A kis robotok, amiket egy VI. kerületi iskola diákjai készítettek, porszívóznak. A rendhagyó technikaórán újrahasznosítottak műanyag dobozokat és egyéb anyagokat, az így született robotokat pedig tablettel irányították. A teljes adást ITT nézheti meg!

Sorra gyártja az iskolai felmentéseket, miközben enyhe, magától gyógyuló betegségeknél felesleges lenne. Erről egy pomázi háziorvos írt. Az ottani iskolában be is vezették, hogy 3 helyett 15 napot igazolhassanak a szülők. Ezt javasolja a Házi Gyermekorvosok Egyesülete is.

Önök tudnak tanárhiányról? Az illetékes minisztérium államtitkára szerint ez helyi léptékű jelenség. A szakszervezetek és a szakértők szerint viszont úgy 2-3000 tanári állás is betöltetlen. Gondoltuk, összehozzuk a feleket. Gondoltuk… de Emberi Erőforrások Minisztériuma az utolsó levelünkre már nem is válaszolt...

Az igazgatók feladata megoldani a tanárhiányt Rétvári Bence parlamenti államtitkár szerint. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának miniszterhelyettese ma azt mondta Híradónknak, az elmúlt években is előfordult, hogy egy-egy tanár felmondott, vagy nyugdíjba ment, mégis meg tudták oldani az iskolák a pótlást. A Híradónk által megkérdezett iskolaigazgató szerint ez most részben azért nem megy, mert nemhogy elegendő szaktanár nincs, sokszor egyetlen jelentkező sem. 

Még a nyáron levelet kaptak az iskolaigazgatók, amelyben arról érdeklődött a Klebelsberg intézményfenntartó, hogy van-e az iskolában hely lőtér kialakításához. Ezt tudjuk, meg azt, hogy milliárdokat szán a kormány lőterek létrehozására. Tanárok és szülők összerakták a képet és tiltakoznak, mert szerintük nincs helye lövészetnek az iskolákban, nincs helye puskáknak a gyerekek kezében. Most megmutatjuk, milyen is az, amikor gyerekek lőni tanulnak. Azt is megpróbáltuk kideríteni, hogy mit akar a kormány.

180 településen keresnek pedagógust az iskolákba - az álláshirdetéseket a 24.hu összesítette, miután Rétvári Bence, parlamenti államtitkár a Magyar Időknek arról beszélt, nincs országos pedagógushiány. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma kérdésünkre ismét azt közölte, nem országos a probléma. A Pedagógusok Szakszervezete szerint viszont országszerte egyre többet kell helyettesíteni a tanároknak, még olyan órákat is, amelyekre egyébként nem szakosodtak. 

Nincs gyerekkorom, robot vagyok - így fakadt ki közösségi oldalán egy középiskolás lány, aki az Oktatási hivatalnak címzett levelében a diákok túlterheltségére panaszkodott. Most Híradónknak is elmondta, miért elviselhetetlenek a nyolcórás napok. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára szerint van lehetőség arra, hogy az iskolák csökkentsék a terheket - az általunk megkérdezett oktatáskutató szerint viszont az egész rendszeren kellene változtatni.

Akkora problémát okoz a tanárhiány, hogy van, ahol már bármilyen szakos tanárt keresnek. Máshol a gyerekek felhívásban ígérik, hogy tanulni fognak, csak legyen elég angoltanáruk. A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem csoda, hogy több ezren hagyták el a pályát az elmúlt évekhez képest. A pedagógusok szakmai önállósága megszűnt, nincsenek se megbecsülve, se megfizetve, a munkájuk pedig a helyettesítések miatt sokkal több. Korábban a Klebelsberg Központ úgy nyilatkozott, hogy a tanárhiány problémáját helyettesítésekkel és túlórapénzzel átmenetileg orvosolták. 

Továbbra sem csitulnak a kedélyek a Debreceni Egyetemen. Egyéni beszélgetésekkel akarták tisztázni, szabályos volt-e amikor négy tanszék nyílt levélben határolódott el az intézmény döntésétől, hogy díszpolgári címet adományoznak Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. Reggel nyolcra mindenkit behívattak. Közben az alkalmazottak azt követelik, a rektor kérjen tőlük bocsánatot, amiért múlt héten „szerencsétlen, világtalan, balfácánnak” nevezte őket egy interjúban.  

