A hírek szerint pár napja a Bükkben, Cserépfalu mellett, majd kicsit később Pest megyében, Aszód határában tűnt fel medve – de beszélhetünk-e Magyarországon medveveszélyről? Sütő Dávid, a WWF Magyarország Nagyragadozók programvezetője szerint ez túlzás – valóban gyakrabban tűntek fel medvék az utóbbi időben, de veszélyről nem beszélhetünk. Problémát külföldön azok a példányok okoznak, melyek hozzászoktak az emberhez, így nem tartanak tőlünk, hazánkban ilyen példány azonban nem ismert. A szakértő a Reggeli stúdiójában számos tanácsot adott arra, mit tegyünk, ha medvével találkozunk.

Világszerte sötétségbe borultak ikonikus épületek szombat este a Föld órája nevű akció miatt. Rómában a Colosseum fényeit kapcsolták le, Párizsban az Eiffel- torony maradt világítás nélkül. A Természetvédelmi Világalap kezdeményezéséhez a külföldi nagyvárosok mellett magyar települések is csatlakoztak. Ezzel már 2007 óta az energiapazarlásra és a klímaváltozásra hívják fel a figyelmet.

Kialakult egy általános bizalmi válság a hatóságokkal szemben – mondta Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője, aki arról beszélt a Reggeliben, hogy a hatásvizsgálatokat nem végzik el megfelelően az akkumulátorgyáraknál.

Nagy felháborodást váltott ki az a kormányrendelet, amely szerint a környezetszennyező cégek megúszhatják a hatósági szankciókat, ha lebukás után aláírnak egy szerződést, melyben vállalják, hogy a jövőben jogkövető magatartást tanúsítanak. Gulyás Gergely és az Energiaügyi Minisztérium is azt ígérte, hogy a szabályok csak kohászatokra vonatkoznak majd, akkumulátorgyárakra nem. Csütörtökön megjelent a Magyar Közlönyben a rendelet pontosítása, szó sincs benne az alkalmazás szűkítéséről.

Egy nemrég megjelent jelentés szerint Európában a védett fajok elleni bűncselekmények többsége felderítetlen marad, az elkövetők pedig megússzák a büntetést. Magyarországon tízből nyolc esetben nem vonják felelősségre a természetkárosítókat, pedig az elérhető adatok alapján 11 ország közül itthon volt a legtöbb vadvilág elleni bűncselekmény a vizsgált időszakban. Kecse-Nagy Katalin, a TRAFFIC Európai Programigazgatója és Sütő Dávid, a WWF Magyarország Nagyragadozók programvezetője szerint az egyik leggyakoribb bűncselekmény a védett fajok törvénytelen kereskedelme, de a mérgezések és az illegális elejtés is komoly problémát jelent Magyarországon. 

A Természetvédelmi Világalap (World Wildlife Fund – WWF), mint a világ legnagyobb természetvédő civil szervezete is áldozatául esett Vlagyimir Putyin civil szervezeteket ritkító intézkedéseinek.

A Kreml azzal vádolja a WWF-et, hogy a természetvédelem „ürügyén” megpróbálta befolyásolni az orosz végrehajtó és törvényhozó szervek döntéseit és akadályozza az ipari és infrastrukturális tervek megvalósítását.

Az alaptörvényünk szerint meg kell őrizni a vízkészletünket, a termőföldet, mégis épülhetnek olyan gyárak az országban, amelyeknek hatalmas az erőforrásigényük. Dedák Dalma a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője arról beszélt a Debrecenbe tervezett akkumulátorgyár kapcsán, hogy stratégiai környezeti vizsgálatot kellett volna készíteni, ami nem történt meg. Ebből ugyanis kiderülhetett volna, hogy milyen környezeti hatása van a gyárnak országos szinten.

Magyarországon például olyan fajok tűnhetnek el, mint a lápi póc, a magyar szöcskeegér vagy a délvidéki földikutya.

A rezsiárak növekedésével párhuzamosan, augusztus elején eltörölték a fakitermelés szinte minden korlátozását. Kedden történt ebben változás, egy miniszteri utasítás enyhít a fakivágások mértékén, de a miniszteri rendelet még most is érvényben van, amit továbbra is alkalmazhatnak magán- és egyes állami erdőkben.

Ha mindenki úgy élne, mint a magyarok, 5 hónap alatt éltük volna fel a Föld egész éves erőforrásait.

Április 22-e a Föld napja.

Az utóbbi időben a szökőkutakban fürdésre és a szemétzabálásra szokott rá, decemberben pedig betört egy pékségbe, és kiszolgálta magát.

A környezetvédelem és fenntarthatóság rendszeresen visszatérő téma a Reggeliben. Ma reggel arról beszélgetünk, hogy hogyan és milyen formában érdemes megszólítani az embereket. Sipos Kati, a WWF igazgatója és Litkai Gergely, humorista volt a vendégünk.

A WWF erdőprogramjának vezetője, Gálhidy László azt mondja, súlyosan érinti majd a magyar erdőket a klímaváltozás. Kutatások szerint a magyar erdők 700.000 ember szén-dioxid kibocsátását ellensúlyozzák. Ráadásul a fák többmillió állatnak is otthont adnak. A statisztikák alapján itthon mégis évek óta történelmi mélyponton van az erdőtelepítés.

A WWF adatai szerint a Föld vizesélőhelyeinek közel 90%-a eltűnt. A Duna - a forrástól a torkolatig - egykori ártereinek mintegy 68%-át elveszítette, a Tisza hossza pedig alig kétharmadára rövidült. A megmaradt területek és az ott élő fajok is veszélyben vannak. Nagyob víztudatosságra lenne szükség az élet minden területén. De mit tehetünk? Többek között erre is válaszolt Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.