Kommentből indult- mozgalommá vált. Nyílt levélben tiltakoznak a diákolimpikonok az emberi erőforrások miniszterének kijelentése miatt. Balog Zoltán egy fotója alá fehéringes magyar diákokról írt, éppen aznap, amikor sokan szándékosan kockás ingben mentek iskolába, hogy kiálljanak tanáraik mellett. A miniszter annyit üzent híradónknak: először a diákoknak szeretne válaszolni. De hogy mit, azt nem árulta el.

Elismerte a Klebelsberg Intézményfenntartó vezetője, hogy nincs elegendő pénze a KLIK-nek az iskolák fenntartására. Hanesz József a Házon kívülnek adott interjúban elmondta: a béreken kívül szinte semmilyen egyéb kiadást nem fizettek az elmúlt hónapokban. Az elnök szerint viszont napokon belül új költségvetést készítenek, amit ha a kormány támogat, akkor megszűnhet az adósságuk. Az MSZP szerint azt kéne belátni, hogy a KLIK teljesen szükségtelen.

Kockás ing! Mostantól nem ugyanazt jelenti, ha valaki ebben indul iskolába, tanulni vagy tanítani. A kockás ing jó példája annak, hogyan fog össze egy ország egy mindenkit érzékenyen érintő ügy érdekében. Pénteken elöntötték a közösségi oldalakat a kockás egyenruhás osztályfényképek, újabb virtuális sortüzet zúdítva azokra a döntéshozókra, akik felelősek a magyar oktatás jelenlegi állapotáért.  

Tantárgy lett az állatokkal való megfelelő bánásmód a romániai általános iskolákban. Egyelőre kísérleti jellegű az oktatás, de siker esetén kötelező lesz. Romániának fontos, hogy ez ügyben jó képet mutasson magáról, évek óta ugyanis brutálisan ritkítják a kóbor kutyákat, ami nemzetközi felháborodást keltett.

Nyomásgyakorlásról beszél az egyik budapesti gimnázium igazgatója, miután a KLIK vizsgálatot indított, hogy megtudják, hány óra maradt el a tüntetések miatt. A zuglói Teleki Blanka Gimnázium igazgatójától jegyzőkönyveket kértek még arról is, mi hangzott el a szülői értekezleteken. Az Intézményfenntartót hiába kerestük.

Meglepte a közönséget Zaz francia énekesnő a budapesti koncerten, amikor felhívta a színpadra az Oltalom Karitatív Egyesület képviselőjét. Olyan szervezetet választottak, amely odafigyel az emberségre és az oktatásra. Minden városban választanak egy ilyet, amelyből világméretű hálózatot építenek. A zenekaros termékeinek eladásából származó bevételt pedig a hálózat működésére fordítják és a szervezeteknek is adnak belőle.

Nem a múlt héten kezdődött a tanárok elégedetlenkedése. A pedagógusok első tüntetéseit idéztük fel, kerestük a választ arra, miért mentek el ennyien, hogy mitől lett kritikusan nagy létszámú a tömeg és arra kérdeztünk rá, hogy tágabb értelemben vett értelmiség ügyének is tekinthető-e az oktatásügy. Anyukák, apukák, szimpatizánsok, nem csak diákok és tanárok beszéltek a Fókusznak, miközben vonultunk a tüntetőkkel.

Egyetlen szavazatot sem kapott, mégis kinevezték igazgatónak. Új vezetőt bízott meg a KLIK tankerületi igazgatója a szegedi Fodor József Kollégium élére, annak ellenére, hogy a kollégium testületei egyhangúlag az intézményt tizenhárom éve vezető igazgatónőt támogatják. A március elsejétől kinevezett igazgató korábban az egyik szegedi általános iskola testnevelő tanára volt, a legutóbbi önkormányzati választásokon pedig a Fidesz polgármester jelöltjeként indult Deszken.

