Orbán Viktor megint keresztbe tehet Brüsszelnek, hiába ütnék Putyin pénztárcáját

Vlagyimir Putyin, illetve Oroszország pénztárcájára mérne csapást az Európai Bizottság. Bár oroszpárti szereplők szívesen hangoztatják, hogy az Oroszországgal szembeni uniós szankciók nem működnek, a valóság valahol félúton van. A szankciók célja nem Oroszország teljes ellehetetlenítése – nem is lehet ez – , hanem a háború finanszírozásának megakasztása. A relatív orosz jólétet az energiahordozók kereskedelme biztosítja, ezért is árulkodó, hogy évtizedek után az orosz gázipari óriás, a Gazprom a 2023-as évet veszteségesen zárta. Nemrég Deák András György, az NKE John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa azt rtl.hu-nak beszélt arról, hogy a Gazprom elveszítette exportpiacainak legjavát, míg az adóterhek jelentősen növekedtek. 

Ajánló: Az orosz GDP köszöni, jól van – van értelme így a szankcióknak?

A Merkur szerint több diplomata is megerősítette a dpa német hírügynökségnek, hogy az Európai Bizottság meg akarja tiltani, hogy a belgiumi Zeebrugge-hez hasonló uniós kikötőkből orosz cseppfolyósított földgázt, azaz LNG-t szállítsanak harmadik országokba. Fontos kiemelni, hogy a cél nem az, hogy betiltsák az Oroszországból származó LNG uniós importját. A Politico arról ír, hogy a 27 uniós tagállam képviselői ma, azaz szerdán vitatják meg az LNG-t is érintő csomagot.

Az energiaágazat elleni uniós szankciók jelenleg csak az orosz nyersolaj és finomított kőolajtermékek behozatalát érintik. Bár az Európai Unió 13. szankciós csomagját nemrégiben fogadták el, az LNG eddig mentesült a korlátozások alól, most első alkalommal ütne a közösség erre a területre, ami vélhetően nem csak Oroszországnak fájna. 

De nekik a legjobban. Az LNG ma már majdnem olyan fontos a Kreml számára, mint a csővezetékes szállításokból származó bevételek. A Tagesschau szerint szakértők jelenleg évente mintegy tizenkétmilliárd euróra (nagyjából 4675 milliárd forint) becsülik az Európába és Európán keresztül szállított LNG mennyiségének értékét. Putyin azonban az elkövetkező években meg akarja háromszorozni kapacitásaikat, a piac felpörgetését azonban az Európai Unió el tudja gáncsolni. Az Alternatív Nobel-díjjal elismert Vlagyimir Szlivjak környezetvédelmi aktivista úgy látja: Putyin célja az az LNG-vel, hogy Európát az orosz gáztól való újbóli függőségbe sodorja. (Szviljaknak a bebörtönzés elkerülése érdekében el kellett hagynia Oroszországot.)

Ha (az oroszok) nem tudnak átrakodni Európában, akkor lehet, hogy hosszabb utakra kell küldeniük jégtörő tartályhajóikat

 – mondta Laura Page, a Kpler adatelemző cég gázipari szakértője a Politicónak adott interjúban. A lap hétfőn elsőként számolt be a Bizottság tervéről, kiemelve: kérdéses, hogy Magyarország hogyan viszonyul a javaslathoz, mivel „eddig minden, gázzal kapcsolatos szankciót blokkolt”. A Hvg.hu kérdésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium még aznap úgy reagált: 

Magyarország minden energiaszektort érintő szankciót károsnak tart, mivel azok nagyban korlátozzák az európai versenyképességet, valamint áremelkedésekhez és ellátási kockázatokhoz vezetnek.

A német hírügynökségnek nyilatkozó diplomaták is hangsúlyozták, hogy a Bizottság szankciós tervei nem az LNG Európába szállítása ellen irányulnak, a cél éppen az, hogy az Európában maradjon. Ennek hátterében az áll, hogy egyes uniós államok azon a véleményen vannak, hogy a biztonságos energiaellátás érdekében még nem tudnak meglenni az orosz gáz nélkül – mondták. Emellett kockázatot látnak a harmadik országokból származó import árának erőteljes emelkedésében is.

A Politico szerint a szankciók része lenne az is, hogy megtiltanák, hogy az EU részt vegyen a jövőbeni oroszországi LNG-projektekben. „Egy ilyen intézkedés korlátozza az orosz LNG-kapacitások bővítését, és így korlátozza Oroszország bevételeit” – idézték a javaslatot. Emellett az érintett vállalatoknak át kellene adniuk a moszkvai LNG-importra vonatkozó információkat a Bizottságnak. 

