Több mint 40 aneszteziológus nem dolgozik tovább túlórában a Honvédkórházban, ha elveszik a pótlékaikat. Ez veszélyeztetheti az ügyeletet.

Jogerősen pert nyert három Vas megyei tanár a Szombathelyi Tankerületi Központ ellen. Nem fizették ki a túlóráikat, ezért fordultak a bírósághoz. A Híradónak nyilatkozó egyik pedagógus úgy tudja, hogy csak az ő tankerületükben 144 tanár számíthat hasonló döntésre. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének információi alapján országszerte 150-200 hasonló eljárás volt már, ahol minden esetben a tanárok nyertek, a Belügyminisztérium viszont ezt nem erősítette meg a Híradónak.  

Az érintettek szerint azért, hogy papíron minden rendben legyen, a beosztás és a jelenléti ív eltért egymástól.   

Nemcsak, hogy a túlórát nem fizetik ki nekik, de még kevesebbet is kapnak mint mások ugyanennyi munkáért.

200 szakdolgozó nem hajlandó úgynevezett önként vállalt túlmunkát végezni a Debreceni Klinikán – erről a Népszava írt. Azért döntöttek így, mert júliusban kaptak ugyan 18 %-os béremelést, de a túlmunkáért járó pénzük ugyanannyi maradt. A ledolgozott órák csökkenése miatt műtéteket kell majd elhalasztani – mondják az egyik szakszervezetnél. A klinikai központ Híradónknak tagadta, hogy a szakdolgozók felmondták volna a túlmunkát.

Már nem kapják meg a kiemelt ügyeleti pótlékot, heteken belül műtétek maradhatnak el, és nőhet a várakozási idő. 

Pert nyert egy pedagógus a tankerülete ellen, ezért ki kell fizetniük a túlórapénzét – erről a nyugat.hu írt. Ezt eddig azért nem tették meg, mert rosszul értelmeztek egy miniszteri rendeletet. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a probléma több ezer pedagógust érinthet. Szerintük a Belügyminisztériumnak utasításba kellene adnia a túlórák kifizetését. A tárca érdemben nem válaszolt kérdéseinkre.

Számos tankerületben rengeteg helyettesítés volt, mégis feltűnően kevés túlórapénzt fizettek ki.

A szakszervezet szerint ez veszélyes.

Több pénzt ígértek nekik, mégis kevesebb fizetést kaptak az elmúlt hónapokban - ezt állítja egy budapesti kórház covid-osztályán dolgozó ápolónő. Híradónknak azt mondta, hogy az elmúlt hónapban több mint 200 órát dolgozott, és a megszokott fizetésének háromnegyede érkezett csak meg. A minisztérium szerint minden kórház fizet plusz pénzt a covid osztályon dolgozóknak, de mivel ez mozgóbér, így egy hónapos csúszással érkezik meg. 

Nem garantálható a biztonságos betegellátás Magyarországon, még akkor sem ha az orvosok túlóráznak - ezt állítja a Magyar Orvosi Kamara. Éger István, a szervezet elnöke azt mondta az RTL Híradónak, csalódtak a kormánnyal folytatott tárgyalásban, mert bár sikerrel indult, végül jelét sem látják annak, hogy lesznek további béremelések. A minisztériumtól azt írták, egyre több pénzt fordítanak az egészségügyre, a szakorvosok bére 207 ezer forinttal nőtt.

Sokkal magasabb bérekre, kevesebb túlórára és nagyobb megbecsültségre lenne szükség ahhoz, hogy legyen elég ápoló a magyar kórházakban. Ezt mondta az Ápolók Nemzetközi Napja alkalmából a Független Egészségügyi Szakszervezet vezetője, aki szerint évek óta csaknem 25 ezer ápoló hiányzik. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azt közölte, megbecsülik az ápolókat, akik 2022-re több mint két és félszer annyit keresnek majd mint 2016-ban.

