Káposztaleves, galandféreg, altatók – felejtse el ezeket a diétás „csodamódszereket”, ha valóban fogyni szeretne

Ha eldöntöttük, hogy a közelgő bikiniszezon előtt még fogyni szeretnénk, milyen célt érdemes kitűznünk?

Sokan jönnek hozzám irreális célokkal, amik vagy technikailag vagy élettanilag lehetetlenek. Például, ha valaki 120 kg, akkor nem tud pár hónap alatt 59 kg-ra lefogyni – ami egyébként is a gyerekkori súlya. Nagyon nehezen törődnek bele az emberek, hogy valakinek a reális súlya nem feltétlenül egyezik azzal, amit másoknál vagy a médiában lát. Az interneten található kalkulátorok se mindig megbízhatóak, mivel ezek átlagos értékeket számolnak, így figyelmen kívül hagyják az egyéni jellemzőket. Ilyen például az is, hogy egy nőnek mekkora mellei vannak.

Mi az, amit még mindig sokan félreértenek a fogyással kapcsolatban?

Fontos definiálni a fogalmat: a fogyás zsírveszteség, ami nem feltétlenül egyezik a mérlegen megjelenő számmal, mivel az az össztömeget mutatja. 

Előfordulhat, hogy egy-egy rosszul megválasztott diétával csökken a mérlegen látott szám, azonban gyakran ez nem a zsírból való fogyást, hanem a szervezet lepusztulását, az izomtömeg elvesztését is jelentheti. 

Az izom sűrű, így a növekvő izomzat többet fog nyomni a mérlegen, centikben számolva mégis csökkenhet a méretünk. Így történhet meg az is, hogy egy testépítő a BMI indexe alapján túlsúlyosnak számíthat, tehát érdemes a kilók helyett a centikre koncentrálni.

Milyen gyakori hibákat követnek még el a fogyni vágyók?

Ha küzdenek a normál súlyuk ellen. Vannak olyan tényezők, mint például az alkat és a genetika, amikre nem tudunk hatni, így eszméletlen küzdelmek árán is ugyanoda fogunk visszajutni. Viszont, ha valakinek valamilyen egészségügyi vagy lelki baja van, és amiatt hízik el, akkor reális a fogyás. Ennek a megállapításában tudnak segíteni a szakemberek és orvostechnikai eszközök.

Milyen extrém diéták fordultak elő a pácienseknél, amiket eredménytelenül próbáltak ki?

Fel tudnék sorolni egy rakat olyan módszert, amik nem úgy extrémek, mint a vattakorong vagy a galandféreg-diéta – amik egyértelműen baromságok –, hanem úgy extrémek, hogy nyilvánvalóan sosem fognak valódi fogyáshoz vezetni, pedig a közhiedelem jónak tartja őket. Klasszikus példa erre a káposztaleves-diéta, ami szinte már a buta diéták szinonimájává vált. 

Azt viszont fontos kiemelni, hogy nem feltétlenül egy-egy diétával van a baj, hanem a hozzá fűzött remények hamisak: ha valaki fogyni szeretne, az életmódváltást nem lehet megúszni.

 A különböző diéták vagy csodaszerek pedig csak mankók, akár a pótkerék a gyerekbiciklin. A fogyás igazi titka a helyes táplálkozás, a megfelelő mozgás, az elegendő alvás és a stresszkezelés. Ezek hiányában minden diéta kudarcba fog fulladni. A csodaszerek mögött pedig mindig ügyes marketingszakemberek állnak, akik azt akarják elhitetni az emberekkel, hogy az ő termékük a megoldás, így ezekkel érdemes vigyázni.

Van valós háttere a népszerű diétáknak?

Vannak olyan diéták, amik rövid ideig, kontrollált körülmények között akár hatásosak is lehetnek, ilyen például a léböjtkúra. Itt fontos megjegyezni, hogy csupán egy-két napról beszélünk, de ez idő alatt spirituálisan, lelkileg és élettanilag is lehetnek pozitív hatásai. Van egy frissítő hatása. Ezzel szemben a több napon keresztül, esetleg hetekig folytatott léböjt abszolút káros. Fehérje- és esszenciáliszsírsav-hiányt okoz a szervezetben, így kifejezetten negatív hatásai vannak. Továbbá figyelembe kell venni az alapbetegségeket, mert egy cukorbeteg vagy veseelégtelenségben szenvedő embernek egy 1-2 napos léböjtkúra is végzetes lehet.  

Mi a helyzet a szétválasztó diétával, amikor valaki minden nap más élelmiszertípust fogyaszt, például gyümölcsnapot, fehérjenapot vagy keményítőnapot tart?

Tapasztalatból mondom, hogy ha elsőre működik is, ismételten nem fog eredményt hozni. Elméletileg, kis kompromisszumokkal még akár jó is lehetne, ugyanis a szervezet másképp dolgozik a különböző tápanyagok fogyasztásakor. Azonban az esetleges fogyást az okozhatja, hogy vannak olyan napok, amikor a diétázó nem fogyaszt gyorsan felszívódó szénhidrátokat, amik így böjtnapnak minősülnek. A gyakorlatban azonban erre a diétára is nagyon oda kell figyelni. Ennél és minden diétánál fontos mérlegelni, hogy milyen kockázattal jár a fennálló túlsúly, és mit okoz a testben egy diéta. A fogyókúrás diéta egy átmeneti energia-alultáplálás, így sosem a módszer, hanem az eredmény az egészséges.  