Szombaton pedagógusok és támogatóik tüntetnek Budapesten. A héten volt egy kerekasztal a minisztériumban erősen szelektált meghívottakkal és új államtitkár foglalkozik a közoktatással, amely a tiltakozók szerint lényegében összeomlott. Vendégeink: Mendrey László a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, ott volt a kerekasztalon,  Pukli István, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója, nem volt ott és Kálló Dániel, a Független Diákparlament képviselője.

Alattomos félelem a tanárikban, óriási nyomás az iskolai dolgozókon, általános elégedetlenség a diákok körében, de mindezt az intézmény falai között tartották. Egészen eddig csend és hallgatás uralkodott az iskolákban.

Krétát maguk vehetnek majd az iskolák, és maguk dönthetnek a kisebb felújításokról is. Egyebek mellett így döntöttek a közoktatási kerekasztal megbeszélésen. A kormány képviselői azután hívták össze a találkozót, hogy országossá vált a tanárok tiltakozása a jelenlegi oktatási rendszer ellen. Balog Zoltán miniszter azt mondta, az intézményfenntartó gazdálkodását is átszervezik. Az egyik szakszervezet vezetője úgy fogalmazott, bizakodó, mert a kormány nem utasította el a legkényesebb kérdéseket sem.

Kikapcsolták a gázt a Gyöngyöstarjáni Általános Iskolában, mert a Klebelsberg Intézményfenntartó nem fizetett - tudta meg az atv.hu. Péntek délután óta nincs fűtés az iskolában, hétfőn pedig a tanítás is elmarad. Az intézményfenntartó elismerte a tartozást, de közleményükben azt írták, nem kaptak értesítést arról, hogy ki fogják kapcsolni a gázt. Azt ígérték a számlákat hétfőn rendezik, így kedden folytatódhat a tanítás.

Cigányokkal vicceltek a Corvinus Egyetem, érettségire felkészítő matematika feladatsorán. A lapokon a feladatok mellett ugyanis, egy-egy viccet is lehetett olvasni. A rasszista poénokat az egyik diák fotózta le és küldte el a Népszabadságnak. Az egyetem érettségi előkészítőjét a Studium Generale végzi. A szervezetnél közölték, elhatárolódnak a történtektől, belső vizsgálatot indítanak és az érintett munkatársukat felfüggesztették.

Hirtelen jött, és nagyon nagy vihart kavart. Egy miskolci gimnázium, a Herman törte meg az évek óta tartó hallgatást. Hogy az oktatási rendszer ezer sebből vérzik. Baj van a KLIK-kel, a tanárok és a diákok leterheltségével, a tananyaggal, és még hosszan sorolhatnánk. És miután a Hermanosok kinyitották a szájukat, mások is kinyitották a szájukat. Sokan mondják, hogy évek óta jelezték a kormányzatnak, hogy nem mennek jól a dolgok. De éveken át nem hallgatták meg őket. Most fordult a kocka. Erről beszélgettünk tanárokkal, diákokkal, szülőkkel és az illetékes miniszterrel.

A cigány fiatalok közül többen járnak középiskolába, ám egyidejűleg sokkal többen hagyják el a közoktatást, mint 20 évvel ezelőtt. A nagy esélykülönbségek cigányok és nem cigányok között középiskolás korban alakulnak ki.

"Túltoltuk a biciklit egy kicsit." Ezt mondta az emberi erőforrások minisztere a Házon kívülnek a központosított oktatási rendszerről. Balog Zoltán a jövő tanévtől változtatásokat szeretne, szerinte vissza kellene adni bizonyos döntési jogosultságokat az iskoláknak, de ettől még nem szűnne meg a Klebelsberg Intézményfenntartó központ. A tiltakozó akciót indító miskolci tanárok szerint teljesen új rendszer kellene. Miskolcon jövő hétre fáklyás felvonulást szervez az ottani Pedagógus Szakszervezet.