Jóval többet tanulnak óraszámban a magyar diákok nemzetközi összehasonlításban. Ebben szerepelnek a csehek és a lengyelek is. A középiskolásoknak majdnem harmadával több órájuk van, mint például az észteknek. Ez az új nemzeti alaptanterv munkaanyagából derül ki. A Pedagógusok Szakszervezete szerint a megismert elképzelésekből továbbra sem világos, hogy mitől csökkennének az óraszámok. Pedig a minisztérium már többször beismerte, hogy valóban túlterheltek a diákok, de azt mondták, hogy még nincs döntés az óraszámokról.

Bizonyosan lesz új nemzeti alaptanterv. Hogy mikor lesz és mit tartalmaz majd, még nem tudható, de azt tudjuk, hogy két és fél milliárd forintos uniós pénzből egy százfős szakmai csapat ennek megalapozásán dolgozik. Nemrég kiszivárgott egy bizonytalan státuszú, 17 oldalas dokumentum, amelynek szerzője a terv pedagógiai-szakmai részéért felelős Csépe Valéria miniszteri biztos. Ezt az írást kemény bírálatok érték. Két bíráló: Nahalka István oktatáskutató és Vass Vilmos középiskolai tanár és egyetemi oktató – és tantervszakértő.

Az egyik legszebb gondolat, ha a fogantatás pillanatától énekelnek a szülők- erről beszélt Balog Zoltán, amikor a mindennapos éneklés bevezetéséről tartottak konferenciát Budapesten. Az emberi erőforrások minisztere szerint nem lesz kötelező mindennapos énekóra, csak lehetőséget teremtenek a diákoknak, hogy akár minden nap tanuljanak zenét. Egy szülőket tömörítő csoport szerint érhetetlen, hogy akarja a kormány a diákok terheit csökkenteni, ha mindig újabb iskolai feladatot jelentenek be.

Nem a napi énekóra bevezetéséről van szó, csak a mindennapos éneklés lehetőségét akarják megteremteni. Ezt az Emberi Erőforrások Minisztériuma közölte egy nappal azelőtt, hogy konferenciát tartanak a mindennapos éneklésről. Ezzel az elmúlt két évben egy bizottság foglalkozott, amelyet még a miniszter hozott létre. Az egyik tanári érdekképviselet szerint fontos az éneklés, de a diákok terheit már nem szabad növelni.  

Vekerdy Tamás, pszichológus szerint a gyerekeket túlterhelik az iskolában. Hiszen a magas óraszám elveszi a kisiskolásoktól a szabad játékidőt, pont azt, amire a legnagyobb szükségük lenne a normális fejlődéshez.

Készül az ötödik nemzeti alaptanterv. A szakma egy része titkolózást emleget és azt, hogy ismeretlenek készítik az új tervet, ennek hatására a minisztérium kiadott egy közleményt, amely szerint a munka nem titokban folyik, folyamatosan egyeztetnek a szakmával és a bevezetés nem csúszik, tartják magukat a módosított, jelenleg éppen 2019 szeptemberi dátumhoz.

Hiába tiltakoztak korábban, nem csökkentek a diákok terhei - ezt mondják a Független Diákparlamentnél. Szinte mindennaposak a nulladik, hetedik, nyolcadik - de még a kilencedik órák is a középiskolásoknál. Sok szülő is felháborodva ír az órarendekről a közösségi oldalon. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma úgy reagált: most készül az új alaptanterv, amelyben állítólag csökkentik a diákok és a pedagógusok terheit.

Folyamatosan mondanak fel a tanárok, és még órarend sincs az egyik kispesti szakképző iskolában, a diákok tiltakoznak. Egy, Híradónak nyilatkozó korábbi diák szerint azóta változott meg az iskola, amióta átszervezték a fenntartását. Egy szülő szerint már a diákok érettségije is veszélyben van. A Nemzeti Szakképzési Hivatal úgy reagált: mindent biztosítanak az iskolában a diákok magas színvonalú képzéséhez.

Lőtér és a kollégiumból függőfolyosón megközelíthető uszoda is lesz a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hamarosan elkészülő új sportközpontjában. Ez csaknem 5 és fél milliárd forintból épül, másik 7 milliárdból pedig teljesen új oktatási épületet is kap az egyetem. Egy kormányzati terv szerint a jövőben kizárólag ott végzett hallgatók lehetnek állami vezetők. A DK-nál úgy látják: a kormány saját maga által képzett katonákkal tölti fel a közigazgatást. A kabinet szerint az eddiginél jobb lesz a szakemberképzés.

Már apróhirdetésekben is keresik a pedagógusokat az iskolák - erről az eduline.hu írt először. Van olyan fővárosi intézmény, ahol 3 tanár is hiányzik, máshol már egyetemistának kínálnak szaktanári állást. Egy budaörsi iskolaigazgató azt mondja, hiába ajánlana munkát vidéki pedagógusoknak, ők a bérükből nem tudnák kifizetni az albérletet.

