A csodatevő D-vitamin: mi a teendő hiány esetén? Honnan tudjuk, hogy túladagoltuk? Hánykor kell bevenni?

A vitaminok olyan, vagy zsírban (A, D, E és K), vagy vízben oldódó (C-, B- és H-vitamin) esszenciális tápanyagok, amelyekre az emberi szervezetnek szüksége van a megfelelő működéshez. Számos fontos szerepet töltenek be, így például erősítik az immunrendszert, segítenek a fertőzések elleni küzdelemben, elősegítik a növekedést, fontosak a csontok, az izmok és a szövetek fejlődéséhez. Ezeken kívül segítenek megelőzni az olyan krónikus betegségeket, mint a szívbetegség, az agyvérzés és a rák.

A vitaminok közül a D-vitamin a legkülönlegesebb, ugyanis

ez az egyetlen olyan vitamin, amit a szervezet képes önmagában előállítani, ha a bőr napfénynek van kitéve. 

Túl azon, hogy a D-vitamin segít a szervezetnek a fertőzések elleni küzdelemben, kulcsfontosságú szerepet játszik a csontok egészségének megőrzésében: segít a kalcium és a foszfor felszívódásában, a csontszövetek épülésében.

Ma már szinte minden újszülött és csecsemő kap élete elején kiegészítő adagokat D-vitaminból, ami a csontok növekedéséhez, erősödéséhez kiemelkedően fontos, különösen a téli hónapokban, amikor jóval kevesebb a napsütéses időszak, azaz a szervezet nem jut elegendő napfényhez, amiből a bőr közvetítésével D-vitamint tudna termelni. De a D-vitamin nemcsak a gyerekek számára létfontosságú, felnőttkorban is komoly egészségügyi következményekkel járhat a hiánya. Éppen ezért kijelenthető, hogy nagyjából minden korosztály számára fontos a D-vitamin megfelelő szinten tartása, szükség esetén pedig a rendszeres pótlása. Abban viszont nincs teljes egyetértés az orvosok és kutatók közt, hogy kinek, mikor, mennyi D-vitamint érdemes pótlólag a szervezetébe juttatni.

D-vitamin és kalcitriol, mi lenne velünk nélkületek?

Az év elején jelent meg a Nature Reviews Endocrinology szaklapban egy cikk, amiben D-vitamin-, csont- és ásványianyag-kutatással foglakozó neves amerikai, ausztrál, brazil, brit és olasz endokrinológusok, immunológusok és csontbiológusok vitatták meg a D-vitaminról vallott aktuális nézeteiket, összefoglalva a világban zajló kutatások állását.

A cikk kiindulópontja szerint a D-vitamin a kalcitriol nevű szteroid hormon előanyaga, és mint ilyen, fontos funkciókat tölt be a szervezet egészében, ide értve a kalcium, magnézium és foszfát bélből történő felszívódását is. Így hiánya számos rendellenességgel, köztük számos csontbetegséggel hozható közvetlenül összefüggésbe. A D-vitamin pótlásával kapcsolatos nagy klinikai kutatások azonban vegyes eredményeket hoztak, 

nem teljes a konszenzus abban, hogy kinek, mikor mennyi D-vitamint érdemes pótlólag a szervezetébe juttatni.

A D-vitamint a bőr napozás után kolekalciferolként termeli, és kulcsszerepe van a kalcium-homeosztázisban, mivel fokozza a kalcium felszívódását a gyomor-bél traktusban. Ezért a D-vitamin elengedhetetlen a csontok egészségéhez, mivel lehetővé teszi a csontok megfelelő mineralizációját. Fontos szerepét jól mutatják a szervezetben szinte mindenütt jelen lévő D-vitamin-receptorok, és a kutatók vizsgálatai arra is kiterjednek, hogy milyen szerepet játszanak például a gének a D-vitamin hiánya miatt kialakuló betegségekben (például a csonttörékenységben), illetve hogy pontosan milyen feladata van a D-vitaminnak az immunrendszerben, valamint a szív- és érrendszer anyagcsererendszerében, a sejtosztódás szabályozásában.

Egybehangzó adatok bizonyítják, hogy a D-vitamin és a kalcitriol (1,25-dihidroxi-D-vitamin, a D-vitamin aktivált alakja) hatással vannak az ásványi anyagok beépülésére és a mozgásszervi egészségre, alacsony szintjük, krónikus hiányuk számos rendellenességet, például 

izomsorvadást, gyermekeknél angolkórt, felnőtteknél csontlágyulást, csontritkulást, magas vérkalciumszintet, csonttörés utáni gyógyulás esetén kóros csontképződést, csontdeformációkat okozhat. 

Számos kísérleti és klinikai vizsgálat megerősítette azt is, hogy 

a D-vitamin immunrendszerben betöltött kulcsszerepe kiterjed az immunválasz erősítésére, a mikroorganizmusok elleni védekezés javítására, ráadásul csökkenti a gyulladást és az autoimmun válaszokat is. 

Hogyan jut D-vitamin a szervezetbe?

