Kötelezettségszegési eljárással fenyegetik a benzinárstopot, időhúzásra játszhat a kormány

Az Európai Bizottság csütörtökön felszólította Magyarországot, hogy függessze fel azt a gyakorlatot, hogy külföldi rendszámú autókba eltérő áron tankolhatnak üzemanyagot. Thierry Breton, az Európai Unió egységes piacért felelős biztosa levelében azt írta, diszkriminatív és ellentétes az uniós jogszabályokkal, hogy a külföldi rendszámmal rendelkező autósoknak 50-60 százalékkal többet kell fizetniük Magyarországon az üzemanyagért, mint a magyar forgalmival és rendszámmal rendelkezőknek. A biztos választ vár Palkovics László innovációs és technológiai minisztertől arra a kérdésre, hogy miért hozta ezt a döntést a kormány.

Továbbá arra kérte Palkovicsot, hogy függessze fel az intézkedések alkalmazását mindaddig, amíg nem biztosítják az uniós joggal való összeegyeztethetőségüket.

Breton a levelében kitér arra is, hogy amennyiben a magyar kormány nem függeszti fel a benzinárstopot, kötelezettségszegési eljárást indíthatnak az ország ellen, ami bírósági eljárással és pénzbírsággal is járhat.

Az ügyben megkerestük Lattmann Tamás nemzetközi jogászt, aki szerint az ilyen esetekben az Európai Bizottság egyetlen eszköze az említett kötelezettségszegési járás, amit bár sokan lesajnálnak, összességében kijelenthető, hogy az esetek nagy részében működik. 

Eddig az összes esetben, amikor kötelezettségszegési eljárást indítottak Magyarország ellen, a kormány végül mindig visszakozott a témában. 

Csak nagyon ritkán adódik olyan eset az EU-ban, amikor egy ország végül eljut az eljárás azon szakaszáig, amikor érvényes ítéletre vagy pénzbírságra kerül a sor. 

A kötelezettségszegési eljárás három szakaszból áll, a legvégső az, amikor az Európai Unió bírósága valamilyen pénzügyi szankciót állapít meg az országgal szemben. Az EU-s tagállamok szinte soha nem viszik el idáig az ügyeiket, a kevés ellenpélda közül a legismertebbé az elmúlt időszakban a lengyel fegyelmi kamara esete vált.

Az Európai Bizottság pénzbüntetés kiszabását kérte Lengyelországgal szemben, amiért nem volt hajlandó megszüntetni azt a 2018-ban létrehozott hivatalt, ami az igazságügyi dolgozók által elkövetett, a szolgálati erkölcsöt, illetve törvényt sértő kihágásokat volt hivatott kezelni. Az EU azt kifogásolta, hogy a kamara veszélyeztetheti az igazságszolgáltatás függetlenségét, mivel a megrovást a bírók által meghozott ítéletek miatt is alkalmazhatják.

A benzinárstop kapcsán itt még nem tartunk, a bizottság által küldött levél még csak egy jelzés, hogy az EB alkalmasnak látja arra a kialakult helyzetet, hogy a későbbiekben elindítható legyen egy esetleges kötelezettségszegési eljárás

– magyarázta Lattmann Tamás.

Mit léphet a kormány?

A kormánynak jelenleg több lehetősége is van. Első körben megpróbálhatják bizonyítani, hogy a benzinárstop nem ütközik a uniós joggal. Beállíthatják szociális intézkedésnek is, arra hivatkozva, hogy ez a terület nem EU-s hatáskör, csakhogy ettől még a piaci diszkrimináció megvalósul, így a bizottság ezt az indoklást minden valószínűség szerint nem fogja elfogadni a szakértő szerint.

Nincsen olyan jogi érvelés, amellyel meg lehet magyarázni ezt az intézkedést, ezért a kormány elsődleges célja az időhúzás lesz.

Az Európai Bizottsággal való kommunikációval akár még hónapokat is el lehet tölteni, mielőtt a testület a bírósághoz fordulna, az eljárás majd csak ezután indulhat meg. Mire megszületne a magyar benzinárstopot elmarasztaló ítélet, akár egy év is eltelhetne. A bíróság az első körben még csak abban foglal állást, hogy igaza van-e a kormánynak vagy sem, a másodikban jön a pénzügyi szankciók mértékének megállapítása, és majd csak ezután jön az ítélethirdetés.

A kormány abban bízhat, hogy a benzinárak realizálódnak vagy valamelyest mérséklődnek az elkövetkező egy évben, és akkor csendben elengedhetik a benzinárstopot. Ebben van némi kockázat, tekintve, hogy a piaci folyamatokat előre egy évre megjósolni szinte lehetetlen. Politikai 

kommunikációs szempontból viszont nagyot nyerhet a kormány, mert a választóknak azt lehet mondani, hogy az EU azt szeretné, hogy a magyarok sokat fizessenek a benzinért, magyarán Brüsszel miatt lehet drága itthon az üzemanyag.

Gulyás Gergely a május 26-ai kormányinfón jelentette be, hogy június 1-től csak magyar rendszámmal rendelkező autók tankolhatnak hatósági áras benzint a magyar benzinkutakon. Ennek megfelelőn június eleje óta a benzinkutakon két árat kell feltüntetni, és a kutasoknak ellenőrizni kell, hogy az autósok rendelkeznek-e magyar rendszámmal és forgalmi engedéllyel. A magyar törvényt diszkriminatívnak nevezték Ausztriában és Horvátországban is.

Az üggyel kapcsolatban megkerestük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, hogy megkérdezzük, hogyan egyeztethető össze az uniós jogszabályokkal a benzinárstop, valamint arra is kíváncsiak voltunk, hogy amennyiben elindítják Magyarország ellen a kötelezettségszegési eljárást, a kormány módosítja-e a törvényt. Ha választ kapunk, frissítjük a cikket.

Nyitókép: Tájékoztató feliratok a Mol benzinkútján Salgótarjánban 2022. május 27-én. A vállalat tájékoztatása szerint a kútoszlopokon a számlálók minden tankolás esetén a piaci árat tüntetik fel, de a pénztárnál a forgalmi engedély felmutatása után alacsonyabb összeget kell fizetnie a magyar vásárlóknak. – Fotó: Komka Péter / MTI