Néhány óra alatt óriásit zuhant a Debreceni Egyetem népszerűsége a Facebookon, miután kiderült, hogy díszpolgári címet adományoznak Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. Felháborodott kommentek árasztották el az oldalt és rövid idő alatt több ezren adtak egyes értékelést a Debreceni Egyetemnek. Ma reggelre viszont eltűnt az értékelési lehetőség, és a kommentelők szerint a szöveges véleményeket is cenzúrázzák az oldal üzemeltetői.

Építési törmelékek között, használhatatlan ebédlővel indul a tanév egy budakalásziiskolában. Új osztálytermeket építenek az ebédlő fölé, de a felháborodott szülők szerint nem látni, hogy mikor végeznek a munkával. Az egyik szülő azt mondta: az ebédbefizetésnél döbbentek rá, hogy senki sem tudja, hol fognak ebédelni a gyerekek. Az illetékes tankerületet és az önkormányzatot hiába kerestük.  

Miért olyan nehéz nálunk az iskolatáska, amikor más országokban egyetlen tablettel járnak a gyerekek suliba. Van, ahol már négy évesen beülnek az iskolapadba és van, ahol honlaptervezést és cégalapítást is tanulnak a diákok. A Fókusz riportere arra kereste a választ, hogy melyik oszágban a legjobb iskolába járni, és miért?

Már csak egy hét van az iskolakezdésig, jövő pénteken a legtöbb helyen becsengetnek. Nehéz lehet az átállás a gyerekeknek, akár testi tüneteket, hányingert, hasfájást is produkálhatnak az izgalomtól. Ezért a pszichológus azt tanácsolja, hogy a szülők vonják be a gyerekeket a készülődésbe, így könnyebb lesz az átállás.

A szülők és a diákok véleménye a legfontosabb - ezt mondta a Klebelsberg Központ elnöke, amikor átadták az iskolaigazgatói kinevezéseket. Algyőn viszont hiába tüntettek korábban a szülők és diákok, éppen azt az iskolaigazgatót nevezték ki, aki ellen tiltakoztak. Makón pedig egy leváltott iskolaigazgató írt nyílt levelet a rendszer hibáiról. Az oktatási államtitkár szerint ugyanakkor megszűntek azok a problémák, amik az iskolák működését gátolták.

Korom Gábor, a tükörmódszer megalapítója ismét nálunk járt, és ezúttal a házi kedvenceink oktatásáról mesélt nekünk a Reggeliben.

A tanévkezdés előtt egy hónappal nincs igazgatója a keszthelyi Vajda János Gimnáziumnak. A jelenlegi igazgató mandátuma tegnap járt le, a helyére pályázókat a KLIK elutasította. A helyi ellenzék tüntetést tartott az iskolánál. Attól tartanak, hogy meghosszabbítják a leköszönő igazgató mandátumát és így szerintük egyházi fenntartásba kerülhet a gimnázium.

Máshol sem szokás megindokolni, hogy miért nem ő nyert. Így indokolta Híradónknak a köznevelési helyettes államtitkár, hogy miért egy e-mailben, indoklás nélkül közlik az érintettel, hogy nem őt választották iskolaigazgatónak. Az elmúlt hetekben több helyen is tiltakoztak a szülők és a tantestületek, mert a minisztérium olyan vezetőt nevezett ki az iskola élére, akit ők nem támogattak.

Informatikusból vettek fel a legtöbbet államilag finanszírozott helyekre, derült ki, miután kihirdették a felvételi ponthatárokat. Majd 106 ezren jelentkeztek a meghirdetett képzések valamelyikére, kicsit kevesebben, mint tavaly.

Este kihirdették a felsőoktatási intézmények felvételi ponthatárait. A legmagasabb pontszámmal általában a nemzetközi gazdálkodási szakokra lehetett bekerülni. Ehhez több intézményben is 460 feletti pontra volt szükség. Az egyik legmagasabb, 468 pont az ELTE nemzetközi tanulmányok szakára kellett. Idén 106 ezer felvételiző adta be jelentkezését valamelyik egyetemre, vagy főiskolára. Ez 5 ezerrel kevesebb mint tavaly. Akik a jelentkezéskor megadták a mobilszámukat, még este értesítést kaptak az eredményről. Azok, akik most nem jutottak be semelyik felsőoktatási intézménybe, augusztus 7-ig pótfelvételire jelentkezhetnek.    

