Az iskolákra kényszerített konzervatív módszerek vezettek a siralmas PISA-teszt eredményekhez. Ezt mondta az RTL Híradónak Radó Péter oktatási szakértő, miután kiderült, hogy sokat romlott a diákok eredménye a nemzetközi felmérésen. Az oktatási államtitkár arról beszélt, változtatnak az Alaptanterven, a Tanítanék Mozgalom szerint azonban ez nem lesz elég a javuláshoz. A Fidesznél azt mondják, a mostani PISA-teszt még a baloldali kormányzás eredménye.

Egy jó rendőrkutya elszánt és nem ijed meg a lövés hangjától, ez derült ki azon a gyakorlaton, amelyet rendőrkutyáknak és kiképzőiknek tartottak Egerben. Megmutatták, hogyan fognak el egy menekülő bűnözőt, és engedelmességet is tanultak. A legöregebb kutya nyolc, a legfiatalabb két éves volt, de egy három hónapos kezdő is megpróbálhatta, hogyan kell a fémlépcsőre felmenni.

Felmondó levelet írt az oktatási államtitkár nevében a Tanítanék Mozgalom. És ezzel egyidőben az Emberi Erőforrások Minisztériumának ablakait felmatricázták aktivistáik. Így demonstrálták, hogy véleményük szerint elég volt a mostani oktatási rendszerből. Az oktatási államtitkár úgy reagált, nem akarja minősíteni sem a levelet, sem annak tartalmát. Arra viszont ígéretet tett, ha a Tanítanék Mozgalom egyeztetni szeretne, egy következő fórumra őket is meghívják.

Kiskaput keresett a XIII. kerület, hogy ne kelljen visszaadnia az iskoláit az államnak. Társasházzá minősítenék át az épületeket, hogy azokat továbbra is az önkormányzat működtethesse. Azt mondják, az elmúlt években sokat költöttek az épületekre. Az Oktatási Államtitkárság szerint, ha az adott épületrész köznevelési feladatot lát el, akkor át kell adni.

Jönnek a digitális dolgozatok az iskolákban, és minden diák előtt lesz tablet. Ezt 2019-re ígéri Deutsch Tamás, miniszterelnöki biztos. Erről a Magyar Időknek beszélt. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeténél azt mondják, ez csak blöff, hiszen a legtöbb iskolában az állam alig fejleszti a számítógépeket. Az Oktatási Államtitkárság szerint viszont lesz erre pénz.

Otthagyja Pukli István a Tanítanék Mozgalmat. Az egykori kulcsember az RTL Híradónak azt mondta, azért folytatja külön utakon, mert a mozgalom már nem az eredeti célért; az oktatás szabadságáért küzd, hanem olyan tiltakozó akciókba is beleáll, amelyeknek nincs közük a tanításhoz. A Tanítanék Mozgalomnál azt mondták, elfogadják Pukli István döntését, és nélküle is folytatják a munkát.

A tanrend része lesz a helyes kerékpározás oktatása. Elsőként egy szombathelyi általános iskolában vezették be a mindennapos testnevelés részeként, de mostantól bármelyik iskola csatlakozhat a programhoz. A képzés végén vizsgát is tesznek a gyerekek, amelyet rendőrök felügyelnek majd.

Megalázóan kevés szerepük marad az önkormányzatoknak az iskolákban. Tarlós István főpolgármester fogalmazott így tegnapi tájékoztatóján. Maga is elismerte, hogy ebben a saját politikai közösségével sem ért egyet. Januártól már az iskolák működtetése is állami feladat lesz. Az egyik pedagógusszakszervezet úgy látja: ez tovább növeli a bizonytalanságot. Az Oktatási Államtitkárság szerint azonban egyértelműbb lesz az iskolák és az igazgatók helyzete is.

Az OECD átlaghoz képest még mindig kevesebbet költ Magyarország az oktatásra - ez derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet legfrissebb jelentéséből. Míg az OECD átlag 5,2 százalék, addig Magyarország a GDP alig 4 százalékát költi erre. Az Oktatási Államtitkár szerint 2014 óta egyre több pénzt fordítanak az ágazatra. Pukli István, a Tanítanék Mozgalom képviselője szerint ez az iskolák mindennapjaiban alig látszik.

Míg egy átlagos iskolában a gyerekek matematikával, földrajzzal vagy éppen történelemmel bajlódnak, addig vannak olyan intézmények, ahol a legómatek, a storyline vagy éppen a tankocka is jól megfér a tanrendben.