Országos önkormányzati sztrájk kezdődik holnap reggel nyolckor. Több mint hétezer önkormányzati dolgozó nem veszi fel a munkát, hozzájuk pedig szolidaritásból csatlakozik több száz tanár is. Egyebek között magasabb bért és kevesebb túlórát szeretnének. Nem sztrájkolnak viszont a szociális dolgozók, akik a mai egyeztetésen eredményt értek el a kormánynál.

Egyelőre nincs döntés a túlmunkáról szóló törvényjavaslat ellen tiltakozó ellenzéki képviselők büntetéséről. A Házbizottság ma tárgyalt Kövér László javaslatáról, aki „anarchiába hajló eszetlen rendbontásnak” nevezte a december 12-ei ülésen történteket, és az abban résztvevőket pénzbüntetéssel sújtaná. Csakhogy a házbizottság kizárólag egyhangú döntéseket hozhat, a tiszteletdíj-megvonást pedig az ellenzék nem támogatja. Később a kormánypárti többségű Országgyűlés dönthet. 

Hiába volt nagyon hideg és hiába esett a hó, jó sokan kimentek szombaton a szakszervezetek, az ellenzéki pártok és civilek közös tüntetésére. Találkoztunk húsüzemben dolgozó házaspárral, egyetemista sráccal, DK-s asszonnyal, akinek a jobbikosokkal sincs már baja, szóval sokféle ember vonult a Hősök terétől a Kossuth térig. Ez volt az a tüntetés, aminek a végén sztrájkot és útlezárásokat is bejelentettek, ha a kormány nem teljesíti a követeléseket.

Egy sor változást hozott az újév. Emelkedik a minimálbér és a nyugdíj. Illetékmentes lesz minden 20 ezer forint alatti átutalás. Mától hatályos az új munka-törvénykönyve, ami alapján 2019-ben már akár 400 túlórát is elrendelhetnek a munkáltatók. Olcsóbb lesz a tej, drágul viszont a pálinka, mert mostantól ezután is kell népegészségügyi termékadót fizetni.

Véget ért az ellenzéki pártok és szakszervezetek közös tüntetése a Sándor palota előtt. A tüntetők a Kossuth térről vonultak fel a várba, hogy a köztársasági elnök hivatala előtt tiltakozzanak, amiért Áder János aláírta az ellenzék által rabszolgatörvénynek nevezett, túlórákról szóló jogszabályt. Felszólalt az összes parlamenti ellenzéki párt, több szakszervezet és civilszervezet képviselője.

Ma este is tüntenek Budapesten az új túlóraszabályok és a kormány ellen. A mai tüntetés is a Kossuth téren kezdődött, ahol az összes ellenzéki párt képviselője felszólalt. Ezután a tömeg elindult a városban. Egyelőre nincs hír a korábbiakhoz hasonló összecsapásokról a rendőrökkel, a tömeg békésen vonul, úgy tudjuk a Kossuth térre tartanak.

Több száz készenléti rendőr védte tegnap a Parlament épületét a Szabad Egyetem és a Hallgatói Szakszervezet által szervezett demonstráció után. A tüntetők egy csoportja egy időre lezárta a Margit-hidat, megbénította a budai rakpart, a Lánchíd, az Andrássy út és a nagykörút forgalmát is. Az általuk rabszolgatörvénynek nevezett jogszabály ellen demonstrálók üvegekkel dobálták a rendőröket, és megpróbálták áttörni a kordont is, ezért a rendőrség könnygázt és paprikasprayt vetett be. A DK szerint rendőri túlkapás történt, míg a Fidesz azt állítja: Soros György hálózata szervezi a tüntetéseket. A tüntetésről még több képet ITT talál.

Két fideszes képviselő törvénymódosítást nyújtott be a túlórákkal kapcsolatban. Egyéni indítványról lévén szó, a benyújtók megtehették, hogy a társadalmi, szakmai, politikai vitákat kihagyják és ma átverték az országgyűlésben a módosítást. A szavazás törvényességét az ellenzék erősen vitatja, tartalmát elutasítja és ennek jegyében szokatlanul élénken, de a megszokott eredménytelenséggel tiltakozott.

