Fogyás az ima erejével, vagy alapos rágással – íme a legfurcsább fogyókúrás tippek az elmúlt 100 évből

A vékony, kidolgozott test iránti vágy kis részben az egészségről, nagyobb részt pedig még mindig a társadalmi elvárásokról is. Időről időre fel is bukkannak újabb, csodát ígérő diéták. Bár nem újkeletű módszer, mostanában sokat hallunk az időszakos böjtről – ami azt jelenti, hogy a nap bizonyos szakaszában koplalunk, és csak a maradék órákban eszünk, például úgy, hogy 16 órán át semmit sem eszünk, csak a maradék 8 órában –, sokan ezzel próbálkoznak a fogyás reményében. 

Ennek előnyeiről és kockázatairól a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének elnöke beszélt nemrég a Reggeliben:

A Frontiers in Nutrition szakértőinek 2022-es tanulmánya szerint a divatos diéták jellemzői, hogy gyors, de rövid távú megoldást ígérnek hosszú távú problémákra, sok mindentől megvonják a szervezetet, kérdéses tudományos háttérrel rendelkeznek, és nem említik a mozgás fontosságát. De mi a helyzet őseink praktikáival?

Cikkünkben összeszedtünk néhány táplálkozási trendet az elmúlt 100 évből, de nagyon fontos leszögezni, hogy magától senki ne próbálkozzon ezekkel, hiszen a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás alapelveit szakemberrel, személyre szabottan, az esetleges társult betegségek figyelembevételével kell meghatározni. 

A nagy rágás

Az 1900-as évek elején járunk, amikor Horace Fletcher amerikai táplálkozástudományi szakember arra a bizarr módszerre ösztönözte az embereket, hogy addig rágják meg az ételt, amíg az gyakorlatilag folyékony, pépes állagúvá nem válik. Csak ezután nyelhették le – Fletcher nem véletlenül kapta a Nagy Rágó becenevet. Úgy gondolta, hogy ez megakadályozza a túlevést, és kedvezően hat a fogak egészségére is. A lassan evés ugyan bizonyos szempontból hasznos lehet, de a falatok hosszan rágása nem fogja elősegíteni sem a fogyást, sem az egészségünk megőrzését.

A sarkvidéki diéta

Vilhjalmur Stefansson antropológus két évtizeden át kutatta az Északi-sarkot, és ez alatt a térségben élő őslakosokhoz, az inuitokhoz hasonlóan étkezett. A kanadai sarkvidéki kutató magas zsírtartalmú ételeket fogyasztott, majd 1928-ban egy teljes évig csak hússal táplálkozott. A sarkvidéki diétát másoknak is ajánlotta, amivel az a gond, hogy egy átlagember szervezete nem dolgozza fel ugyanúgy a magas zsírtartalmú ételeket, mint azoké, akik így generációk óta így táplálkoznak. Ráadásul az ilyen ételeknek hatalmas egészségügyi kockázata van, mint például a magas koleszterinszint – mutatott rá a Science magazin.

Az ima ereje

„Imádkozd el a súlyod” – így lehetne lefordítani egy amerikai tiszteletes, Charlie Shedd 1957-ben megjelent könyvét, amelyben fogyásának történetéről ír. 

Azt állította, az ima erejével tudott önmérsékletet gyakorolni a táplálkozásban, ennek köszönhetően szabadulhatott meg több mint 45 kilótól. 

Bár a spiritualitás természetesen segíthet egyeseknek rendbe tenni az életüket, fogyást önmagában az imádkozástól nem remélhetünk anélkül, hogy odafigyelünk a táplálkozásra és a mozgásra.

Csipkerózsika diéta

Amíg alszunk, addig sem eszünk – gondolhatták a rendkívül veszélyes Csipkerózsika diéta népszerűsítői az 1960-as években. 

A módszer arra sarkallta a fogyni vágyókat, hogy a nap akár 20 óráját aludják át, hogy minél inkább leszűkítsék azt az időintervallumot, amíg ételhez nyúlhatnak. 

Ezt altatókkal érték el – a pletykák szerint még maga Elvis Presley is kísérletezett a módszerrel. A kétezres években újra megjelent a diéta, de ekkor már kimondták, hogy ez az étkezési zavar egyik formája.