Soha ennyi panaszlevél nem érkezett még rögtön tanév elején, mint most - erről az oktatási jogok biztosa beszélt. Aáry-Tamás Lajos szerint az elmúlt időszak oktatási reformjai miatt bizonytalanok a szülők a tanárok és a gyerekek is. Az Oktatási Államtitkárság szerint ennek az is az oka, hogy, sokan politikai érdekek miatt keltettek rémhíreket az oktatás körül.

Már nem csak természettudományos, hanem nyelv- és informatikatanárból is hiány van – állítják az egyik pedagógus szakszervezetnél. A PDSZ-nél azt mondják, sokan hagyják el a szakmát egy jobban fizető állásért. A szakszervezet szerint az is probléma, hogy a tanárok egy részét csak megbízási szerződéssel hajlandó foglalkoztatni a fenntartó, így spórolnak. A KLIK-et hiába kérdeztük, hogy miért, érdemi választ nem kaptunk.

Saját szervezetének fejlesztésére költött indulásától mostanáig 10 milliárd forintot a Klebelsberg Intézményfenntartó. Hogy pontosan mire fordítottak ennyi pénzt, azt Hadházy Ákos az LMP társelnöke kérte ki a KLIK-től. A politikus szerint a tanulmányok egy részét összeollózták, és milliárdokat költöttek munkabérre és tanácsadókra. A miniszterelnökséget vezető miniszter szerint azért kellett 10 milliárd a KLIK felállításához, mert az oktatás bonyolult dolog. De hiába a milliárdok: a kormány döntése nyomán az intézményfenntartó jelenlegi formájában megszűnik.

Tiltakoznak a megbízott igazgató ellen egy szegedi gimnázium tanulói és a szülők. Azt mondják, hogy nem a személyével van gond, hanem az elvvel, ahogyan kinevezték. A tantestület nem támogatta a jelöltet, aki korábban tankerületi vezető volt a KLIK-nél. A pályázatához késve csatolta az erkölcsi bizonyítványát, ezért azonnal kizárhatták volna az eljárásból. A pályázat végül eredménytelen lett, de határozott időre mégis őt bízták meg a gimnázium irányításával. A megbízott igazgató nem nyilatkozott.

Nem akarnak rövidebb nyári szünetet a tanárok és a szülők sem. A pedagógus szervezetek sem tartják jó ötletnek az elképzelést, amelyről már többször is beszélt az oktatási államtitkár. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke szerint nyáron képtelenség tanítani, a szülők szerint pedig az a probléma, hogy nem tudnak minden évszakban több hetes szabadságot kivenni. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma közleményében annyit írt, még tartanak a tárgyalások.

Négy órára kellene csökkenteni az alsó tagozatban a kötelező tanórák számát legalább az első és a második osztályban - ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar, és az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A szakmai szervezetek szerint a gyerekek terheinek csökkentése javítaná a fejlődésüket. Az ötlettel a szakszervezetek is egyetértenek. Az oktatási államtitkárság szerint a Nemzeti Alaptanterv módosításával meg kell várni a szakmai viták végét, de nyitottak a változtatásra.

Csaltak az érettségivel a Paulay Alapítványi Középiskolában a fővárosi kormányhivatal szerint. Erről a hvg.hu írt. Most zárult le a hatósági vizsgálat, eszerint még a javításnál is manipulálták a vizsgalapokat a tanárok, beleírtak a diákok dolgozataiba. Az iskola ügyvédje szerint ez nem megalapozott, a hivatal pedig szándékosan szállt rá az iskolára.

Nincs már hiba az új tankönyvekben - legalábbis ezt ígérik a tankönyvfejlesztők. Befejeződött ugyanis a kísérleti tankönyvek fejlesztése. Az oktatási államtitkár azt mondja, nemcsak minőségi köteteket kapnak szeptembertől a diákok, de könnyebb dolguk is lesz. Az egyik pedagógusszakszervezet szerint ezt csak akkor mondhatnák, ha a szakmai szervezetek is kiállnának a tankönyvek mellett.

Túlságosan jól sikerült a központosítás, a hibákat pedig be kell ismerni- erről beszélt Balog Zoltán az Emberi Erőforrások Minisztere, amikor kinevezte a Klebelsberg Központ tankerületi vezetőit. Nagyobb hatáskört ígért az iskolaigazgatóknak, akiket- ahogy fogalmazott- az eddigi rendszer túlságosan leértékelt. Pukli István, a Tanítanék Mozgalom képviselője szerint ez csak kozmetikázás, szerinte a gyakorlatban semmi sem fog változni.