A német ARD adatokat szerzett az orosz tartályhajók mozgásáról. Ezekből kiderült, hogy Oroszország milyen gyakran és milyen útvonalon fut be európai kikötőkbe: Zeebrugge-ben összesen 15, Arc7 osztályú tartályhajó köt ki rendszeresen. Ezek olyan jégtörő tankhajók, amelyek a téli hónapokban LNG-t is szállítanak az orosz Jamal-félszigetről, az Északi-sarkkörről Európába a Novatek vállalat megbízásából. A Novatek egyik tulajdonosa Gennagyij Timcsenko oligarcha, Oroszország egyik leggazdagabb embere, Vlagyimir Putyin elnök legbelsőbb körének tagja, akit néha Putyin pénztárcájaként is emlegetnek.

Az orosz Christophe de Margerie tartályhajó a belgiumi Zeebrugge kikötőben:

Európában nem csak a belga LNG-terminál létezik, van például a franciaországi Montoir-de-Bretagne-ban vagy éppen a portugáliai Bilbaóban is. Szó sincs arról, hogy ezekben a terminálokban csak a saját vagy uniós fogyasztásra szánt LNG-t kezelnék. Átrakóközpontként is szolgálnak az orosz LNG továbbszállításához a világ minden tájára. Ezekben a hatalmas kikötőkben az LNG-t vagy gáztárolókban tárolják, majd újraexportálják, vagy azonnal átrakják más hajókra. Az urgewald nevű környezetvédelmi szervezet számításai szerint 

2022 óta ez az Európába szállított LNG teljes mennyiségének legalább egyötödét érinti, a téli hónapokban ez a szám még magasabb. 

Ez azt jelenti, hogy Európa nemcsak klímaellenes tevékenységben segédkezik, hanem aktívan hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához is. Az uniós kikötőkben történő átrakodás nélkül az LNG-kereskedelem sokkal nehezebb és drágább lenne Oroszország számára. Uniós átrakodási helyek nélkül az orosz tartályhajóknak Törökországig vagy Egyiptomig kellene menniük – mondta Angelos Koutsis, a Bond Beter Leefmilieu belga környezetvédelmi szervezet energiaügyi szakértője, aki a Tagesschaunak hozzátette:

Ez nemcsak sok pénzbe kerül, de sokkal tovább is tart. Ennek eredményeként Oroszország sokkal kevesebb LNG-t tud majd eladni a Jamalról, mert az Északi-sarkvidéken nincsenek alternatív szállítási lehetőségek.

Nő a támogatottság az EU-ban – mire elég ez?

A Politico szerint LNG elleni szankciók támogatottsága egyre nő az Unióban. Robert Habeck zöldpárti német gazdasági miniszter idén áprilisban egy sajtótájékoztatón a szankciók mellett érvelt: 

Ha mi képesek voltunk megszabadulni a vezetékkapcsolattól és az infrastrukturális függőségektől, akkor ez más országoknak is ésszerűnek kell lennie.

Ennél tovább ment Ulrike Malmendier közgazdász, aki a Merkur által idézett Theinische Post-cikkben egyenesen felszólította az EU-t, hogy állítsa le a gázvásárlást Oroszországtól. Szerinte már vannak jó alternatívák, Oroszország már nem tud fenyegetni.

Georg Zachmann energetikai szakértő biztos abban, hogy Európa meg tudna birkózni azzal is, ha nem érkezne több orosz cseppfolyósított gáz. Az LNG jelenleg Belgiumban a teljes fogyasztás 11 százalékát, Franciaországban 13 százalékát, Spanyolországban pedig 25 százalékát teszi ki. „A világpiacon most ismét jó az LNG-kínálat” – mondta Zachmann. „Az árak jelentősen csökkentek, és ha Európában nem vásárolnának több orosz LNG-t, a kikötők más LNG-t is tudnának importálni, ugyanolyan importinfrastruktúrával.

Az Európai Parlament is szigorúbb szankciókat és az orosz LNG teljes betiltását követeli. Tagesschau megkeresésére a német szövetségi gazdasági minisztérium közölte, hogy az EU jelenleg egy olyan szabályozáson dolgozik, amely lehetővé tenné a tagállamok számára az import ideiglenes korlátozását. Az Európai Unió azonban 2027-ig nem akarja véglegesen lezárni az orosz gázüzletet.

Közel sem biztos, hogy az LNG-t célzó szankciók átmennek. A Politico felvetette, hogy egy uniós tagállam visszavághat: Magyarország. Orbán Viktor korábban többször is hevesen ellenezte az uniós szankciókat. Magyarország a 2023-tól érvényes uniós olajembargó alóli kivételes helyzetet alkudott ki, és engedélyt kapott arra, hogy továbbra is importálhasson orosz olajat vezetéken keresztül. Ráadásul Magyarország a közelmúltban kampányolt e mentességek meghosszabbításáért.

Korábban az RTL Híradónak szólalt meg Szijjártó Péter tárcája arról, hogy a Fradi szponzora az orosz Gazprom lehet. A csapat és két fő szponzoruk pedig az rtl.hu-nak reagált a Gazprom-szerződés hírére. 

Nyitókép: A Christophe de Margerie ciprusi zászló alatt közlekedő gáztartályos hajó a szabittai kikötőben 2017. március 30-án. A hajó a világ legnagyobb jégtörője. – Fotó: N: Friedemann Kohler/dpa