Ma minden ötödik cigány fiatal érettségizik és százból öten egyetemre mennek. Az elmúlt huszonöt év közoktatása annyit ért el, hogy középiskolás korban szakad ketté a magyar társadalom a tudáshoz hozzáférő és a végzettség híján tartós szegénységre ítélt emberekre.

Az ígéret szerint kevesebbet kell foglalkozniuk adminisztrációval, és nem 2 évente, hanem csak öt évente ellenőrzik majd a teljesítményüket. Híradónk kérdésére, hogy a napi működési gondokat mikor orvosolják, azt mondta: hogy még idén lesznek korrekciók.

60 oldalas jelentést kell írniuk a tanfelügyelőknek az ellenőrzött tanárokról, gyakran kell messzire utazniuk és késnek a kifizetések - erre panaszkodott az RTL Híradónak egy pécsi tanár, aki vállalta, hogy tanfelügyelőnek áll. A tavagy november óta működő rendszerre a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint is sok a panasz. Az Emberi Erőforrások Miniszeter azt mondta, átgonolják, hogyan csökkenthetnék az adminisztrációs terheket.

Nyomkodni tudják, jól használni kevésbé. Fejleszteni kellene a magyar diákok digitális készségeit, vagyis azt, hogy hogyan hasznosítsák a számítógépes eszközöket - véli a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Az egyik legnagyobb mobilszolgáltató éppen ezért egy olyan oktatási programot indított, amelyben a tanárokkal együtt a diákokat is arra tanítják, hogyan használják fel a tanuláshoz a digitális eszközöket.

Egyre kevesebbet költ Magyarország az oktatásra- ez derül ki az OECD, vagyis a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet legfrissebb tanulmányából. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint ráadásul a gyerekeken spórolnak, mert az egy tanulóra fordított összeg is csak a fele az OECD átlagnak.

Sokak szerint a melegedés fenyegeti leginkább a világot. Nem egészen így látja sokoldalú mai vendégünk, Björn Lomborg dán politikatudós, statisztikus, klímakutató, aki a világot járva egy nemzetközi agytrösztöt működtet. Azt mondja, a globális felmelegedés elleni hadjárat helyett sok minden másra értelmesebben lehetne költeni a dollár-ezermilliárdokat – gyerekek védőoltására, jobb minőségű élelmiszerre, oktatásra, a belső légszennyezés csökkentésére. A Budapesti Tudományos Világfórumon beszélgettünk vele.

Megalázás, lelki terror, kisebb nyaklevesek, vagy akár brutális verések. Ezekkel találkozik a kisdiákok ötöde hetente legalább egyszer az iskolában egy napokban elkészült tanulmány szerint, amit egy debreceni oktató írt az Oktatáskutató és Fejlesztőintézet felméréséből. Azt állítja, hogy a pedagógusok gyakran eszköztelennek érzik magukat a diákok viselkedésével szemben, ezért lehetnek gyakoriak a durva és megszégyenítő fellépések.

Település átadja iskoláját az államnak. És milliókat fizet érte, hogy átvegyék. Majd kiderül, hogy az állam sok tízmillióval többet szed be tőlük, mint amennyit visszaad. Mintha az ablakon dobnánk ki milliókat, mondják a csalódott polgármesterek, akiknek elege lett ebből az egészből, visszavették iskolájuk működtetését – de hogyan tovább?

Az általános iskola elején kevesen tanulnak még idegen nyelvet Magyarországon. Amikor viszont már kötelező, akkor sem azt, amelyiket az egész kontinens. A régióban szinte az összes ország leelőzi a magyar nyelvoktatást. A hiányosságoknak próbáltunk meg utánajárni!

Több száz ember, köztük gyerekek előtt, nyilvánosan boncoltak fel egy oroszlánt a dániai Odense állatkertjében csütörtökön. Az eset óriási felháborodást váltott ki a skandináv országon kívül. A park, amelyet idén - már másodszor - Európa legjobb állatkertjének választottak közölte: oktatási céllal húsz éve boncolnak nyilvánosan, és a gyakorlaton nem fognak változtatni.

