Figyelem! Nem kell ahhoz 38 Celsius-fok, hogy hőgutát kapjunk

Afrikai eredetű száraz léghullámok érkeznek Magyarország fölé, ezért szerda hajnaltól egészen szombat éjfélig harmadfokú hőségriasztás lesz érvényben. A hőség az egészséges szervezetet is megviseli, de a kisgyermekek, az idősek, a várandósok, valamint a szív- és érrendszeri betegséggel élők különösen veszélyeztetettek.

Sok folyadék, sópótlás és a déli napsütés kerülése – ezt tanácsolta az RTL Híradónak nyilatkozó orvos. Sokan már kedden is nehezen viselték a meleget, csak a párakapuk, szökőkutak közelében, és főként az árnyékban vészelték át az emberek a hőséget. Némi lehűlés viszont leghamarabb csak hétvégén jöhet. Erről még többet a Híradó riportjából tudhat meg.

Kánikula sem kell ahhoz, hogy baj legyen

Idén már akkor elkezdte szedni a forróság az áldozatait, amikor a nyár még éppen csak kezdődött. Indiában és Mexikóban is már 60 felett jár a kánikula miatt meghaltak száma, Európa több részén pedig az elmúlt hetekben kezdett el emelkedni a hőmérséklet. Görögországban 9 nap alatt 6 turistával végzett a hőség és Olaszországra is nagyon forró napok várnak, ahogy ránk is. Most jön az első hőhullám, 36-38 Celsius-fokos hőséggel. 

A kutatók szerint pontatlan, hogy csak a hőmérsékletet adjuk meg, mert a szervezetünk még pár fokkal alacsonyabb időjárás esetén is károsodhat, ha nem hűtjük le rendesen.

Tavaly szeptemberben meghalt egy mezőgazdasági munkás édesburgonya betakarítása közben Észak-Karolinában az Egyesült Államokban. A Vox.com szerint aznap 32 Celsius-fok volt a csúcshőmérséklet, ami alatta van a legalacsonyabb riasztási határnak is, mégis végzetes volt a számára. Ashley Ward, a Duke Egyetem munkatársa erről azt mondta, a 32 fokkal is vigyázni kell, mert az csak egy érték, ráadásul ezt árnyékban mérik, nem veszi kfigyelembe a napsütés hatásait és az sem derül ki belőle, hogy van-e szél, aminek a segítségével könnyebben hűtjük magukat.

Érdemes kis kitérőt tennünk, hogy tisztázzuk, hogyan hűti le magát a saját szervezetünk. Az emberi test egy szűk hőmérsékleti tartományban működik, 36-37 Celsius-fok körüli ez az érték, ez az, ami optimális. Ha a környezeti hőmérséklet alatta van a mi testhőnknek, akkor a levegő hűti a testünket, ha ez nem elég, akkor elkezdünk izzadni és a párolgás hűt minket. A páratartalom növekedésével azonban az izzadás hűtési hatékonysága csökken, mivel az izzadság nem párolog el olyan könnyen. Ha a hőség és a páratartalom együtt emelkedik, az növeli annak az esélyét, hogy a testhőmérséklet is emelkedjen. 

Ha pedig a környező hőmérséklet 37 foknál melegebb, a szervezet végül hőt vesz fel a környezetből.

A túl sok hő a szervezetben gyorsan olyan komplikációkhoz vezethet, mint a hőkimerülés. Ez olyan tünetekkel jár, mint a szédülés, fáradtság, izomgörcsök, nyirkos bőr és hányinger. Ha a test maghőmérséklete 40 Celsius-fok fölé emelkedik, az hőgutát okozhat, ami már életveszélyes állapotot is előidézhet, amelyben a szervek leállnak. Előtte olyan tüneteket lehet észlelni, mint a zavartság, a delírium, a görcsrohamok, magas pulzusszám, megugró vérnyomás vagy az ájulás. Persze ez személyenként változhat, az idősek és a kisgyerekek sokkal érzékenyebbek a hőségre.

De ahogy írtuk, csak a hőmérséklettel nem lehet leírni, hogy mikor veszélyes a hőség. Erre – mint általában sok minden másnál is – a katonáknál jöttek rá, miután kiképzés közben több százan meghaltak az évek során. Csak 1942-1944 között 198 katona halt meg, aztán mire rájöttek, hogy mi a baj, még többen.