A zsírokban oldódó, ezért a szervezetben viszonylag hosszabb ideig eltárolható D-vitamin természetes módon a már említett napsugárzás és bizonyos élelmiszerfajták fogyasztása révén jut a szervezetbe. Táplálkozással leginkább az alábbi élelmiszerekkel vihető be D-vitamin:

• zsíros halak,
• halmáj,
• tojás sárgája,
• gabonakészítmények,
• tejtermékek,
• margarinok.

A gond azonban az, hogy a D-vitamin-anyagcsere bonyolultsága miatt ezekből nagy mennyiséget kellene naponta elfogyasztani a szervezet számára szükséges D-vitamin-szint fenntartása érdekében, ez pedig a többség számára nehezen megoldható. 

Éppen ezért jut fontos szerephez az intervenciós D-vitamin-bevitel, a különféle táplálékkiegészítők, illetve a vitaminkészítmények – szükség esetén pedig gyógyászati céllal a nagy dózisú gyógyszerek szedése is.

Vannak olyan korszerű orvosi nézetek, amik szerint a D-vitamint inkább már hormonnak lehet tekinteni, mintsem tápanyagnak, így a hiánypótlásnak fiziológiailag van értelme. Ezt az elméletet erősítik azok a megállapítások, amelyek szerint a gyermekek angolkórja teljesen gyógyítható a D-vitamin „pótló” dózisával, a szervezet D-vitamin-raktárának teljes feltöltésével. A kérdés megint csak az, hogy mi számít a D-vitamin esetében normális szintnek.

Szintentartás

Magyarországon a fentiekkel kapcsolatban készült egy friss konszenzusos megállapodás az orvosok közt. Mivel hazánkban a D-vitamin-hiány – főleg a tél végére – rendkívül gyakori, ezért 2022-ben kilenc orvostársaság közös ajánlást alakított ki a D-vitamin javasolt normáltartományával, a D-vitamin-pótlás adagjával és az adagolás módjával kapcsolatban. 

A D-vitamin-szint mérésekor a javasolt normáltartomány 75–125 nmol/l (nanomol per liter). 

Az alsó határ alatt mindenkinél érdemes csökkenteni a D-vitamin-hiánnyal kapcsolatos egészségügyi kockázatot, a D-vitamin-pótlás célja ekkor a vitaminhiány megszüntetése, a D-vitamin pótlása a javasolt dózisban biztonságos. A fölső határt meghaladó szint esetében D-vitamin adásának nincs további egyértelmű előnye.

Kik figyeljenek nagyon oda a D-vitamin-szintjükre?

A magyar orvosok ajánlása szerint a D-vitamin-hiány szempontjából fokozott a kockázat

• ostteomaláciában (csontlágyulásban) szenvedőknél,
• oszteoporózisban (csontritkulásban) szenvedőknél,
• szekunder hiperparatireózisban szenvedőknél (akiknél a mellékpajzsmirigy túlműködését valamely a vér kalciumszintjének csökkenését kiváltó inger okozza),
• újszülötteknél (ha ALP>500 U/l, illetve 9 éves korig >1000 U/l),
• malabszorpciós szindrómákban (felszívódási zavarokkal járó betegségekben) szenvedőknél,
• krónikus májbetegségekben szenvedőknél,
• krónikus vesebetegségekben szenvedőknél,
• bizonyos gyógyszerek tartós használata esetén (például: antiretrovírus-, anti-AIDS-, antifungicid, glükokortikoid-, kolesztiramin-, antikonvulzív hatású készítmények),
• várandósoknál és szoptató anyáknál,
• policisztás ovárium szindrómában szenvedőknél,
• időseknél többszörös elesés esetén,
• túlsúlyos egyéneknél,
• életmódjuk vagy betegségük miatt napsugárzást tartósan nem kapó egyéneknél.

Hogyan lehet fenntartani a javasolt normáltartományt?

Magyarországon az ideális D-vitamin-ellátottság fenntartásához – márciustól októberig – a végtagokat, a vállat és az arcot érő, napi 15–30 perces (az UV-B sugárzás erősségétől függően), 10 és 16 óra közötti direkt napsugárzás elegendő. Manapság viszont nagyon oda kell figyelni a napozásra, nehogy a káros UV-sugárzás bőrrákot okozzon:

A téli hónapokban, novembertől márciusig, azaz UV-B sugárzástól mentes időszakban 

• felnőttek számára napi 2000 NE D-vitamin bevitele javasolt.

(A gyógyszeresdobozon is olvasható NE a Nemzetközi Egység, aza NE, vagy angolul IU, azaz International Unit, a biológiai aktivitást kifejező farmakológiai mértékegység.)

Gyermekeknek a D-vitamin pótlása ugyanazokban az időszakokban és állapotokban javasolt, mint a felnőtteknek, de az adag korfüggő módon változik. A javasolt napi dózis 

• csecsemőknél: 400-500 NE
• 1,5-6 éveseknél: 400-500 NE (rizikócsoportban: 1000 NE)
• 6 év felett: 1000 NE.

