2022. március 12. 19:15
Sokak szerint az igazi ostrom még el sem kezdődött, de már most 10 millió dolláros károkról beszélnek a szakértők. Kórházakat, hidakat, gyárakat semmisítettek meg az orosz katonák. A jelenlegi helyzet több millió menekültet tart bizonytalanságban, fogalmuk sincs, hogy ha egyszer véget érnek a borzalmak, milyen állapot fogja várni őket.
Abból, amit eddig látunk, iszonyatos pusztítás képe bontakozik ki, a normál, megszokott háborúkhoz képest is. Valószínű az egész infrastruktúra megsemmisül, ezek a panelházak használhatatlanná válnak. Eleve nagyon sok épület van és az épület károk statikai okokból olyanok, hogy az egészet el kell bontani.
– mondja Ungváry Krisztián történész.
A II. világháború után egy-egy országnak az újraépítése attól is függött, hogy épp mely hatalom szállta meg. Sokan a felszabadulás után még hónapokig pincékben laktak, munkanélküliséggel és éhínséggel küzdöttek. Magyarországon ráadásul 1946 nyarán olyan értéktelenné vált a pengő, hogy azt a kukába hajították az emberek.
Berlinben 1941-ben hiába szerették volna folytatni az oktatást, annyira sok volt a légiriadó, hogy újra csak négy évvel később tudtak az iskolapadba ülni. Az élelmiszerhiány még ennél is nagyobb gondot okozott, amivel minden bizonnyal most Ukrajna is meg fog küzdeni.
Egy háborús helyzet minden szempontból vis majornak számít, ami a bankszektort is egy új helyzet elé állítja. Felmerül a kérdés, hogy mi lesz például azokkal a menekültekkel, akiknek hiteltartozásuk van.
Sándorfi Balázs, a Bankmonitor ügyvezetője, így fogalmaz:
Egy lakáshitelhez kötelezően tartozik egy lakásbiztosítás. A lakásbiztosítási kötvényben, szerződésben pedig szerepel, hogy háborús eseményekre a biztosítók nem fizetnek. Ez egy teljes körű ellehetetlenítés.
A szakértő mégis bízik abban, hogy amíg újraindul a gazdaság, fizetésmentes időszakra számíthatnak az ukrán állampolgárok. Ma már teljesen máshogy menedzselnek egy országot, a jegybanknak sokkal több eszköze van, mint a II. világháború után. Ezért is van esély elkerülni a hiperinflációt.
Ukrajna gazdasága csak nemrég kezdett el újra lábra állni a koronavírus-járvány után. A munkanélküliségi ráta a háború előtt is magasnak számított, körülbelül 10 százalék volt, ami, bármi is legyen a háború végkimenetele, ennél csak magasabb lesz. Minél tovább tart a háború, annál nagyobb kárt okoznak az oroszok, emiatt pedig kevesebben akarnak majd visszatérni Ukrajnába.
