2026. október 18. 9:00
Óraátállítás 2026 őszén sem maradhat el, októberben kezdetét veszi a téli időszámítás. Bár egy órával többet alhatunk, a szervezetünknek ettől még alkalmazkodnia kell. Mutatjuk, mikor kell pontosan átállítani az órát, milyen hatással lehet ez ránk, és mit tehetünk az könnyebb átmenet érdekében.
Bár az Európai Unióban régóta téma az óraátállítás megszüntetése, a rendszer egyelőre nem változik. Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a 2027 és 2031 közötti nyári időszámítás hivatalos ütemtervét, így
a következő években is marad az évi kétszeri óraátállítás.
2026-ban az őszi fordulat október 25-én, vasárnap hajnalban következik be: hajnali 3 órakor 2 órára kell visszatekerniük az órákat, ami egy órával hosszabb éjszakát hoz magával. Ez azt jelenti, hogy visszakapjuk a tavasszal elveszített egy órát – azon a vasárnapon tehát akár egy órával többet aludhatunk. Csakhogy a változás nemcsak az óralapot érinti: a szervezetünk belső ritmusa nem áll át egyik pillanatról a másikra.
Miért van egyáltalán óraátállítás?
A nyári időszámítás lényege, hogy tavasszal egy órával előrébb állítjuk az órákat a világos esti órák jobb kihasználása érdekében, majd ősszel visszatérünk az úgynevezett standard időhöz.
Az EU-ban már 2018-ban szóba került a rendszer eltörlése, az Európai Bizottság javaslatot is tett rá – a folyamat azonban azóta is döntés nélkül áll.
2026-ban újabb uniós vizsgálat elemzi a kérdést, kitérve a közlekedési, energetikai, gazdasági és közegészségügyi hatásokra is. Mindez azt jelenti, hogy bármit is hallottunk az utóbbi években az „utolsó óraátállításról", 2026 őszén még biztosan sor kerül rá.
Hogyan hat az óraátállítás a szervezetünkre?
A legfontosabb fogalom a cirkadián ritmus: a szervezet körülbelül 24 órás belső biológiai órája, amelyet alapvetően a fény és a sötétség váltakozása szabályoz. Amikor az óra egy órával eltolódik, a külső környezet és a belső ritmus átmenetileg szinkronból kerül – még akkor is, ha az őszi átállás általában kisebb megterhelést jelent, mint a tavaszi. Az első néhány napban előfordulhat nehezebb elalvás, korábbi ébredés, nappali fáradtság, koncentrációs nehézség és fokozott ingerlékenység.
Gyerekek és idősek: ők érzik meg a legjobban
A gyerekek különösen érzékenyek a napirend bármilyen változására. Az őszi átállás után előfordulhat, hogy a megszokottnál korábban ébrednek, este nehezebben találnak álomra, vagy napközben fáradékonyabbak, nyűgösebbek a szokásosnál. Sokat segíthet, ha az átállást megelőző néhány napban fokozatosan, napi 10–15 perccel tolják később a lefekvést és az ébredést, és megőrzik a kiszámítható esti rutint. A legtöbb gyerek néhány napon belül alkalmazkodik – türelemmel és következetességgel könnyebb átvészelni ezt az időszakot.
Az időseknél már kisebb változás is érzékenyebben érinthet, különösen, ha valaki eleve alvászavarral, vérnyomásproblémával vagy más krónikus betegséggel küzd. Szakértők szerint az átállás körüli napokban az idősebbeknél vérnyomás-ingadozás is előfordulhat, az étkezési szokások megváltozása pedig a vércukorszintre is hatással lehet. Náluk különösen fontos, hogy a napi rutin minél kevesebbet változzon.
Melyik óra áll át magától, és melyiket kell kézzel állítani?
Az okostelefonok, számítógépek és okosórák többsége automatikusan átáll, ha az automatikus időbeállítás be van kapcsolva. A faliórákat, ébresztőórákat, háztartási gépek kijelzőit – sütő, mikrohullámú – azonban rendszerint kézzel kell állítani, ahogy az autók fedélzeti óráját is. Érdemes az átállítás hétvégéjén az ébresztőket és a naptárban szereplő időpontokat is ellenőrizni, hogy ne érjen kellemetlen meglepetés másnap reggel.
Hogyan alkalmazkodjunk könnyebben?
Nincs szükség különleges módszerekre – néhány egyszerű szokással azonban sokat tehetünk a zökkenőmentes átmenetért. Érdemes megtartani a megszokott alvásrendet, és reggel kihasználni a természetes fényt, amely az egyik legfontosabb jelzés a belső biológiai óra számára. A rendszeres mozgás, a késő esti koffein kerülése és a lefekvés előtti képernyőhasználat csökkentése szintén segíthet. Figyeljünk az étkezések időpontjára is, és ha az átállás utáni napokban fáradtnak érezzük magunkat, vezesse közben legyünk különösen óvatosak – ilyenkor a reakcióidőnk is lassulhat.
Fotó: Designed by Magnific