Botrány a Parlamentben a túlórák emeléséről szóló törvénymódosítás vitája közben. Ellenzéki képviselők sípolva, bekiabálva mondták el véleményüket, előtte többezer módosító javaslatot nyújtottak be, hogy ezzel kényszerítsék túlórára a fideszeseket. A kormánypárti többség azonban egyben leszavazta ezeket, Kövér László házelnök többeket kitiltott az ülésteremből. A szakszervezetek az utcán folytatták a tiltakozást, Pécsen és Győrben is félpályás útlezárással lassították a forgalmat.

Nem akarta, hogy a tegnapi tüntetés is eredmény nélkül záruljon - ezzel indokolta az MSZP alelnök Komjáthi Imre, hogy miért hívta a tömeget a lezárt Kossuth térre. A tervezett évi 400 túlóra ellen tüntetők a tegnapi demonstráció után fél órán át dulakodtak a rendőrökkel, mielőtt beengedték őket a térre. Közben a szocialista politikus is megsérült, de mint mondja: nem haragszik a rendőrökre. Polgári engedetlenségnek gondolja tettét.

Behatoltak a lezárt Kossuth térre a tüntetők, akik az általuk rabszolgatörvénynek nevezett törvénymódosítás ellen tiltakoztak. A demonstrálók dulakodtak a rendőrökkel, majd önként elhagyták a teret. A Magyar Szakszervezeti Szövetség megmozdulásán szinte minden dolgozói érdekképviselet ott volt, és egyetemisták is csatlakoztak, hogy tiltakozzanak az évi 400 túlóra terve ellen.

Sokan rabszolgatörvénynek hívják azt a törvénymódosítást, amit a kormány jövő héten kíván végrehajtani.

Útlezárásokkal is tiltakoznak a rabszolgatörvényként emlegetett módosítás ellen a szakszervezetek. Pénteken Veszprémben, hétfőn Pécsen lassítják a forgalmat. A szakszervezetek attól tartanak, hogy a munkáltató az erőfölényéből adódóan rákényszerítheti a munkavállalókra a több túlórát. Az innovációs- és technológiai miniszter szerint ez az aggály túlzó, a munkaerőhiány miatt ugyanis egy elégedetlen dolgozó könnyedén találhat új munkahelyet.  

A munkavállalók bérpótléka is veszélybe kerülhet a Munka Törvénykönyve tervezett változtatása miatt - ezt állítja a BDO nevű adótanácsadó cég. A parlament illetékes bizottsága ma elfogadta az ellenzék által csak "rabszolga-törvényként" emlegetett jogszabályt módosító javaslatot. A szakszervezetek szerint csak jelentéktelen módosítások kerültek a szövegbe, ezért szombaton tüntetnek. A kormány továbbra is azt mondja: a munkavállalóknak teremtenek kedvezőbb helyzetet. 

Két fideszes képviselőt előállt egy törvényjavaslattal, a munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról. A lényeg az, hogy az eddigi évi legfeljebb 250 óra helyett 400 órára, tehát 50 teljes munkanapnyi időre emelhető a kötelező túlóra Magyarországon. Nehezen hihető, de az is benne van, hogy a munkáltatóknak jogukban állna az elrendelt túlórákat akár csak a harmadik évben kifizetni.

Fontolva halad az új Nemzeti Alaptanterv előkészítése. A pedagógusok és az iskolák felkészülését egyelőre sokfelé bénítja a tanárhiány. Kényszerhelyettesítések és kényszertúlórák rejtegetik a betöltetlen álláshelyeket. A KLIK szerint nincs különösebb gond, de hát a KLIK szerint különösebb gond soha nincs.

Nem támogatja a kormány, hogy 250-ről kötelezően 400-ra nőjön az évente elrendelhető túlórák száma. Ezt Gulyás Gergely jelentette be a szerdai kormányinfón. A parlamentben kedd éjjel éppen ez volt az egyik legvitatottabb kérdés a mások mellett Kósa Lajos által jegyzett törvényjavaslat vitájában.

