A kormánynak mintaként szolgáló Szerbiában a vásárlók nem érezték meg az árbefagyasztást

A szerb kormány november utolsó napján jelentette be, hogy az infláció megfékezése érdekében 60 napra korlátozza a kristálycukor, a 2,8 százalék zsírtartalmú UHT-tej, a napraforgóolaj, a T-400-as típusú liszt, valamint a sertéscomb árát. A kormánydöntés értelmében ezeknek az élelmiszereknek az ára nem haladhatja meg a november 15-i szintet. A szerb kormányrendelet azt is meghatározta, hogy az üzletekbe kerülő termékek mennyisége nem lehet kisebb, mint az előző évben leszállított áru átlaga, elkerülendő, hogy a vonatkozó élelmiszerekből hiány alakuljon ki.

Azok számára, akik esetleg megszegnék a szabályokat, drákói pénzbüntetést (százezertől kétmillió dinár, vagyis mintegy háromszázezertől hatmillió forint), illetve 6-12 hónapig tartó tevékenységtől való eltiltást helyeztek kilátásba a hatóságok. (A szerb mintát követő magyar döntésről itt, annak várható hatásairól pedig itt olvashat).

Noha Szerbiában ezt az intézkedést úgy emlegetik, hogy a kormány hatósági árat vezetett be néhány termékre, ez a gyakorlatban nem igaz, ugyanis a kormányrendelet értelmében minden kereskedő a „saját” november 15-én érvényes árazását kellett hogy érvényesítse december első napjától. Tehát nincs érvényben egységes ár az öt alapvető élelmiszerre, mi több, nem szabtak meg maximális árat sem ezen termékekre, így jórészt az adott áruházlánctól, forgalmazótól függ, hogy éppen mennyibe kerül az étolaj vagy a cukor. Éppen emiatt a fogyasztók gyakorlatilag észre sem vették az árbefagyasztást, hiszen minden láncnál más-más árakkal találkoznak azóta is. Lényegi különbséget csak azok tapasztaltak, akik sok boltot bejárnak, és mindegyik lánc áraival tisztában vannak.

A szerbiai Gazdasági Kamara Kereskedelmi Egyesülete üdvözölte az árbefagyasztásra vonatkozó döntést, különösképpen azt a kitételt, hogy mindez csak 60 napig érvényes, a szervezet szerint ugyanis a piaci viszonyokba való beavatkozások esetében fontos, hogy azok időben korlátozottak és rövidek legyenek, mert így elkerülhető, hogy a korlátozó intézkedéseknek negatív hatása legyen. 

A gazdasági szereplők zöme egyetért abban, hogy a Szerbiában tapasztalt áremelkedések nem az országos, hanem a világpiaci trendek (elsősorban az üzemanyag- és energiahordozók drágulása) következménye, amelyek kihatással vannak a helyi viszonyokra is.

Több közgazdász viszont arra is felhívta a figyelmet, hogy az árbefagyasztás miatti bevételkiesést a termelők kompenzálni fogják, úgy, hogy azokat a termékeket drágítják, amelyek kívül esnek a szabályozáson. Ha nem emelhetik például a 2,8 százalékos UHT-tej árát, megemelik a sajtokét, a tejfölét vagy a többi tejféléét.

Az eredeti kormányhatározat nem maradt sokáig érvényben. A kabinet már néhány nappal később, előbb december 2-án, majd december 9-én is módosította saját rendeletét, így az árbefagyasztás már a T500-as lisztre is vonatkozott, s bővült az egyes termékek mennyiségi kiszerelésére vonatkozó szabályozás is.

Az árbefagyasztás konkrét hatásait egy hónappal a rendelkezés hatályba lépését követően nem igazán lehetett megállapítani, ugyanis a kereskedők állítása szerint a decemberi ünnepeket megelőző időszakban egyébként is többet vásárolnak, a fogyasztók meg érdemben nem érzékelték az intézkedések hatását. Elemzők ugyanakkor attól tartanak, hogy a kormányrendelet határidejének lejártát követően, februárban újabb áremelkedés várható, amennyiben nem hosszabbítják meg az intézkedéseket.