Minden oktatási rendszer egyik célja, hogy tehetségeket találjon, és mindenképpen segítse őket. Vendégünk egy magyar biokémikus professzor, Csermely Péter, aki saját kutatásaival párhuzamosan oly sok tehetséges diákot talált, hogy időközben magyar és nemzetközi szervezetek elnöke lett és most egy összeurópai tehetséggondozó hálózatot fejleszt. 

Újabb feladatot kapnak a pedagógusok. Kétévente kötelező lesz önértékelést írniuk, úgy hogy a saját kollegáik, illetve a szülők véleményét is figyelembe veszik. Az általunk megkérdezett pedagógusok szerint bár szükséges a belső ellenőrzés, sok papírmunkával és stresszel járhat. A Köznevelési Államtitkárság közölte, az a cél, hogy kiderüljön, mi az ami működik, és mely területeket kell fejleszteni.

Társadalmi vitát hirdetett a szülők és a kormány között az iskolák működéséről az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán az országos tanévnyitón beszélt erről a Borsod megyei Hejőkeresztúron. A kormány többek között a tanév rendjéről és a tananyagról is várja majd a véleményeket. Az MSZP szerint viszont a kormány egyrészt keveset költ oktatásra, másrészt pedig az államosított rendszer működésképtelen.

Több mint két héttel a könyvosztás előtt, így az intézményvezető szerint lesz elég idő összeállítani a diákok személyre szabott csomagjait. Az iskola tankönyvfelelőse szerint jobb, hogy idén évfolyamonként érkeztek a könyvek.

Mit akar a magyar állam jövőre? – ennek hivatalos tudora Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, ő volt Baló György vendége. A kormány azzal számol, hogy a nemzeti össztermék jövőre 35 ezer milliárd forint – s ennek valamivel kevesebb, mint a felét, 16 és fél ezer milliárdot javasol elkölteni. De mire?  

Erre a most elkészült költségvetés válaszol. Ki csinálja? Hogyan? Ki és milyen alapon dönt a fontossági sorrendről? Mi az oka annak, hogy az oktatásra és a kórházakra szánt, sokszorosan elégtelennek bizonyult összegeket jövőre alig-alig emelik, illetve csökkentik? – kérdezzük mindezt Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől.

Elítélteknek tartottak a tököli börtönben közlekedésbiztonsági oktatást. Az ittas vezetésről, a baleset-megelőzésről, és a KRESZ szabályok változásáról is beszéltek a fogvatartottaknak. A cél, hogy szabadulásuk után az elítéltek ne okozzanak közlekedési bűncselekményt az utakon.

Óvodák és iskolák jövője került veszélybe az elmúlt hetekben. Pontosabban fogalmazva: a tervezett átalakítások diákok és tanárok mindennapjait és jövőjét érintik. Összevonás, fenntartóváltás, épületcsere: mindenféle tervekről lehetett már hallani. Sok intézmény esetében még nincs döntés, de van egy iskola, a Raoul Wallenberg egészségügyi szakiskola, amely sikeresen tiltakozott. Serdült Szilvia mutatja be, hogy érték el, amit akartak.

Legalábbis erre utaló jeleket fedezhetünk fel a Cinema City országos kutatásában, melyben pedagógusokat kérdeztek a vizuális kultúra és az oktatás kapcsolatáról.

Úgy érzik a tanárok, hogy nincsen választási lehetőségük tankönyvrendeléskor - a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületéhez legalábbis rengeteg panasz érkezett. Az állam 3000 forintot ad fejenként az elsős és másodikos gyerekek tankönyvrendelésére, de a pedagógusok szerint ennyi pénzért csak az úgynevezett kísérleti tankönyveket lehet megvenni. A köznevelésért felelős államtitkár szerint a kísérleti tankönyveket éppen azért fejlesztik, hogy olcsóbban lehessen hozzájutni, és választási lehetőség is van.  