Teljesülhet a rendvédelmisek követelése: a plusz munkáért még 4 évig kaphatják a túlórapénzt. Ezt javasolja az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága. A most hatályos jogszabály szerint januártól, csak szabadnapot kérhetnének a túlmunka után, pénzt nem.

Fél év alatt az egész évre tervezett túlórapénz négyszeresét fizették ki a Belügyminisztérium alá tartozó hivatásos állománynak - tudta meg egy szocialista országgyűlési képviselő. A legtöbbet, 8 és fél milliárd forintot a rendőrök kapták. Jövőre viszont megszűnik a túlmunkáért járó pénz, helyette szabadnapot kapnak majd a hatósági dolgozók. A szakszervezetek szerint ez lehetetlenné teszi a rendőrség működését.  

Rendőrhiányt okozhat, hogy január elsejétől már nem fizethetik ki a túlórát a rendőröknek. Ezt állítja a rendvédelmi dolgozók szakszervezete. Úgy számolnak, évente több százezres, de akár milliós összeget bukhat egy rendőr. A 2015-ben elfogadott, és januárban hatályba lépő szabály szerint a túlórát ugyanis pénzzel nem, csak szabadsággal lehet megváltani. A Miniszterelnökség a Belügyminisztériumtól várja a probléma megoldására a javaslatot.

Az ország egyik legnagyobb elektronikai gyáránál is fennakadásokat okoz a munkaerőhiány. A napi.hu úgy tudja, hogy a Flex tabi üzemében a korábbi 16 helyett már csak 9-féle terméket tudnak gyártani, mert nincs elég ember. Pedig túlórák bevezetésével és ukrán vendégmunkások alkalmazásával is próbálkoztak. A Flexet hiába kerestük. A Magyar Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke szerint mostanra akár 200 ezer munkavállaló is hiányozhat az országból. 

Embertelen körülmények között kellett dolgoznia a menekülteket szállító osztrák vonaton - ezt állítja egy magyar férfi. Egy idő után, amikor már nem vállalta a feladatot, kirúgták. Azt állítja, sok kollégája járt hasonlóan. A bécsi cég egyelőre nem reagált a vádakra.

Nem fizetnek túlórát a Miniszterelnökségen dolgozóknak, pedig a munkanapok 10-12 órásak és van, hogy hétvégén is dolgozniuk kell. A helyettes-államtitkár szerint, aki a Miniszterelnökségen dolgozik, az tudja, hogy ott a munkaidőnek csak kezdete van, vége nincs. Az RTL Híradónak nyilatkozó munkajogász szerint ez jogilag nem értelmezhető.

Ahogyan egészségügyre, úgy közoktatásra is rendre egyre kevesebbet költ Magyarország. Túlközpontosított rendszer, túlterhelt és túlellenőrzött pedagógusok túlórapénz nélkül. Gyengülő eredmények, biflázás. Viták az oktatás minőségéről, a tankönyvekről, a pedagógusbérekről. De akkor miért beszél sikerekről az államtitkár? Este 21.30-tól kiderül az RTL II-n!

Egy ápoló kifakad és sok mindent elmond, amiről eddig kevesen és keveset tudtak. Megnézzük a nagyobb képet, országosan is jellemző, hogy az ápolók túlterheltek, brutálisan sok a túlórájuk, de ezzel együtt is megalázóan keveset keresnek. Ám akármennyit is túlóráznak, sok beteg panaszkodik, hogy hiába várja a nővérkét. Magyarul Balóval 21:30-kor az RTL II-n!

Képviselő, bizottsági elnök, polgármester, irodavezető, alapítványi vezető, cégvezető: mindez egy személyben. Szupermenek a parlamentben, akik több teljes embert kívánó állást is gond nélkül látnak el. Megkérdeztük tőlük, hogy bírják a nagy terhelést.

Ha a készülő új Munka Törvénykönyve 300-ra emeli a lehetséges túlórák számát, akkor mi lehetünk a legtöbbet dolgozók.