Gazdaság

Évtizedek óta nem volt ilyen: a Gazprom veszteséges volt 2023-ban

Medvegy GáborMedvegy Gábor

2024. május 6. 11:54

Az orosz gázipari óriásvállalat, a Gazprom elveszítette exportpiacainak legjavát, míg az adóterhek jelentősen növekedtek. Gáz- és olajbevétel nélkül nehéz elképzelni a jólét szinten tartását Oroszországban – magyarázta az rtl.hu-nak Deák András György, az NKE John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa. A posztszovjet térségben ugyanis ez jelenti a különbséget a szegénység és a minimális jólét között. De vajon pótolhatja-e a Gazprom a kieső európai piacot? 

A CNBC csütörtöki tudósítása szerint tavaly 2500 milliárd forintnyi veszteséget könyvelt el a Gazprom orosz állami óriásvállalat, amely így több mint két évtized óta először zárt veszteséges évet. 2022-ben a cégnek még csaknem kétszer ennyi, közel ötezermilliárd forintnyi profitja volt.

A Financial Times azt írta: a Gazprom Oroszországon kívüli gázeladásokból származó bevétele jelentősen, 29 billió forintnyi összegről 11 billiónyira zuhant tavaly az európai gázeladások kiesésének köszönhetően. 

2021-ben, Ukrajna megtámadása előtt 40 százalék volt az oroszok részesedése az európai gázpiacon, ez tavaly 8 százalékra csökkent.

A brit gazdasági lapnak a Carnegie Russia Eurasia Center munkatársa, Szergej Vakulenko elmondta: a gázipari cég olajjal foglalkozó leánya, a Gazpromnyefty, ami szavai szerint korábban egyfajta melléküzemága volt a Gazpromnak, tavaly majdnem akkora árbevételt ért el, mit a gázüzletág.

Korábban arról is írtak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly év végén ugyan lelkesen gratulált, amikor a Gazprom vezérigazgatója arról számolt be, hogy rekordmennyiségű gázt adtak el Kínának, és ezt az eredményt az állami média is büszkén harsogta, de a Kínába eladott mennyiség is csak 22 milliárd köbmétert tett ki tavaly, míg az Ukrajna 2022-es megtámadását megelőző évtizedben az oroszok évente átlagosan 230 milliárd köbmétert exportáltak Európába.

Történelmi?

Deák András György, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa az rtl.hu kérdésére elmondta: a Gazprom veszteségéért részben a megemelt adók voltak felelősek. A szakértő szerint „Oroszországban a költségvetés fog utoljára bajba kerülni”, mert széles állami cégháló áll mögötte, amiből el lehet vonni plusz forrásokat.

Felvetésünkre, hogy a „történelmi” jelző megállja-e a helyét a Gazprom tavalyi veszteségével kapcsolatban, Deák András György azt mondta: helytálló annyiban, hogy ez a veszteség egyetlen momentumnak tudható be, annak, hogy a vállalat elvesztette az exportpiacainak legjavát. A tavalyi eredményt egyébként 2022-vel azért nem érdemes összehasonlítani, mert akkor a magas gázárak miatt a Gazprom történelmi csúcsot ért el, de ahhoz képest a tavalyi forgalma az egész cégcsoportnak harmadára esett vissza, mert kevesebb gázt adtak el, sokkal kisebb áron. Emellett az oroszországi felhasználók a gázt támogatott áron, nagyon olcsón kapják, az adót viszont jelentősen megnövelték: a veszteség felét az adónövekmény teszi ki, mondta Deák András György.

Az olaj esetében sikerült új piacokat találni, az orosz olajszektor nagyjából azt az eredményt hozza, mint korábban. A gáz viszont infrastruktúrához van kötve, csővezetéket kell építeni, hogy a nyugat-szibériai mezőkön kitermelt gáz eljusson Kínába. 

A szakértő rámutatott, hogy ha a szándék megvan, onnantól a csővezetékek kiépítése eltarthat tíz évig.

Februárban Vlagyimir Putyin az orosz állami tévében elismerte, hogy Oroszország korábban többet profitált az energiaexportból, de tagadta, hogy a piacvesztés nagy baj lenne: szerinte jó, ha kevésbé függenek az energiabevételektől, és a gazdaság más részei növekednek. Ezzel kapcsolatban Deák András György elmondta: az orosz állam bevételei tavaly valóban dinamikusan növekedtek, nagyjából 25 százalékkal tudták növelni a bevételt, aminek nem közvetlenül az olaj- és gázszektor volt a forrása – a növekmény mintegy felét az importadók és vámok tették ki.

Bár az orosz költségvetés bevételének kétharmada nem közvetlenül olaj- és gázbevétel, anélkül nehéz elképzelni a jólét meglévő szintjének fenntartását. Deák András György emlékeztetett, hogy a posztszovjet térségben a nyersanyagellátottság jelenti a közepes jólét és a szegénység közötti választóvonalat, ahol van olaj, gáz – például Oroszországban, Azerbajdzsánban, Kazahsztánban –, ott van valamilyen szintű jólét, ahol nincs – így Örményországban, Moldovában vagy Ukrajnában –, ott szegénység van. Az arányokon ugyan lehet változtatni, de a gazdasági stabilitást Oroszországban valamennyire mégiscsak a gáz és az olaj adja – mondta az rtl.hu-nak Deák András György.

Nyitókép: REUTERS/Anton Vaganov/File Photo

#Gazdaság#gazprom#oroszország#gáz#olaj#deák andrás györgy#ma