Videó: ezzel a játékos tornáztatással remekül fejleszthető a csecsemő csípőízülete

Az újszülöttek szüleinek rengeteg teendője van, hogy ne legyen semmi komoly probléma a gyermek egészséges fejlődésének első hónapjaiban. Millió dologra oda kell figyelniük, a kötelező, valamint erősen ajánlott védőoltásoktól kezdve a D-vitamin-cseppeken át a fürdetés komplex rutinján, a bőr- és köldökápoláson keresztül egészen a szoptatásig, majd a hozzátáplálásig, a helyes pelenkázásig – felsorolni is kevés itt a hely.

A kifejezetten klinikai szakértelmet igénylő feladatok közül az egyik legfontosabb a 6 hetes korban elvégezett csípőszűrés és az ortopédus szakorvosok által javasolt tornáztatás. Érdemes itt megjegyezni, hogy amit ma már minden szülő magától értetődőnek tart, miszerint csípőszűrésre viszik a kisbabájukat, nem volt mindig előírás: Magyarországon a II. világháború után, a gyermekortopédia rohamos fejlődésével alakult ki a csípőszűrés gyakorlata. A hazai korszerű és hatékony szűrőrendszernek hála a gyermekorvosok időben fel tudják ismerni a csípőficamot, ami ritkán előforduló, de terápia nélkül később súlyos következményekkel járó, komoly műtéti beavatkozást igénylő mozgásszervi betegség.

A rutinszerűen alkalmazott csípőszűrés során a csecsemőket az egyszerű manuális mellett újabban már ultrahangos módszerrel is tudják az orvosok vizsgálni, így egyre kevesebb kisgyerek kényszerül sebészkés alá feküdni később diagnosztizálatlan csípőficam miatt.

A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet magazinja, a Gyógyhírek azt írja, hogy a csípőficam kockázata nagyobb a lányoknál, ha a családban előfordult már, illetve ha az újszülött medencevégű fekvéssel született. Ezeken kívül növelheti a csipőficam kialakulásának esélyét a nagy születési súly, az első terhesség vagy a túlhordás, és nagy jelentőségű rizikófaktor az újszülöttek helytelen pelenkázása, a baba lábainak szoros egymás mellé pólyázása. (A csípőízület normális fejlődésének a csecsemők nyugalmi alvására jellemző lábtartás, a terpeszhelyzet kedvez.)

Ezért fontos és hasznos a csípőtorna

A csípőficamon túl enyhébb rendellenességek is előfordulhatnak. Először is gyakran előfordul, hogy az első hathetes korban elvégzett csípőszűrés idején még nem teljesen kifejlett a csecsemő csípőízülete. Ez teljesen normális, semmi más teendő nincs, mint három hét múlva elvégezni egy kontrollvizsgálatot. Második alkalommal általában már teljesen fejlett csípőt látnak a szakorvosok.

A Semmelweis Egyetem most arra hívta fel a figyelmet, hogy a magzat méhen belüli elhelyezkedése és a szülés körüli megpróbáltatások miatt aszimmetria vagy tartási eltérés is kialakulhat az újszülöttek csípőjénél. Ez ijesztően hangozhat a szülők számára, pedig általában nem kóros állapot, nem áll mögötte mozgásszervi betegség.

A magzat lába az anyaméhben többféle módon helyezkedhet el: felcsapottan, befelé vagy kifelé fordulva, de a várandósság végén általában a töröküléshez hasonló, keresztezett, részben felhúzott lábtartás a jellemző, így a csípőízület is ehhez az alsó végtagi helyzethez, pózhoz igazodik. A születés után – a méhen belüli időszakhoz képest – korlátlan hely áll a csecsemő rendelkezésére a további fejlődéshez, ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy a baba elszántan és tudatosan gyakorolni fogja az egészséges csípőfejlődéshez szükséges mozgásokat.

Annak érdekében, hogy a kisbaba csípőízületei megfelelően fejlődjenek, már születésétől kezdve 4-6 hónapos koráig érdemes naponta legalább tornáztatni, például pelenkázás közben. Dr. Szabó Miklós Károly, a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika főorvosa szerint azért fontos ebben az időszakban a szülő által irányított torna, mert a csecsemővel végzett gyakorlatok egyrészt növelik az ízület mozgástartományát, másrészt a testi kontaktus által mélyítik a szülő-gyermek kapcsolatot is.

A Semmelweis Egyetem alább is látható oktatóvideója azokat a csípőtorna-gyakorlatokat mutatja be, amelyek rendszeresen, 

naponta akár 5-6 alkalommal, de minimum kétszer, alkalmanként 10-15 ismétlésszámmal,

például a pelenkázások alkalmával is elvégezhetők, így jól beilleszthetők a napi rutinba.

Az alábbi videó olyan gyakorlatokat mutat be, amelyek a születést követően szelíden növelik a csípőízület mozgástartományát, miközben más áldásos hatásuk is van: mélyítik a szülő és a baba közötti kapcsolatot.

A videón bemutatott két fő csípőtornagyakorlat:

1. A hanyatt fekvő csecsemő felhúzott, behajlított térdeit lazán átfogva, könyv kinyitásához hasonló módon távolítsuk egymástól, majd közelítsük újra egymáshoz.
2. A hanyatt fekvő csecsemő lábszárait lazán fogva, körkörösen mozgassuk át a csípőt úgy, hogy a combokat előbb gyengéden a baba hasa felé toljuk, majd kifelé irányuló körzést végezve egymástól eltávolítjuk őket, majd kissé nyújtott helyzetben ismét közelítjük őket egymáshoz.

Hasonló feladatokat a lábakkal, a lábfejekkel is lehet végezni, gyengéden, mégis határozottan átmozgatva a lábfej és a boka ízületeit, stimulálva a láb és lábszár izmait.

Természetesen ahogy a baba növöget, aktivitása is egyre határozottabb, így lehet, hogy a csípőtorna során akaratát egyre jobban érvényesíteni szeretné. Ekkor érdemes nagyobb türelemmel lenni, de feltétlenül folytatni a baba csípőjének, lábának átmozgatását. Nem kell attól tartani, hogy a bemutatott gyakorlatok fájdalmat okoznak a kicsinek, legfeljebb amiatt méltatlankodik a maga módján, hogy szeretne inkább valami mást csinálni. Ezért a tornagyakorlatok között jól jöhet, ha beszélünk a gyermekhez, kedvenc énekei, mondókái is segíthetnek elterelni a figyelmét a szerinte macerás tornázásról.

A Semmelweis Egyetem ugyanakkor hangsúlyozza, hogy akkor, amikor a gyakorlatok valamilyen betegség következményének gyógyítását célozzák, minden esetben képzett szakemberhez kell fordulni, és a gyógytornát külső, szakmailag kompetens személyre, gyógytornászra bízni.

Nyitókép: Semmelweis Egyetem / YouTube