasztással és hűtlen kezeléssel vádolnak.

A 24.hu cikke szerint hiába tartott a nyomozás nyolc éven át, azt nem válaszolták meg, hogy hogy miért rakott az állam hatalmas összegeket a Fidesz-közeli milliárdos bankjába. Emlékeztetnek, hogy tíz éve Töröcskei István még a leggazdagabb magyarok egyike volt, akit az akkor még ugyancsak Fidesz-közeli Simicska István bizalmasaként tartottak számon. A vádirat szerint Töröcskei ekkor már javában szervezte azokat a fiktív pénzügyi manővereket, amelyekkel bankját igyekezett talpon tartani. A Fidesz gazdasági hátországához tartozó Töröcskei a lap szerint akkoriban azt is el tudta intézni, hogy 

a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hárommilliárd forintos összeggel beszálljon az ingatag pénzintézetbe.

A Széchenyi Bank azonban másfél évvel azután, hogy az állam 49 százalékos kisebbségi tulajdonos lett, végleg bedőlt: nemcsak a betétesek pénzéből veszett el több mint 7 milliárd forint, hanem elúsztak a költségvetés milliárdjai is. A 24.hu szerint ennek ellenére a vádiratban nem traktálták túl sok részlettel a bíróságot az ügy kormányzati kapcsolódásairól. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség a 2022 decemberében véglegesített vádiratban mindössze egy-két mondatban utal arra, hogy a Széchenyi Bankban a zavaros hitelügyletek lebonyolításával párhuzamosan a Nemzetgazdasági Minisztérium is tulajdonos volt, sőt megemelte a pénzintézet alaptőkéjét is.

Az állami tulajdonszerzés előtt állítólag át is világították a bankot. A vádirat arra viszont nem tért ki, hogy a pénzintézet nagyságrendjéhez képest igen jelentős léptékű ügyletek miért nem buktak ki az átvilágítás során, vagy később, amikor az állam már résztulajdonos volt a bankban. Az ügyészség válasza szerint „a nyomozás és annak eredménye alapján a vád tárgya a fiktív hitelügyletek, illetve felelőtlen hitelezések miatti felelősségre vonás lett”. Azt is írták a 24.hu megkeresésére, hogy „a nyomozás kiterjedtségére, a szükséges nyomozási cselekményekre, valamint szakértői vizsgálatokra is figyelemmel” az ügyészség 2019 decemberében saját hatáskörbe vonta a nyomozást. A tőkeemelés, illetve az azt megelőző átvilágítás szempontjai kapcsán az arra illetékes döntéshozó adhat választ, tették hozzá. Így a lap kérdéseivel megkereste a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztériumot is, választ azonban nem kaptak. 

2020-ban gyanúsítottként hallgatta ki az ügyészség Mészáros Lőrinc ügyvédjét, Vörös Józsefet is a Széchenyi Bank felszámolásával kapcsolatban:

A vádirat Vörös szerepével a Rác Fürdő és a hozzá kapcsolódó hotel finanszírozási ügylete kapcsán foglalkozik részletesebben. Ez a hitelkihelyezés már az állami tulajdonszerzés után zajlott le.

Nyitókép: RTL