Emelik a nevelést-oktatást segítők bérét jövő januártól- ezt a köznevelésért felelős helyettes államtitkár jelentette be. A Pedagógusok Szakszervezeténél viszont azt mondják, még sok a kérdőjel a nagyjából 10 százalékos emeléssel kapcsolatban, például azért, mert nem egyformán fogják megkapni egy részét, hanem differenciáltan. Márpedig a nekünk nyilatkozó dajkák szerint az ő fizetésük még a megélhetéshez is kevés.

Nem tudnak a gyerekek a fülledt teremben tanulni, és nyáron egyébként is könnyebb szabadságra menni. Ezt mondták az általunk megkérdezett szülők Palkovics László, oktatási államtitkár felvetésére, hogy rövidülhet az iskolákban a nyári szünet. A Tanítanék Mozgalomnál azt mondják, ehhez a változtatáshoz minden iskolába légkondicionáló kellene. Az Oktatási Államtitkárság közölte: a változtatással csak a gyerekek terheit csökkentenék.

Megkezdődött a vakáció, holnaptól nagyjából 11 hétig nem kell iskolába mennie több, mint egymillió gyereknek. Felügyelet nélkül viszont veszélyes lehet a nyári szünet, a rendőrség szerint ugyanis ilyenkor könnyebb elcsalni otthonról a gyerekeket, akár személyesen, akár interneten keresztül.

Megszavazta az iskolák teljes államosítását az Országgyűlés. Egy nagy fenntartó helyett ezentúl 59 önálló tankerület látja el az iskolák üzemeltetői és fenntartói feladatait. Budaörs polgármestere szerint a tanácsrendszerbe akar visszamenni a kormány. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezeténél pedig azt mondják, kevesebb pénz lesz a rendszerben. Az oktatásért felelős államtitkár ugyanakkor azt ígérte, az iskoláknak több szabadságuk lesz, és ha elfogy a pénz, pótolják.

A műsorvezető mindig is híres volt róla, hogy szeret bolondozni, hiszen a humor nagyon is közel áll hozzá. Azonban a fontos ügyekre ő is mindig nagy figyelmet fordít, főleg mióta édesapa lett!

Az iskolák államosítása ellen tüntettek este Budaörsön. Tanárok, szülők, diákok vettek részt a demonstráción, ahol több intézményvezető mellett a polgármester is felszólalt. Wittinghoff Tamás azt mondta, nem írja alá az iskolák átadási szerződését, mert a település nem bízik az államban.

Épp az ellenkezőjét teszi a kormány, mint amiért a pedagógusok küzdöttek - erről beszélt Vekerdy Tamás kedden este a Magyarul Balóval című műsorban. A pszichológus kritizálta, hogy az önkormányzatok feladatait is átveszi az állam az iskolákban, szerinte ez végső soron a gyerekeknek árt. Az Oktatási Államtitkárság közölte: az intézkedések a gyerekek fejlesztését szolgálják.

Bágyadtság, aluszékonyság, fejfájás - ezek a diákok jellemző tünetei az év végén. Nagyjából másfél hét van a vakációig. Egy tanárnő szerint nagyjából tízpercenként kell átmozgatni a gyerekeket tanórán, annyira nehezen koncentrálnak. A pszichológus arra figyelmeztet, hogy az év végi hajrá és a vizsgák miatt könnyen kimerülhetnek a diákok, ezért nem szabad otthon is hajszolni őket.

Az összes iskolát kötelezik arra, hogy minden vagyonát, beleértve az épületet és összes berendezését sürgősen adja át az államnak vagyonkezelésre ingyen. Majdnem 3000 iskoláról van szó, főleg népesebb településeken. Mi a garancia arra, hogy az állam vagyonkezelőként gondos, értékmegtartó, meglehet értéknövelő gazdaként jár el ezzel a kicsikarandó önkormányzati vagyonnal?

Nem mindennapi oktatást kaptak a szuperautók kerékcserélőitől brit csecsemőgondozók, akik hatékonnyá akarják tenni a csapatmunkát a babák életének megóvása érdekében.

Hónapokig nem fizették a járulékokat a dolgozók után a Magyar Református Egyház által működtetett mezőcsáti iskolákban. Az RTL-Híradónak nyilatkozó pedagógus szerint teljes a létbizonytalanság, ebben a hónapban pedig már fizetést sem kaptak. A fenntartó annyit közölt, a csökkenő gyereklétszám mellett idézzük: az oktatáspolitikai folyamatok is közrejátszottak a jelenlegi helyzet kialakulásában.

