Nyugodtan játsszanak oltásosat – így érdemes felkészíteni a gyerekeket a koronavírus elleni oltásra

Bálint Barbara gyermek- és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai szakpszichológus szerint a gyerekek sokféle helyzethez jól tudnak alkalmazkodni, ehhez azonban az kell, hogy a felnőttek gyerekként kezeljék őket és folyamatosan biztonságot sugározzanak. Szerinte nagyon fontos, hogy a szülő mindig azt mondja és mutassa, amit valóban érez.

Ha ellentét van ezek között, azt a gyerek megérzi, és még jobban megrémíti, mintha kimutatnánk, amit valóban érzünk

– mondta.

A szakértő segítségével összegyűjtöttük, hogyan lehet felkészíteni a gyerekeket a védőoltás beadására, és hogyan érdemes beszélni velük a koronavírusjárványról.

Ne titkolózzunk

Érdemes pár szót mondani a kicsiknek az ő szintjükön arról, mi történik most körülöttük. Bálint Barbara szerint azt például nyugodtan kommunikálhatjuk feléjük, hogy egy eddig nem ismert betegségről van szó, és sok ember dolgozik azon, hogy minél jobban megvédhessük magunkat. Azt is elmondhatjuk, hogy emiatt az is elképzelhető, hogy további védőoltásokra lesz szükség.

A szakértő szerint érdemes kideríteni, hogy a gyerek mit tud a vírusról, és „tegyük rendbe a fejében a téves, vagy félreértett információkat”. A félinformációk ugyanis szorongáshoz vezethetnek.

Érdemes hagyni, hogy a gyerekek „oltásosat” játszanak, hiszen gyakran így, vagyis játékos formában élik meg az aktuálisan körülöttük zajló eseményeket. A szakértő szerint ez nem baj, sőt segíti a feldolgozást, az érzelmek kifejezését, és csökkenti a gyerekekben a feszültséget.

Bálint Barbara arról is beszélt, hogy ne csak a védekezéshez szükséges eszközöket biztosítsák a szülők a gyerekeknek, azt is el kell magyarázni nekik, miért szükséges például a maszkviselés, miért fontos az alapos kézmosás, és miben segít a védőoltás. A szakpszichológus szerint, ha a gyerek kérdez, mindig válaszoljunk, de ne magyarázzuk túl, fogalmazzunk egyszerűen, tömören, a cél a megnyugtatás.

Emiatt fontos például, hogy a koronavírus elleni oltásról hasonlóan beszéljünk, mint bármelyik másik életkorilag kötelező vagy ajánlott védőoltásról. Hozzátette: ha bennünk is bizonytalanság van, keressünk egy számunkra kompetens személyt, például a gyerekünk háziorvosát, és kérjük ki az ő véleményét, ne próbáljunk meg mi válaszokat találni olyan témában, amihez nem értünk.

Ne fenyegetéssel vegyük rá a gyereket a védőoltásra

Bálint Barbara szerint nem kell, hogy állandóan a járványhelyzet legyen a központi téma, hiszen éppen elég, hogy a felnőtteknek ez az életük része lett. Emiatt azt tanácsolta, hogy

a gyerekeket még tartsuk meg a saját, gondtalan világukban, amennyire csak lehet.

A szakértő óva int attól, hogy a gyerekeket túl sok információval árasszuk el, mert ez csak fokozza a veszélyérzetüket. Nem szükséges tudniuk, hogy hány fertőzött van az országban, vagy hányan haltak meg pontosan. Bálint Barbara éppen ezért azt ajánlja, hogy ne ijesztgessük a kicsiket, és ne fenyegetéssel vegyük rá őket a védőoltásra, hanem magyarázzuk el nekik az ok-okozati összefüggéseket.

Hogy miért is fontos ez? Miért nem érdemes a rendelőig vezető úton eltitkolni az oltást, aztán lerendezni az egészet egy ajándékkal vagy matricával, ha ez korábban már bejött? A szakértő szerint azért, mert a világjárvány most történik, ezért most kell azzal megküzdeni, ráadásul a pandémiának számos olyan hozadéka van, ami miatt sokkal érzékenyebbé váltak a gyerekek is.

Pánikzavar és szorongás

Az egészen kicsi, 1-3 éves gyerekek például jobban félnek az emberektől, hiszen társas érintkezéseik száma jelentősen csökkent. Számukra az egyik nagy nehézség, hogy sokat hiányoznak a bölcsődéből, ami a szocializációjukra is negatív hatással van, vagyis nehezebben válnak le a szüleikről, márpedig ez ilyenkor fontos lenne. Ráadásul újra és újra be kell őket szoktatni a bölcsibe.

A nagyobbak ugyan könnyebben visszamennek az óvodába, de az ilyenkor szükséges fejlesztő foglalkozások elmaradása rájuk is negatívan hat, például a hiányzó torna, vagy logopédiai órák az iskolaérettségüket is késleltethetik. A még nagyobbaknál felerősödhet a szorongás, amit az is jól mutat, hogy Bálint Barbara szerint

soha ennyi iskolást nem diagnosztizáltak pánikzavarral a gyermekpszichiátriákon.

Hozzátette, hogy az online oktatásban elszigetelődött kamaszok, akik gyakran kamerák, mikrofonok bekapcsolása nélkül vettek részt az órákon, és ha a szülők dolgozni jártak, hónapokon keresztül egész nap egyedül voltak otthon, érthetően nem tudtak részt venni olyan programokon, amelyek korukból fakadóan fontosak lettek volna.

„Ez az időszak sajnos sokuknál teret nyitott a fogyókúrákon túlmutató evészavaroknak is” – mondta a szakember.

Szerinte mindezek miatt a szülőknek fokozottabban oda kell figyelniük a gyerekeikre.

„Legyünk elérhetőek számukra. Minden nap teremtsünk olyan időszakot, amikor csak mi létezünk, amikor minőségi időt töltünk egymással, amikor rá szánjuk az időnket” – mondta Bálint Barbara, aki szerint ezzel lehet megerősíteni az érzelmi biztonságot.

Az ilyen pillanatok lehetőséget adnak a gyerekeknek, hogy elmondják, mi foglalkoztatja őket. „A szürke hétköznapokon, nyugodt időben is fontos ez számukra, most pedig különösen oda kell figyelnünk erre” – hangsúlyozta a szakpszichológus.

Nyitókép: MTI / Vajda János