Mi a helyzet az extrémen alacsony kalóriabevitelű diétákkal? Mi az a szám, ami alá nem szabad menni?

800 kalória alatt már kórházi ellátás szükséges, de én amondó vagyok, hogy 1000/1200-1300 kalória talán az a határ, ami alá nem mennék. Ez persze függ az egyéni jellemzőktől – kortól, nemtől, magasságtól, életviteltől. Azt is figyelembe kell venni, hogy a diéta előtt mennyit evett az illető: ha eddig 8000 kalóriát fogyasztott, akkor más hatása lesz, mintha eddig 1500-at vitt volna be. 

Önmagában az az elv, hogy együnk minél kevesebbet, azért nem működik, mert az emberi szervezet adaptálódik a kevés evéshez, elkezd takarékra állni. 

Vannak hormonjaink, neuronjaink, emésztőenzimjeink és hasnyálmirigyünk, és ezek nem hagyják szó nélkül, ha kevesebb táplálékot viszünk be. A diéta nemcsak energiát visz el, hanem kiképzi a szervezetet a védekezésre.

Tehát a test rákészül a diétára, és ezért egyre nehezebb elérni a fogyást. Ki lehet ezt valahogy játszani, vagy bele kell törődnünk?

A kijátszás kicsit pejoratív megközelítés, de valójában ezt tesszük. Az épeszű diéták azt az alapelvet követik, hogy energiadeficitet alakítanak ki, de még nem ütik ki a biztosítékot a testnél, így a szervezet nem kezd el pánikszerűen védekezni.

A testmozgással energiát égetünk el. Ezeket az elégetett kalóriákat érdemes utólag pótolnunk?

A rövid válaszom az lenne, hogy nem kell, de a mozgás gyakran éhessé tesz. És itt jön képbe a fogyókúrázás egyik fontos vetülete, a lélek. A mozgás utáni éhséget sokáig nem lehet elviselni. 

Ha mindig az az élmény vésődik be a sport kapcsán, hogy nagyon éhes vagy – amikor már eleve nehéz magadat rávenni a mozgásra –, akkor gyakorlatilag bukásra van ítélve a diéta.

A mozgásból nem szabad rossz élményt csinálni, hiszen az arra kell, hogy boldogsághormonokat termeljen nekünk, hogy azokat ne az evésben keressük.

Akkor milyen diétákat érdemes elkerülni?

Kerülendő az egysíkú táplálkozás, a monodiéták. Ilyen például a káposztaleves effektus, amikor kijelölünk egy adott ételt és kizárólag azt esszük. Ide tartozik a hollywoodi csodalötty is, a citromos, cayenne borsos juharszirupos ital, ennek semmilyen pozitív hatása nem lesz. Említhetném a Csipkerózsika diétát is, amikor a diétázók altatók használatával rövidítették az ébren töltött órákat, így az étkezések számát is – természetesen ez a diéta is csúnyán megbukott. Ha fogyni szeretnénk, akkor előbb-utóbb el kell jutnunk az egészséges étkezéshez, és nem szabad azzal bántani a szervezetünket, hogy különböző tápanyagokat teljesen kiürítünk belőle. A nőknél heti 50-70 dkg fogyás a reális, a férfiaknál 80 dkg és 1 kg között. A kulcs a fokozatosság. A szervezet nem tudja feldolgozni a hirtelen csapásokat, nem egy robot. Ha bepánikoltatjuk és a szokásostól nagyon eltérő teljesítményre próbáljuk rávenni, akkor valami sérülni fog.

Van még egy kis időnk a bikiniszezon előtt, hogyan álljunk neki a diétának?

Én azt javaslom, hogy ne tűzzünk ki irreális célokat, a diétára viszont szánjunk időt és energiát. Számítsuk ki, hogy mennyi időnk van még az áhított nyaralásig vagy akár egy fesztiválig. Ha mondjuk van még 9 hetünk, akkor körülbelül 4,5 kiló fogyás lesz a reális egy nő esetében. Ha időközben van egy céges buli, egy szülinap és egy esküvő, akkor különösen figyeljünk a kalóriabevitelre, hogy ne lépjük túl. 

És még egy fontos dolog: ne a mérlegen látott számmal mérjük a zsírveszteséget, hanem centikben. 

Érdemes szakemberrel is együtt dolgozni, hogy egy fenntartható tervet követve tudjunk fogyni. A diétázás kemény munka, amibe érdemes beavatni a környezetünket is, hogy ne csábítsanak el minket egy extra kapucsínóra vagy ne tervezzenek programot az edzésidőnkre.  

Több interjúban említetted, hogy a fogyókúra hizlal, az életmódváltás fogyaszt. Szerinted a fogyókúra szót érdemes lenne már hátrahagyni, ha ilyen sokan negatív érzéseket társítunk hozzá?

Mindenképpen! Nem lesz könnyű, és valószínűleg nem most fog sikerülni, de annyira elcsépelt és lejáratott már ez a kifejezés, hogy ideje megszabadulnunk tőle!

Nyitókép: RTL Sajtóklub