A kormány szavára mozdulva sok fideszes önkormányzat úgy érezte, szavazni kell a kötelező menekültkvótáról, és erről azután határozatot is hoztak. Ugyanezeket az önkormányzatokat senki nem bíztatta arra, hogy szavazzanak és határozzanak arról, ki működtesse az iskoláikat. Pásztó polgármestere a kormányinfóból értesült arról, hogy az az iskola, amit tavaly szeptembertől ismét a település működtet, mert a KLIK nem költött rá, szóval ez a pásztói iskola az államé lesz. Vagy: az állam fogja működtetni és ezért pénzt kér az önkormányzattól.

Kemény bírálat a volt köztársasági elnöktől. Erőszakosnak és kíméletlennek nevezte Sólyom László a kormány oktatáspolitikáját. A volt államfő szerdán egy civil rendezvényen kritizálta a kormányt - erről az index írt. Az oktatási államtitkár Híradónknak úgy reagált, az elmúlt időszak pont az ellenkezőjét bizonyítja annak, amit Sólyom László mondott. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón azt közölte: komoly változtatásokra készülnek az oktatásban.

Zsebpénz, amivel el kell számolni. Így vélekednek az általunk megkérdezett intézményvezetők arról az 50 ezer forintról, amit a KLIK biztosít mostantól havonta az iskoláknak, az azonnal szükséges kiadásokra. A KLIK közölte; nincs előírva, hogy mire költhetik az iskolák a keretet, és ezen kívül is biztosítanak forrást. Az egyik budaörsi igazgató szerint ehelyett inkább saját költségvetésre lenne szükségük.

Jó lenne, ha minél többen érezhetnénk, hogy van közünk a jövő évi költségvetéshez. Talán szerencsés lenne egyszer egy nemzeti konzultáció, amelyben azt kérdeznék tőlünk, elsősorban mire kellene többet költenie az államnak. Egészségügyre? Oktatásra? Adócsökkentésre? Adósságcsökkentésre? Sportra? Mire? És mire nem? Kedden benyújtotta a 2017-es költségvetést Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, vele beszélgettük.

Kikerülhet a földrajzoktatás a szakközépiskolák többségéből - ettől tart a Magyar Földrajzi Társaság. Úgy tudják, jövő szeptembertől a szakközépiskolákból úgynevezett szakgimnáziumok lesznek, ahol a tervek szerint csak a szakmájukhoz kötődő természettudományi tantárgyat tanulnának a diákok.

Néhány percre leállítanák az egész országot a sztrájkoló tanárok április 20-án. A szervezők azt szeretnék, hogy aznap délben 5 percig ne legyen kiszolgálás a boltokban, se ügyintézés a hivatalokban. Pénteken is lesz munkabeszüntetés, az első két órában. Az oktatási államtitkár szerint nem érheti retorzió azt, aki törvényesen, az iskolában sztrájkol. De fizetés a munkabeszüntetés idejére nem jár.

Megyünk általános iskolába, középiskolába és utána sokan egyetemre. Feltéve, hogy nem vagyunk romák. Ha cigányok vagyunk, ugyanez a természetesség legfeljebb az általános iskola végig tart, utána már a tehetségeseknek is különleges elszántságra és erőfeszítésekre van szükségük a folytatáshoz. Ellenszél és társadalmi előítéletek. Itt vannak hárman, akiknek mégis sikerült.

Egész napos sztrájkot hirdetett a Pedagógusok Sztrájkbizottsága, miután több pontban sem sikerült megállapodniuk a kormánnyal - így például az iskolatitkárok béréről. Ez a Pedagógusok Szakszervezete szerint azt is jelentheti, hogy április 20-án csak tankerületenként egy iskolában lenne tanítás. A kihirdetés után még egy hetük van tárgyalni a fő kérdésekről. Az oktatási államtitkár szerint addig is közösen próbálnak majd megoldást találni a sztrájkbizottsággal.

Egyetemre bejutni, jól fizető munkahelyért versenyezni, utazni, külföldön dolgozni – mindez majdnem esélytelen nyelvtudás nélkül. Aki most 14 éves, annak egy rendelet értelmében már nyelvvizsga vagy emelt szintű érettségi kell ahhoz, hogy egyetemre mehessen majd. Most Magyarország a második azon a listán, amely az idegen nyelvet NEM beszélők arányát mutatja az Unióban. Az Oktatási Hivatal képviselőjével beszélgettünk.

A szakszervezeti szövetségek és a Pedagógusok Szakszervezete sem áll be a sztrájk mögé. Bár támogatják a tanárokat, törvényellenes lépésre senkit sem biztatnak. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete támogatja a sztrájkot, de ők is csak az iskolákon belül demonstrálnának, mivel sztrájkolni csak a munkahelyen lehet. Erről már levelet is küldtek a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak.

