„Orbán ugyanúgy reagált az inflációra, ahogy az önkényuralmi politikusok mindig is” – a választásokat megelőző gazdasági trükközésről ír a svájci lap

Magyarországon április 3-án tartják a választásokat. Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt hónapokban autokratikus módon választási ajándékokat osztogatott és beavatkozott a gazdaságba – vezeti fel cikkét a svájci Neue Zürcher Zeitung. A lap szerzője feleleveníti: Magyarországon az infláció februárban 8,3 százalékra nőtt és mint mindenhol, „itt is az alacsony jövedelmű fogyasztók szenvednek miatta leginkább.” Különösen súlyosan érintik őket az emelkedő élelmiszer- és energiaköltségek és „pontosan ezek a lakossági rétegek tartoznak Orbán választói bázisához.”

„A 2010 óta hivatalban lévő miniszterelnök ugyanúgy reagált az inflációra, ahogy az önkényuralmi politikusok mindig is: árplafont szabott meg például néhány alapélelmiszer és a benzin tekintetében. A szabályozás szerint most egy liter 480 forintba kerül” – írja Daniel Imwinkelried, aki szerint az ilyen beavatkozások a gazdaságban soha nem maradnak következmények nélkül. Arról is ír, hogy főleg a kis benzinkutak kerültek bajba az árplafon miatt.  Hozzáteszi: egyes benzinkutak tulajdonosaira további nyomás nehezedett, mivel az alacsony ár a szlovákokat arra ösztönözte, hogy Magyarországon tankoljanak. Kitért arra is, hogy a nagykereskedelemben is 480 forintos benzinárstopot vezettek be, megállapítva:

az árplafon mindig ott ragad valahol az ellátási láncban.

Úgy látja: bizonytalan, hogy ezek a trükkök biztosítják-e Orbán újraválasztását. A közvélemény-kutatásokban a Fidesz kis előnnyel rendelkezik az ellenzéki szövetséggel szemben, ez azonban nem jelent sokat. 

A cikkben megszólal Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank egykori vezérigazgató-helyettese, aki korábban Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt tanácsadója volt, míg az összefogás Róna Pétert jelölte az államfői posztra. Király elmondta: az arányok napról napra eltolódnak.

A cikk úgy fogalmaz: a nehéz gazdasági helyzet miatt indokoltnak tűnik azt a következtetést levonni, hogy Orbán szorító helyzetbe kerülhet. Király Júlia az ellenzék heterogén összetételére, így a konszenzus nehézségeire utalva felteszi a kérdést: bizalmat szavazna az magyarok többsége az ellenzéknek? Szerinte az ellenzék egyértelműen igyekszik egységesnek mutatkozni, például március 15-én is így tettek. Az ellenzéki képviselők felszólalásai jól összehangoltak voltak – mondta a lapnak Király Júlia.

A cikk felidézi: Magyarország gazdaságilag nemcsak inflációval küszködik, a problémák nem sokkal a választások előtt felhalmozódtak. Március elején a forint mélypontra zuhant az euróval szemben, a külkereskedelmi mérleg pedig több hónapja negatív.

Mindez összefügg az autóiparral, amely jelentős szektor Magyarországon. Igény lenne új autókra, azonban hiány van egyes alkatrészekből, például a chipekből. Nagy János, az Erste Bank közgazdásza szerint amíg az autóipar nehézségei maradnak, Magyarország exportja nem fog dinamikusan növekedni.

A cikkben felidézik, hogy Orbán 2010-es, második hatalomra kerülése után átalakította a magyar gazdaságot. A világgazdaság fellendülése azonban ebben is segítette őt, áll a cikkben. Mindenekelőtt azonban az Európai Unió kifizetései segítették Magyarországot, amelyek nagyjából a bruttó hazai termék (GDP) 4 százalékát teszik ki. A lap szerint 

a kifizetések ellenére Magyarország bizonyos tekintetben nem áll jobban, mint 2010-ben.

„Orbán gazdasági teljesítménye nem pozitív" – fogalmazott Richter Sándor, a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézetének (WIIW) munkatársa. Richter szerint ennek egyik jele az államadósság, ami a GDP mintegy 80 százalékán áll, hasonlóan 2010-hez, amikor Orbán hatalomra került és amikor az ország bajban volt.

A szerző úgy látja: pénzügyi szempontból a miniszterelnök nemrégiben „kinyitotta a zsilipeket”, „hogy az utolsó pillanatban fölénybe kerüljön a választási kampányban, választási ajándékokat osztott kicsiknek és nagyoknak.” Kitér a 25 év alattiak szja-mentességére, a gyereket nevelők szja-visszatérítésére, a 13. havi nyugdíjra és a rendőrök, illetve egészségügyi dolgozók béremelésére is. Orbán bírálói is elismerik, hogy bizonyos támogatások indokoltak, áll a cikkben, példként hozva Király Júliát, aki szerint a kórházi béremelések megfelelőek, és egyes nyugdíjak valójában alig elegendőek a megélhetésre.

Richter azonban azzal vádolja Orbánt, hogy centralizált gazdasági döntéseket hozott. 

Ez ellentmond a modern gazdaságnak

– fogalmazott. 

A háborúval kapcsolatban szóba kerül Magyarország energiafüggősége és az is, hogy „Orbán Putyinhoz való közelsége sok magyart viszolygással tölt el.” Polyák Gábor, a Pécsi Tudományegyetem professzora – az Egységben Magyarországért sajtó- és médiapolitikáért felelős kabinetvezetője – a lapnak úgy fogalmazott: „a miniszterelnök Európa szétesésén dolgozott és ez Putyin érdeke volt." Most Orbán manőverez: támogatja az EU Oroszország elleni szankcióit, azonban nem akarja, hogy magyar területen keresztül fegyvereket szállítsanak Ukrajnába. Varga Mihály pénzügyminiszter a közelmúltban azt mondta: akik a szankciókat kiterjesztik az energiaszektorra, azt akarják, hogy a magyar emberek fizessék meg a háború árát, áll a cikkben, amely szerint „az EU-t jelenleg sok mindenért bűnbaknak használják Magyarországon.”

Nyitókép: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI