2025. május 19. 10:00
A TikTokon és Instagramon egyre több fiatal lány mutatkozik könnyes szemmel, elkenődött szempillaspirállal, egy melankolikus idézettel kiegészítve. A #sadgirl és #sadgirlclub hashtagek mögött azonban nem csupán esztétikai tartalom húzódik meg, hanem egy veszélyes társadalmi jelenség is: a mentális betegségek romantizálása.
A szomorúság mint stílus – mi is az a Sad Girl Trend?
A Sad Girl Trend lényege, hogy a szorongást, depressziót vagy traumákat nem problémaként, hanem esztétikai kifejezésként ábrázolják. Ezek a posztok gyakran fekete-fehér szűrővel, régi filmeket idéző zenealáfestéssel, szomorú idézetekkel tálalják a fájdalmat – mintha a lelki szenvedés valami különleges, sőt kívánatos dolog lenne. A szomorú lány a képernyőn törékeny, rejtélyes és mély érzelmekkel teli – egy modernkori múzsa, aki inkább hatást kelt, mint segítséget kér.
Miért veszélyes ez?
Bár fontos, hogy végre nyíltabban beszélünk a lelki egészségről, a Sad Girl Trend torz képet fest a valóságról. Egy depresszió nem egy szomorú dal kíséretében posztolt könnycsepp. Egy szorongásos zavar nem egy stílusirányzat. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ez a fajta ábrázolás trivializálja és félreértelmezi a mentális betegségek súlyosságát. Az ilyen tartalmak nemcsak félrevezetőek, hanem komoly kockázatot is hordoznak: normalizálhatják az önsértést, a veszélyes fogyókúrákat, és eltántoríthatják a segítségkéréstől azokat, akik valóban szenvednek.
A melankólia popkulturális gyökerei
A szomorúság stílusként való megjelenítése nem új keletű. A 90-es évek grunge-ja, a 2000-es évek emohulláma már korábban is próbált formát adni az elfojtott érzéseknek. Az új Sad Girl generáció popikonjai, mint Lana Del Rey vagy Billie Eilish, dalszövegeikben gyakran foglalkoznak fájdalommal, szorongással, és a meg nem értettséggel – sokszor romantikus köntösben. A probléma nem a művészi kifejezésben rejlik, hanem abban, amikor ezek a képek elkezdik meghatározni, hogyan „néz ki” egy mentális betegség.
A depresszió nem néz ki sehogy
A mentális betegségeknek nincs egyetlen arca. A depresszió nem mindig könnyes tekintet és füstös szemfesték. Sokszor egy mosoly mögött, a legenergikusabb viselkedés mögött húzódik meg a szenvedés. Ha egy trend azt sugallja, hogy „szomorúnak lenni cool”, azzal nemcsak a szenvedőket árulja el, hanem megerősíti azokat a sztereotípiákat is, amelyek éppen a nyílt párbeszéd ellen dolgoznak.
Mit tehetünk?
A szülők, pedagógusok és tartalomfogyasztók szerepe kulcsfontosságú. Fontos, hogy beszéljünk a fiatalokkal arról, amit látnak a közösségi médiában, és megtanítsuk nekik, hogyan különböztessék meg az önkifejezést a valóságtól. A valódi segítség nem egy poszt, hanem egy beszélgetés, egy terapeutával való kapcsolatfelvétel, vagy egyszerűen az, hogy nem bagatellizáljuk a fájdalmat.
Ha úgy érzed, segítségre van szükséged, ne habozz segítséget kérni! A Magyarországon elérhető lelkisegély-szolgálatok elérhetőségei: Magyar Lelki Elsősegély Szolgálatok Szövetsége (LESZ): 116-123 (éjjel-nappal hívható, ingyenes) E-mail: sos116123@gmail.com (válaszlevél 72 órán belül) Ifjúságért Mentálhigiénés Szövetség (IMSZ): 137-000 (hétköznapokon 17–21 óra között), vagy a Kék Vonal: 116-111 éjjel-nappal elérhető, ingyenesen és név nélkül hívható.
Fotók: Getty Images