Már ma is volt tüntetés, mégpedig Miskolcon. A borsodi megyeszékhelyet a szabadság fővárosának nevezték azok a tüntetők, akik az MSZP, a DK, az Együtt és civilek, szakszervezetek hívására gyűltek össze a Kossuth szobornál. Azért nevezték el így Miskolcot, mert a város egyik gimnáziumából indult a tanárok tiltakozása. A megmozduláson egyebek mellett oktatási és egészségügyi reformot követeltek, majd fáklyás felvonulást tartottak.

Pukli István, a budapesti Teleki Blanka gimnázium igazgatója már hétfőn kitűzte a kockás nemzeti színű kokárdát. Azt mondta, rövid beszédekkel készülnek, de olyan dolgot jelentenek majd be, ami komoly változást hoz. Emellett az igazgató szolidaritását fejezte ki Szalayné Tahy Zsuzsának, a Szent István Gimnázium informatika tanárának. Szalayné azt ígérte, hogy március 15. után nem ír be jegyeket egészen addig, míg nem lesz újra minőségi oktatást.

Sokkal jobban fájna nekik, mint nekem, ha kirúgnának - ezt mondta Híradónknak az a budapesti informatika tanár, aki bejelentette, március 15-e után vagy nem oszt jegyeket, vagy mindenkinek ötöst ad, mert nincsenek meg a diákok értékelésének feltételei. A pedagógus bejelentésére az oktatási államtitkár úgy reagált: az ilyen tanárt ki kellene rúgni, Az MSZP felháborítónak tartja a kormányzati reakciót.

Több ponton is kritizálta a magyar közoktatást az Európai Bizottság friss országjelentése. Brüsszel szerint a központosított rendszer rugalmatlan lehet, és megnehezítheti az iskolák pénzhez jutását. A kormány által összehívott Köznevelési Kerekasztalnál viszont úgy látják, hogy mindenképpen szükség van a KLIK-re. De arról beszéltek, hogy nyárra teljesen átalakítják.

Más szervezet jöhet a KLIK helyére - erről maga az oktatási államtitkár beszélt a Figyelőnek. Palkovics László szerint megszűnhet a központosított irányítás, de ez nem azt jelenti, hogy az önkormányzathoz kerülnének vissza iskolák. A Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón arról beszélt, hogy változnak az iskolaigazgatók döntési jogköre is. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke szerint ez csak időhúzás.

12 pontos követelést küldött a Civil Közoktatási Platform az Emberi Erőforrások Minisztériumának. Azonnali és hatékony változtatásokat szeretnének az oktatásban. Például, hogy a tanulók terheinek csökkentése érdekében a heti öt kötelező testnevelés órát csökkentse a kormány háromra. Rétvári Bence államtitkár azt mondja, a minisztérium mindenről, így a testnevelés órák számáról is kész tárgyalni. De csakis a Köznevelési Kerekasztalon belül.

35 ezren biztosra mondták, további 17 ezren ígérték, hogy a február 29-én nem mennek iskolába. Hogy a létszám végül stimmelt-e, nehéz lesz pontosan megmondani, de az biztos, hogy ma országszerte egész osztályok maradtak ki az iskolából. A 'Nem leszek suliban' tiltakozó akciót a szülők szervezték a legnagyobb közösségi oldalon, hogy felhívják a figyelmet az oktatási rendszer problémáira.

Távozott a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke. Pölöskei Gáborné, Áder János köztársasági elnök húga lesz a KLIK új vezetője. Már 2014-ben élesen kritizálta a rendszert, ami szerinte túlközpontosított. Most azt mondta, némi félelemmel vállalta el a pozíciót, de első feladatai között lesz, hogy júliusra átszervezze a KLIK-et és rendezze a tartozásokat.

A Puskás Technikum diákjai is csatlakoztak a kockásokhoz, hogy kiálljanak a tanárok és diákok érdekei mellett.

Van egy tanár, akinek nem utalta el a fizetését a KLIK, és hiába reklamált, válaszra se méltatták. Van egy úszóegyesület, amelynek nagyon sok pénzzel adós a KLIK, de velük sem állnak szóba. Szóval van ez a hatalmas szervezet, amelynek a vezetője láthatóan kerüli a nyilvánosságot, a munkatársai pedig sokszor kerülik, hogy egyenes válaszokat adjanak az iskolák, a tanárok vagy a beszállítók problémáira. De az újságírók is ugyanezt tapasztalják, amikor kérdeznek a mammutszervezettől. Bár minket most hatalmas meglepetés ért: hogy, hogy nem, a KLIK vezetője leült, hogy interjút adjon Serdült Szilviának.