Grépfrút diéta

Az 1970-es években a grépfrút diéta főként az Egyesült Államokban hódított. A módszer hívei minden étkezésnél elfogyasztottak egy ilyen gyümölcsöt, mert azt gondolták, így gyorsabb lesz a zsírégetés. A Health magazinnak nyilatkozó táplálkozási szakértő szerint a grépfrút önmagában nem segíti elő a fogyást, akik mégis vesztettek a testsúlyukból, azok ezt másnak kösznhették.

Süti diéta

Az 1970-es években megérkezett a süti diéta is az Egyesült Államokba: arról próbálták meggyőzni az embereket, hogy ha egész nap csak csökkentett kalóriájú sütiket esznek, fogyni fognak. Az édesség enyhíteni fogja az éhségérzetet, így csökkenni fog a kalóriabevitel – ígérték.

Jönnek a shake-ek

Az Egyesült Államokban az 1970-es évek végén jelentek meg először az étkezést helyettesítő shake-ek, de fénykorukat az 1990-es években élték. A módszer azt ígéri, hogy a poralapú, különböző folyadékban feloldható készítmények annyi tápértéket tartalmaznak, hogy napi egy-két étkezést ezzel meg is oldottunk.

Káposztaleves diéta

A káposztaleves diéta azt követelte meg, hogy 7-10 napon át semmi egyebet ne együnk ezen kívül. Bár néhány kiló súlyfeleslegtől valóban megszabadulhatunk, ez sem ajánlott módszer a fogyásra. Azon túl, hogy a káposztaleves ízét egy életre megutálhatjuk, ha napokig csak ezt esszük, nem is teszünk jót vele: ez olyan alacsony kalóriabevitelt jelent és a fehérje teljes hiányát, hogy a leadott súlyfelesleg csak víz és izom lesz, nem zsírréteg – magyarázta egy személyi edző a Marie Claire magazinnak. A leadott kilók pedig azonnal visszaröpülnek ránk, amint újra nekiesünk nagy étvággyal a kedvenc ételeinknek.

Ajánló: Káposztaleves, galandféreg, altatók – felejtse el ezeket a diétás „csodamódszereket”, ha valóban fogyni szeretne

Oprah Winfrey és a 30 kiló zsír

Sokan a csodát attól várják, ha egy ideig csak folyadékon élnek: van, aki méregtelenítést, más fogyást remél tőle. Az amerikai talk show-k királynője, Oprah Winfrey egészen szürreális bemutatót tartott 1988-ban a tévénézőknek: egy M-es méretű farmernadrágban és egy 30 kiló állati eredetű zsírral megrakott kocsival szemléltette, hogy mennyit fogyott a folyadékkúrának köszönhetően. Később ő maga is elismerte, hogy a performansz élete egyik legnagyobb hibája volt, és a leadott kilók azonnal visszaszöktek rá, ahogy elkezdett újra normálisan táplálkozni. (A lenti videóban 05:50-nél lehet megnézni az emlékezetes bemutatót.)

Csökkentett zsírtartalmú termékek

Ma már tudjuk, hogy a zsír nem feltétlenül az egészségünk fő ellensége, de az 1990-es évek elején még azt gondolták, hogy a zsírban gazdag ételek felelősek az elhízásért. Berobbantak a csökkentett zsírtartalmú termékek, amik ma is ottvannak a boltok polcain. A kilencvenes években azonban megfigyelték, hogy a termékek megjelenésével csak még több túlsúlyos ember lett az Egyesült Államokban, a kevesebb zsírt tartalmazó ételekben ugyanis több lett a cukor.

Azt együk, amit a vércsoportunk diktál

Az 1990-es években kapott szárnyra az az elmélet, hogy a táplálkozásunkat a vércsoportunkhoz kellene igazítani. Peter D’Adamo természetgyógyász nevéhez kötődik a diéta: azt állította, hogy a vércsoportunk meghatározza, hogy milyen ételek tesznek jót vagy rosszat az egészségünknek. Eszerint az A vércsoportba tartozóknak például a vegetáriánus étrend való, míg akinek 0-s a vércsoportja, annak a fehérjedús táplálkozás. Több tanulmány is megcáfolta az elméletet, rámutatva: a diéta valójában csak különböző tápanyagoktól fosztja meg a szervezetet.