Az iskola előtt tüntettek a szülők Algyőn az Emberi Erőforrások Minisztériumának döntése miatt. A minisztérium ugyanis éppen azt az igazgató-jelöltet nevezte ki, aki ellen aláírást is gyűjtöttek korábban a szülők. A Minisztérium mindig azt mondja, szakmai alapon döntenek. A Nemzeti Pedagóguskar elnöke indoklást várna az elutasított igazgatók esetében.

Tüntetnek a szülők Algyőn az új iskolaigazgató ellen. Korábban ugyanis hiába tiltakoztak több mint 600 aláírással, mégis őt nevezte ki az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

Hiába tiltakoztak a szülők - az a pályázó lesz a fővárosi Szabó Lőrinc Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, akit sem a tanárok, sem a szülők nem támogattak. Szeptembertől így a ferencvárosi fideszes alpolgármester tanácsadója, Tóth Mátyásné Zuggó Tünde irányíthatja egy évig a budai, kéttannyelvű intézményt. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint mindig az intézmények működését szem előtt tartva, szakmai alapon döntenek - az MSZP oktatáspolitikusa szerint viszont felmerülhet, hogy politikai tisztogatás zajlik az iskolákban.

A pártállami időket idézik a hirtelen iskolaigazgató-cserék -ezt mondta az RTL Híradónak a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Budapest több iskolájában, Makón, legutóbb pedig Algyőn kezdtek tiltakozni a szülők, mert kiderült, olyan igazgatók pályázatát fogadta el az Emberi Erőforrások Minisztériuma, akiket sem ők, sem a tantestület nem támogat. A minisztérium közölte: ők szakmai alapon döntenek.

Fordulat a Szinnyei Merse Pál Gimnázium igazgatóváltásában – vasárnap még menesztette az oktatási államtitkár a budapesti iskola igazgatóját, hétfőn viszont már maga az Emberi Erőforrások minisztere adott utasítást arra, hogy mégis hosszabbítsák meg egy évvel a mandátumot. Tóth Gábor igazgató sem vasárnap, sem hétfőn nem tudta megmondani, miért kellett volna mennie, vagy most maradnia. Nem ez az egyetlen fővárosi intézmény, ahol a tantestület akarata ellenére utasították el a pályázatott a kéttannyelvű Szabó Lőrinc iskolában sem maradhat az eddigi igazgató.  

Menesztik a Szinyei Merse Pál Gimnázium igazgatóját – ezt ő maga erősítette meg Híradónknak. Hogy miért, ő sem tudja. Ennek a gimnáziumnak a tanulói és tanárai szenvedtek tragikus buszbalesetet Veronánál, még év elején. Az intézményt vezető Tóth Gábor azt mondja: három napja egy e-mailből tudta meg, hogy az államtitkár indoklás nélkül elutasította az újbóli pályázatát az igazgatói posztra – pedig rajta kívül nem is volt más jelölt.

Tízezer magyar diák tanul ma külföldön és a szám folyamatosan nő. Hogy mit, és miért akarnak tanulni a magyar diákok külföldön? Kiderül a riportból!

Az állam nem biztosítja megfelelően a halmozottan fogyatékos gyerekek oktatását. Ezt állapította meg vizsgálatában az ombudsman. A jelentés szerint nem adottak ehhez sem a tárgyi, sem a személyi feltételek. A halmozottan fogyatékos gyerekek háromnegyede nem járhat iskolába, közösségbe. Ugyanezeket a problémákat állapította meg egy 2015-ben készült tanulmány is, amit az Emberi Erőforrások Minisztériuma rendelt meg. A helyzet azóta csak kis mértékben javult.

Hiába írtak ki pályázatot egy keszthelyi gimnázium intézményvezetői posztjára, lehet, hogy mégis a jelenlegi igazgató marad a helyén - egy helyi DK-s képviselő szerint kormányzati nyomásra. A Vajda János Gimnázium tantestületének többsége és a szülők egy része attól fél, hogy a régi igazgatóval ismét egyházi kézbe próbálják majd adni az iskolát. A jelenlegi igazgató riporterünknek azt mondta "az egyházi fenntartásba vétel nem kerülhet napirendre".

Ha lesz 9 osztályos általános iskola, az azért lesz, hogy rugalmassá tegyék az óvodásból iskolába való átmenetet - erről is beszélt az emberi erőforrások minisztere a bölcsőderendszer átalakításról szóló záró konferencián. Balog Zoltán azt mondta, a plusz egy évet nem az általános iskola folytatásaként képzelik el. A cél szerinte ugyanis nem az, hogy amit nyolc év alatt nem sikerült megtanulni azt a plusz egy évben bepótolják.  

