6:45
Fókusz
2025. április 25. 12:45
Lakásfelújítás, duguláselhárítás, tetőjavítás – három mindennapi történet, három tragikus végkifejlet. A közös bennük: becsapott megrendelők, kontár „szakemberek”, hamis számlák és elpazarolt milliók. Magyarországon 2025-ben még mindig rengeteg család szenved el helyrehozhatatlan károkat olyan vállalkozók miatt, akik a pénzt kérik, de a munkát nem végzik el. És ha elvégzik, az is inkább bontás, mint építés.
Kontárok csapdájában: csaló szakemberek milliós károkat okoztak
Az építőipar és a szolgáltatási szektor egyes területein sajnos mára általánossá vált a szakmai hozzáértés teljes hiánya. A következő történetekben három magyar család tapasztalatai mutatják be, milyen súlyos következményekkel járhat, ha megbízhatatlan emberekre bízzuk otthonunkat.
Egy álomotthonból rémálom: Deák Ferenc története
Deák Ferenc Tahitótfaluban vásárolt ingatlant, amit családjával szeretett volna felújítani. A ház kisebbik részébe súlyosan beteg édesanyja költözött volna, míg a nagyobbikban ő és akkori párja terveztek élni. A generálkivitelező, aki kezdetben megbízhatónak tűnt, 16 millió forintot kapott a munkákra.
A kezdeti munkálatok után azonban a kivitelezés leállt. A vállalkozó családtagjai dolgoztak a helyszínen, majd idővel már csak kifogások érkeztek. Az ingatlan inkább pusztult, mint épült – az ablakok kikerültek, a ház védtelenné vált, beázott.
A kárunk minimum 50 millió forint, és azóta sem álltunk helyre
– mondja Ferenc. Az ingatlant végül áron alul kellett eladni. A kivitelező által bemutatott számlák hamisak voltak, de a hatósági eljárások sem vezettek eredményre. Ferenc azóta pszichológushoz jár, albérletbe kényszerült, és még mindig 8 millió forinttal tartoznak neki.
Félmillió egy duguláselhárításért, és a dugulás maradt
Hegymegi Tamás édesanyja Csepelen lakik. Amikor WC-dugulás miatt segítséget kért, Tamás azonnal a fővárosba sietett. A szolgáltató honlapján 6800 ft-tól hirdették a munkát, azonban végül közel 500 ezer forintot kellett fizetni – eredmény nélkül.
A munkások nem csak a dugulást nem hárították el, de a WC-t is összetörték. Bár új csészét hoztak, a szakszerűtlen beszerelés tovább súlyosbította a problémát: csempék összekenve, ülőke tönkretéve. Végül egy másik cég oldotta meg a problémát 50.000 forintért. Számlát nem adtak, a kontárok többé nem is vették fel a telefont.
Tetőjavítás helyett kátránypapíros rémálom Mikepércsen
Szalai Endre a tető javítására keresett mestereket, akik az előleg után meg is jelentek – majd nem a megbeszélt zsindellyel, hanem kátránypapírral fedték be a házat, aládolgozás nélkül.
A félbehagyott munka után követelték a teljes összeget, amit Endre végül félelemből kifizetett.
860.000 ft-ban egyeztünk meg, de a munka semmit nem ért
– mondja Endre. Néhány nap múlva a tetőt felszaggatta a szél, beázott a plafon. A javítást végül más mesteremberek végezték el, újabb félmilliós költséggel. Bár a pert megnyerte a kontár vállalkozó ellen, a pénzt nem tudják behajtani, mert a tettesnek nincs lefoglalható vagyona.
Tanulság: túl sok a kontár, kevés a következmény
A fenti történetek nem egyediek. 2025-re eljutottunk oda, hogy sokan már félnek szakembert hívni. A tisztességes mesterek ritkaságszámba mennek, a csalódott megrendelők száma pedig napról napra nő.
A kivételeknek óriási tisztelet jár – a többiek miatt viszont rendszerszintű változásra lenne szükség.
Kövess minket, és értesülj a friss hírekről a Facebookon is!
Követem 
