Az emberiség fogyasztása július 28-án lépi át azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni

A túlfogyasztás napja idén is korábbra tolódott, de fel kell ismernünk, hogy az emberiség csak akkor boldogulhat, ha sokszor mértéktelen fogyasztását valóban csökkenti. Ehhez pedig nagymértékben hozzájárulhatunk személyes döntéseinkkel 

–  írja a WWF természetvédelmi szervezet.

Közleményükben azt írják, a Global Footprint Network adatai szerint az emberiség fogyasztása idén július 28-án lépi át azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve elnyelni. 

Ez a dátum évről évre egyre korábban jön el: 2018-ban még augusztusra esett, 1970-ben pedig december 23-án értük el a túlfogyasztás határát, vagyis akkor még jóval fenntarthatóbban élt az emberiség, mint most, 50 évvel később. 

Mint írják, hazai szinten még elkeserítőbbek az adatok, Magyarországon olyan mértékű a fogyasztásunk, hogy ha mindenki úgy élne, mint mi, 5 hónap alatt éltük volna fel a Föld egész éves erőforrásait – május 30-án jött el a fordulópont, mióta bolygónk tartalékkészletét éljük fel.

A WWF szerint a járvány, a háború, a gazdasági krízis azt diktálja, hogy újra felelősebben bánjunk az erőforrásainkkal, a tartalékainkkal, hiszen a következményeket már a saját pénztárcánkon is megérezzük. A körülmények kétségkívül nem jók, azt azonban fontos látni, hogy ha életmódunkban fenntartható döntéseket hozunk, abból mi is profitálunk és a környezet is. 

Bár ezen a téren a döntéshozóké – a kormányoké és vállalatoké – a legnagyobb felelősség, tudatos döntésekkel magánszemélyként is sokat tehetünk azért, hogy az ember és a természet harmóniában élhessen egymással, miközben a saját életünket is jobbá tesszük. 

A jelenlegi élelmiszer-termelési, -feldolgozási és -szállítási gyakorlatok már most is súlyosan természetrombolók, és gyorsítják az éghajlatváltozás ütemét: a biológiai sokféleség csökkenésének 60%-áért, az üvegházhatású gázok kibocsátásának 30%-áért, illetve a folyóinkból és tavainkból származó édesvízkivétel 70%-áért felelősek

–  írják.

A következő megoldásokat javasolják: 

• Sokat számít, ha mérsékeljük a húsfogyasztásunkat, és több növényi alapú ételt eszünk – ezek közül is igyekezzünk a helyi, szezonális, lehetőleg kistermelőtől származó alapanyagot választani. 
• Az egyik legfontosabb aranyszabály, ha a fenntarthatóság útján szeretnénk elindulni, a hulladékunk, azon belül is az élelmiszer-pazarlásunk csökkentése. Ezt például úgy tehetjük meg, ha mindig csak annyi ételt veszünk, illetve készítünk el, amennyit el is fogyasztunk, vagy változatos tartósítási technikákkal – fagyasztás, szárítás, befőzés, fermentálás – meghosszabbítjuk az eltarthatóságukat. 
• Élelmiszer-fogyasztásunk fenntarthatóbbá tételében is segíthet a WWF Magyarország hazai adatokra épülő mobilalkalmazása, a WWF Léptem, mellyel megtudhatjuk, hogy jelenlegi életmódunkkal milyen mértékben terheljük a Föld erőforrásait – vagyis mekkora az ökológiai lábnyomunk –, majd konkrét tippekkel és kihívásokkal kísérve fejlődhetünk ezen a téren. 

A szervezet a napokban indítja útjára a „Jó neked, jó a bolygónak” szemléletformáló kampányt a fenntartható életmódért, az egészségesebb életért és bolygóért. 

Nyitókép:  Getty Images