Vége az iskolának, de nem szűnnek a dugók Budapesten. Több helyen is kezdődik felújítás, Budán pedig sportversenyek miatt zárták le az alsó- és a felső rakpartot. Előbbit két hónapra, utóbbit alkalmanként. Holnaptól felújítás miatt nem a teljes vonalon járnak a körúti villamosok és ez a hétvége lesz az első, amikor a Szabadság híd újra csak a gyalogosoké és a kerékpárosoké.

Kicsöngettek, mától majdnem egymillió kétszázezer általános és középiskolás számára elkezdődik a két és fél hónapos nyári szünet. Hogy, közülük hányan spóroltak a tanév végére, arról nincs még adatunk. De, azt meg tudjuk mutatni, hogy a Vigyázz, kész, pénz! országos vetélkedőnek döntősei hogyan gondolkoznak a pénzbeosztásról és a gazdagságról. A teljes adást megnézheti az RTL Moston!

Elférne-e egy lőtér az iskolában vagy az udvarán. Erról érdeklődött a Klebelsberg központ az intézményeknél. A napokban levelet küldtek az iskolaigazgatóknak, amiben az áll, legalább hat méterszer tizenöt méteres elkeríthető területekre lenne szükség. A Pedagógusok Szakszervezete szerint ez veszélyes. Az államtitkárságnál azt mondják, ez csak választható szakkör lenne. 

Óriási hiba, hogy polgármesterek nem mernek bezárni gimnáziumokat - ezt mondta a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke csütörtökön, egy debreceni rendezvényen. Pénteken Híradónknak úgy nyilatkozott: minél több diákot a szakképzés felé kellene terelni, és ponthatárhoz kötné, hogy ki kerülhet be gimnáziumba. A Pedagógusok Szakszervezete szerint ez nem oldaná meg a munkaerőhiányt.  

Babázás helyett programozás? A Skool program 2014 óta elérhető Magyarországon. A program ingyenes technológiai oktatást nyújt az iskolás korú lányok számára. Major Zsófi és Guzsaly Péter mesélt a részletekről Annának és Mikinek.

Nem mindegy, hogy diszlexiás, vagy diszlexia-gyanús a diák, utóbbi teljesítményét már osztályozni kellene egy új törvénymódosítás alapján. Az oktatási államtitkár szerint azért, mert az utóbbival küzdő gyerekeket nem szeretnék megkülönböztetni a társaiktól, viszont fejlesztenék őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint ez csak ronthatja a diákok esélyeit.  

A zenész 46 évesen újra visszaül az iskolapadba, ugyanis elhatározta, hogy megszerzi a járművezetői engedélyt. A témával kapcsolatban Köves Szilárd, vezetéstechnikai tréner véleményét is megkérdezte Anna és Miki a Reggeliben.

Több pénzt ígér a kormány jövőre az iskoláknak és a tanároknak. A tervezett plusz 120 milliárd forintból a bejelentések szerint jut a fizetések emelésére és felújításokra is. A Pedagógusok Szakszervezete szerint nem egyértelmű, hogy jövőre miként változik a tanárok bére. A két nagy érdekképviselt egyetért abban, az lenne a megnyugtató megoldás, ha a garantált bérminimumhoz kötnék a tanárok bérét.

A diszlexiás gyerekeket továbbra sem kellene osztályozni az iskolákban - ezt mondta az RTL Híradónak az oktatási ombudsman arról az új törvénymódosításról, amelyen sok szülő is felháborodott. Az oktatásért felelős helyettes államtitkár szerint a jogszabály csak azokra a diákokra vonatkozik, akiknél átmeneti a tanulási zavar. A Pedagógusok Szakszervezete szerint viszont egyszerűen felesleges volt a módosítás.

Közös szórakozás és éneklés volt a program ma délelőtt néhány iskolásnak az egyik budapesti általános iskolában. Ráadásul, ők már a 21. század technikai újításait is testközelből ismerik. A Digitális Iskola program részeként ezek a gyerekek a tanórákon már tabletek segítségével tanulnak. Mindezt könnyedén és játékosan.

Felháborodtak a szülők - szerintük rontja a tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek esélyeit, ha ugyanúgy kell osztályozni őket az órákon, mint a többi diákot. Nemrég fogadott el a parlament egy törvénymódosítást, ami alapján éveken belül megszűnik a felmentés az osztályzás alól. A miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az ösztönzés a cél, és nem az hogy, bárkit is megbuktassanak.