Az intézkedésnek van rövid távú hatása, de ha huzamosabb ideig hatályban marad, áruhiányhoz, a feketepiac megjelenéséhez vezethet, ahogyan az történt a múlt század kilencvenes éveiben 

– nyilatkozta az Euronewsnak a Metropolitan University – FEFA igazgatója, Goran Radosavljević, aki arra is figyelmeztetett, hogy az árbefagyasztás a legutolsó az intézkedések sorában, amelyeket egy kormány bevethet, amikor emelkednek az árak, és talán célszerűbb lett volna előbb az árutartalékokhoz nyúlni.

A szakember szerint esélyes, hogy a kormányintézkedés érvényességét meghosszabbítják, sőt más ármérséklő eszközöket is bevetnek majd. Ezt tűnik alátámasztani a tény, hogy a szerb kormány nem csak befagyasztott egyes árakat: december közepén lehetővé tette, hogy a pékségek és malomipari vállalatok a köztársasági árutartalékokból vásároljanak kedvezményes áron lisztet (30 dinárért, azaz kb. 90 forintért kilónként) és az ebből sütött, legegyszerűbb, 500 grammos fehér kenyeret szabott áron, legfeljebb 46 dinárért (138 forint) forgalmazzák. Ez az intézkedés mindaddig érvényben marad, amíg a liszt világpiaci ára nem normalizálódik. A pékek az intézkedést betartják, országszerte kapható ez a fajta kenyér, és az ára sem emelkedik.

A Gazdasági Kamara szerint „félidőben” korai még értékelni az árbefagyasztás hatásait, de a testület arra figyelmeztet, hogy ezzel az intézkedéssel nem fékezhető meg az infláció, hiszen kisszámú termékre vonatkozik, így nincs hatással a gazdaságra.

Ahogyan Magyarországon, úgy Szerbiában is parlamenti választások lesznek áprilisban, és nagy a valószínűsége, hogy a kormány meghosszabbítja az árbefagyasztást, hiszen esze ágában sincs saját népszerűségét csökkenteni a szavazást megelőzően. Aleksandar Vučić államfő pártja, a kormányzó Szerb Haladó Párt láthatóan semmit sem kockáztat – annak ellenére sem, hogy intézkedései a ténylegesen nehéz helyzetben lévő fogyasztóknak édeskeveset jelentenek.

Elszabadult árak
A szerb kormányt döntése meghozatalában valószínűleg az vezérelte, hogy a novemberi infláció az országban 7,5 százalékos volt, azonban az élelmiszerárak egy év alatt több mint 20 százalékkal emelkedtek. Egy augusztusi áremelést követően novemberben ismét jelentősen drágult a hús, így ez az élelmiszer 20-50 százalékkal többe került a fogyasztóknak, mint egy évvel korábban. De az étolaj 33, a sajtok átlagosan 34 százalékkal kerültek többe tavaly novemberben, mint egy évvel korábban. 

A novemberi árak a következőképpen alakultak: a sertéscomb ára 560-673 dinár (1700-2000 forint) volt, a marhacomb 870-960 (2600-2900 forint) dinár között, a filézett csirkemell ára pedig 600-750 (1800-2260 forint) dinár között mozgott. Az étolaj átlagára 2020 őszén 139.50 dinár (420 forint) volt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint, míg novemberre ez az ár 193.79 dinárra (585 forint) kúszott fel. A 2020-as adatokhoz viszonyítva egy év alatt a legnagyobb mértékben a zöldségfélék drágultak, mintegy 29 százalékkal. 

Az „árbefagyasztás” első napján a sertéscomb ára egyes helyeken meghaladta a 600 dinárt (1800 forintot), a cukor ára 79-94 dinár (238-283 forint) között alakult, a T-400-as liszt kilója 64-93 dinár között (193-280 forint) mozgott, míg a tej 85-120 (256-362 forint), az olaj átlagosan 180-200 dinár (543-603 forint) között. A nagy áruházláncok mindegyike emellett akciósan is kínált ezekből a termékekből, a „befagyasztott” szintnél alacsonyabb áron is, ahogyan azt egyébként is tették volna az ünnepeket megelőző időszakban.

Nyitókép: MTI / Ujvári Sándor