A biztonságosan, mellékhatások nélkül bevihető mennyiség egy napra eső felső határa a fentiek kétszerese. Újszülötteknél az első orvosi látogatás alkalmával 

a gyermekorvos felírja a babának a kötelező D-vitamin-cseppet, amit 2 hetes kortól kezdve kell adni legalább 12 hónapos korig folyamatosan naponta, orvosi előírás szerint. 

D-vitamin-pótlásra D3-vitamin adása javasolt. Felnőttekben a D3-vitamin-pótlás napi, heti és havi gyakoriságú adagolással is egyformán hatásos és biztonságos. Ez tehát praktikusan azt jelenti, hogy megfelelő adagban, havi egy D3-vitamin tabletta egy felnőtt számára biztosítani tudja a megfelelő vitaminszintet.

Túlsúlyos egyéneknél és gyermekeknél a fentiektől eltérő adagú pótlást javasolnak az orvosok. 

Súlyos D-vitamin-hiányban telítő dózis alkalmazható, a D-vitamin-szint minél gyorsabb normalizálása érdekében. A terápiásan adható D-vitamin adagja naponta

• 1 hónapos kor alatt 1000 NE, 
• 1-12 hónapos korig 1000–5000 NE

A kezelést 2–4 hétig kell az emelt adaggal folytatni, ezt követően a fenntartó adagot lehet alkalmazni.

Daganatos betegségek megelőzése

A jól ismert káros csontrendszeri, immunológiai hatásai mellett egyre több adat támasztja alá a D-vitamin-hiány előnytelen onkológiai, valamint nőgyógyászati és szülészeti hatásait. A magyar orvosi konszenzus megállapításai szerint:

• Tumoros betegekben az ideális D-vitamin-szint fenntartása, a D-vitamin-hiány megszüntetése előnyösen befolyásolhatja a halálozási kockázatot.
• A vastagbélrák kockázatát csökkenti a jó D-vitamin-ellátottság.

Szülészeti és nőgyógyászati hatások

A női egészség fontos része minden életszakaszban a megfelelő D-vitamin-ellátottság. A magyar orvosi konszenzus megállapításai szerint: 

• A D-vitamin-szintet érdemes mérni családtervezés előtt (prekoncepcionális gondozásban), kiemelten meddőség, illetve visszatérő vetélés esetén.
• Terhesség alatt a D-vitamin-hiány kockázata nagy. A kívánatos D-vitamin-szint eléréséhez a naponta maximálisan bevihető D3-vitamin mennyisége 4000 NE. Telítő dózis vagy heti-havi adagolás alkalmazása nem javasolt.
• Policisztás ovárium szindróma (PCOS) esetén a D-vitamin-szint normalizálása feltétlenül javasolt.

Babát váró nők számára adható tanács: az első trimeszterben elég lehet a napi 2000 NE, a 12. héttől kezdve azonban érdemes lehet megemelni az adagot a maximális 4000 NE-re.

Reggel vagy este? Evés előtt vagy után?

Mivel a D-vitamin zsírban oldódó és raktározódó vitamin, ezért 

érdemes reggel, evés közben, egy jó tápláló reggeli közben bevenni.

A D-vitamint érdemes magnéziummal és kalciummal együtt szedni, így jobban ki tudja fejteni csonterősítő hatását. A megfelelő adagban bevett D-vitamin zsírban raktározódva hetekre, hónapokra is kellő mennyiséggel el tudja látni a szervezetet. 

A túladagolás tünetei és veszélyei

Bár az orvosok szerint a D-vitamin túladagolása nem jár komoly kockázattal, azért érdemes odafigyelni arra, hogy ne essünk át a ló túlsó oldalára. A túlzott D-vitamin-bevitel ugyanis szélsőséges esetben vesekőképződéshez, vesekárosodáshoz, akár veseelégtelenséghez is vezethet felnőtteknél, kisgyerekeknél pedig zavartságot, hallucinációkat okozhat. Ha az alábbi tünetek jelentkeznek, érdemes szünetet tartani:

• émelygés, hányás,
• székrekedés, hasmenés, hasfájás,
• étvágytalanság,
• túlzott szomjúságérzés,
• nagy mennyiségű vizelet gyakori ürítése,
• gyengeség, levertség,
• fejfájás,
• idegesség,
• gyerekeknél: súlycsökkenés.

Vége a télnek, itt a tavaszi fáradtság, hogy lehet ezt olcsón megúszni?

A tél végére a napsütés hiánya D-vitamin-hiányt okoz. Így tavasszal egy vitaminkúra biztosan nem árthat – persze erről érdemes orvossal, gyógyszerésszel is egyeztetni. Érdemes számításba venni, hogy nemcsak a gyógyszerek ára, hanem 

az orvosi D-vitamin ára is alacsonyabb, ha vényköteles formában, receptre váltjuk ki őket. 

Ehhez persze el kell menni a háziorvoshoz. A 100 darabos D-vitamin fogyasztói ára márkától függően több ezer forintba is kerülhet, de emelt támogatás esetén – receptre felírva –  pár száz forintért meg lehet venni, és még normatív támogatás esetén is jóval olcsóbb, mint vény nélkül.

Nyitókép: "Vitamins!" by bradley j is licensed under CC BY 2.0 .