Nyers étrend

A 2000-es évekre rákanyarodva az egyik nagy sláger a nyers étrend volt. Az elgondolás az volt mögötte, hogy a főzéssel az élelmiszerek elveszítik tápértékük nagy részét, ezért nyersen kell fogyasztani a gyümölcsöket, zöldségeket, extrém esetben a húsokat is. Bár ez a típusú táplálkozás segít a feldolgozott élelmiszerek mellőzésében, nagyon nehezen kivitelezhető a gyakorlatban, és túlságosan keretek közé szorítja az étkezést.

Bébiétel diéta

Volt olyan trend is, amikor bébiételekkel próbáltak sokan fogyni. A kiporciózott adagok kényelmes választásnak tűntek azoknak, akik megrögzötten számolták a napi kalóriabevitelüket, viszont ezek természetesen nem tartalmazzák egy felnőtt szervezet megfelelő működéséhez szükséges tápanyagokat.

A gluténmentes korszak

A gluténérzékenyeknek a gluténmentes táplálkozás nem némi hóbort, hanem létszükséglet. Ám ahogy egyre több ilyen esetet diagnosztizáltak, úgy került egyre több gluténmentes termék a polcokra, amikkel az egészséges emberek is kísérleteztek. Mivel a glutén olyan „károsnak” mondott élelmiszerekben fordul elő, mint például a kenyér vagy a tésztafélék, sokan azt gondolták, hogy a gluténmentes változat biztos egészségesebb, és fogyni fognak tőle. Ez viszont nem igaz: csak a gluténérzékenyeknek érdemes gluténmentesen táplálkozniuk, az egészséges emberek ugyanis fontos tápanyagoktól foszthatják meg magukat, mint a folsav és egyéb B-vitaminok.

Paleolit, ketogén

Ezekkel a fogalmakkal már bizonyára találkoztak azok, aki valaha szigorú diétával próbáltak lefogyni. A paleolit táplálkozási irányzat azt vallja, hogy nem kellene semmivel sem különbet ennünk, mint amit a kőkorszaki ember fogyasztott, így a diéta nagyrészt gyümölcsök, zöldségek, húsok, halak, és magvak fogyasztását engedi, tiltja a gabonaféléket és a tejtermékeket. A ketogén diéta alapjait pedig eredetileg még az 1920-as években fejlesztették ki az epilepszia kezelésére, de a magas zsírtartalmú és alacsony szénhidráttartalmú ételek előnyben részesítését célzó étrend csaknem száz évvel később lett nagyon népszerű. Eredményes diéta lehet a fogyni vágyóknak, mert segít jóllakottság érzést kiváltani, és a vércukorszintet is csökkenti, hátulütője viszont, hogy izomvesztést, kiszáradást és tápanyaghiányt okozhat.

Mediterrán diéta

Úgy tűnik, az idő próbáját leginkább a mediterrán diéta állta ki, sokan ezt tartják az egyik legegészségesebb étrendnek. Segíthet a fogyásban, jó a szívműködésnek, és a cukorbetegség megelőzésében is hasznos lehet. A táplálkozási irányvonalat a Földközi-tenger körüli országok általános étkezési alapelvezi ihlették: nem tilt erőteljesen semmit, gazdag a telítetlen zsírsavakban, például omega-3-ban, és szorgalmazza a gyümölcsök, zöldségek, halak, hüvelyesek, tejtermékek fogyasztását. Vörös húshoz ritkán kell nyúlni a diéta szerint. 

+1 ráadás: senki ne akarjon vattapamacsokkal jóllakni!

Végezetül pedig a legbizarrabb módszer, amivel találkoztunk: akár életveszélyes is lehet az a trend, ami arra sarkall, hogy valamilyen folyadékba, így narancslébe, limonádéba vagy turmixokba mártott vattapamacsokat fogyasszunk, mert az majd jól megtölti a gyomrot anélkül, hogy sok kalóriát vinnénk be a szervezetbe. 

Forrás: Business Insider, Cosmopolitan, Healthline, The Conversation. 

Nyitókép: Illusztráció / Unsplash