Ekkor kezdték el alkalmazni a nedves hőmérsékleti indexet. Ezt alapvetően úgy mérték, hogy egy nedves szövetet tekertek a hőmérő végére és levegőt áramoltattak körülötte (ezzel tulajdonképpen az embert modellezték le). Ezután azt nézték, hogy a víz mennyi idő alatt párolog el és mennyire hűti le a hőmérőt, mellé egy sima hőmérőt is alkalmaztak vizes rongy nélkül. Ha magas hőmérséklet mellett nehezen száradt a ruha, azt jelentette, hogy nagy a páratartalom is, a kinti gyakorlat pedig elmaradt. Ugyanis ebben az esetben nagyobb az esélye, hogy az emberek rosszul lesznek. Száz százalékos relatív páratartalom esetén például már komoly gond van, mert magas hőmérséklet mellett a testünk nem tudja elegendő mértékben izzadással hűteni magát és jön a hőguta.

Van egy ennél is pontosabb módszer, a Wet Bulb Globe Temperature (WBGT), ehhez azonban már nem elég két hőmérő és egy vizes zokni. A pontosságáról és használhatóságáról az mindent elmond, hogy az amerikai tengerészgyalogság is ezt alkalmazza. Ahogy fogalmaztak, a WBGT „a leghatékonyabb eszköz a hőstressz emberi szervezetre gyakorolt hatásának felmérésére”.

A WBGT három különböző méréssel operál: szabadtéri hőmérsékletet mér hagyományos hőmérővel. Emellett mérik a hőmérsékletet egy fekete gömb belsejében, hogy jelezze, milyen erősségű a közvetlen napfény és emellé nem maradhat el a nedves ruhába csomagolt hőmérő sem.

Ezeket az eredményeket azután egy képlet szerint összeadják: A WBGT a levegő hőmérsékletének 10 százaléka plusz a természetes nedves hőmérséklet 70 százaléka plusz a fekete gömb hőmérsékletének 20 százaléka. Ebből kijön egy hőmérsékleti érték.

Ez alapján a 26,5 Celsius-fok alatti WBGT érték esetén biztonságosak a körülmények kinti munkavégzésre, testmozgásra. A 26,5 - 29,5 Celsius-fok között már 45 perces sportolás is okozhat hőstresszt. 29,5 - 31 Celsius-foknál ez már csak 30 perc, 31 - 32 Celsius-foknál 20 perc, 32 fok felett pedig 15 perc.

Az amerikai hadseregnél és az észak-karolinai iskoláknál is az a szabály, hogy 32 fokos WBGT érték fölött minden szabadtéri tevékenységet le kell állítani.

Már Magyarországon is használják a WBGT-t

Kérdés, a nyári magyarországi WBGT értékek mennyire tudnak magasak lenni. A 2023-as budapesti atlétikai világbajnokságon eszerint mérték, mennyire veszélyes a mozgás adott időjárás mellett. Előfordult, amikor 32 fokos WBGT értéket mértek és ez nem maradt következmény nélkül: este 7-re halasztották az 5 ezer méteres futószámokat. Ugye ez az az érték, amelyiknél 15 perces intenzív sport veszélyes és hőstresszt okozhat még az élsportolóknál is. Vagyis nem kell nagyon délre menni azért, hogy hősokkos állapotba vágjuk magunkat, ha ész nélkül sportolunk.

A legnagyobb problémát ugyanakkor az egyenlítői országokban okoz a WBGT értékek növekedése. A klímaváltozással tulajdonképpen élhetetlen lesz az a régió. A Cassandra Program szerint „bármely, +2 C és +4 C közötti globális hőmérsékletemelkedéssel számoló, lehetséges IPCC (Éghajlatváltozási Kormányközi Testület) forgatókönyv megvalósulása esetén, az Egyenlítő közelében lévő területeken az év legtöbb napján olyan körülmények állhatnak elő, amelyek között nem csupán a munkavégzés, de maga a szabadban tartózkodás is halálos kimenetelű lehet”.

De maradva a hazai viszonyoknál, általában a már ismert, amelyekkel magunkat szoktuk hűteni, továbbra is érvényesek. Kinti munkavégzésnél nagyobb szüneteket kell tartani (vagy hagyni egy hűvösebb napra az egészet), fontos a sok folyadék bevitele (nem alkohol!), de akár a hideg vizes lavórba mártott láb is segíthet valamennyire lehűteni a szervezetünket.

Nyitókép: MTI/EPA/ANA-MPA/Kósztasz Cironisz