Teljesen megszüntethetik a nemzetközi tanulmányok alapszakot, ami az egyik legnépszerűbb képzés volt az egyetemeken. A felsőoktatási államtitkár szerint az itt tanulók nem olyan tudást szereznek, amilyet a piac elvárna. Ezzel viszont sem a Külügyminisztérium, sem a Corvinus rektora nem ért egyet. Rostoványi Zsolt szerint óriási a kereslet a szakon végzettek iránt.

Az igazgató és a tanárok három nappal ezelőtt tudták meg, hogy szeptemberben az osztályok már hat másik középiskolába szétosztva folytathatják csak tanulmányaikat. A diákok és a szülők aggódnak. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma írásban azt írta az RTL Híradónak, még egyeztetnek arról, hogy a diákok hol folytathatják tanulmányaikat.

Felvonulással, virrasztással és közös imádsággal emlékeznek a szélsőséges Boko Haram terrorszervezet által pontosan egy évvel ezelőtt elrabolt, több mint kétszáz gimnazista lányra Nigériában és világszerte. A Boko Haram, amelynek neve azt jelenti, hogy tilos a nyugati típusú oktatás, a szigorú iszlám törvénykezésre hivatkozva mindent megtesz az ellen, hogy a lányok tanuljanak. Az általuk elrabolt fiatalokat kínozzák, férjhez kényszerítik, van, akiből harcost nevelnek. Erről mesélt a német RTL-nek egy lány, akinek sikerült megszöknie a rabságból.

Ahogyan egészségügyre, úgy közoktatásra is rendre egyre kevesebbet költ Magyarország. Túlközpontosított rendszer, túlterhelt és túlellenőrzött pedagógusok túlórapénz nélkül. Gyengülő eredmények, biflázás. Viták az oktatás minőségéről, a tankönyvekről, a pedagógusbérekről. De akkor miért beszél sikerekről az államtitkár? Este 21.30-tól kiderül az RTL II-n!

Az ember: megbecsült műszaki értelmiségi, aki már 48 éves korára akadémikus, ami Magyarországon ritkaság. 8 hónapja kapja magát és elvállalja a felsőoktatási államtitkárságot, négy hónappal később bevezetik a kancelláriarendszert az egyetemeken és vezetésével elkészül a legújabb, 2010 óta az ötödik reformterv. Palkovics László volt Baló György vendége.

Egyre kevesebb hallgató és egyre kevesebb pénz az egyetemeken. Amúgy a gimnáziumokban is. Sok tehetség külföldön tanul. Szakok megszűntetéséről is hallani. 5 év – 5 terv a felsőoktatásról. A legújabb Palkovics László államtitkáré, aki műszaki akadémikus és teljesítményelvűvé tenné a felsőoktatást. Hogyan? Miből? Kivel? Mikorra? Mi köze a munkaerőpiacnak az egyetemhez? Magyarul Balóval 21:30-kor az RTL II-n!

Egy kisebb vidéki ház ára - ennyivel keres többet élete során, akinek érettségije van, mint az, akinek egy szakmája. Ez derült ki a Magyar Tudományos Akadémia legutóbbi kutatásából. Féltik az érettségit adó oktatást, ezért írták a tanulmányt.

Az oktatási jogok biztosa szerint feszültség és bizonytalanság jellemzi a közoktatást. Aáry-Tamás Lajos azt mondja, hiányzik a párbeszéd a kormány és a szakma között, ami hosszú távon ronthatja a tanítás színvonalát.  

Újabb tüntetést tartanak a József Nádor téren, ahol a szociális megszorítások, az oktatás átalakítása, az egészségügy helyzete és a korrupció ellen tiltakoznak. A demonstrációt a "Nincs hova hátrálnunk" nevű Facebook-csoport szervezte. Azt tervezik, hogy a beszédek után a Parlament elé vonulnak.  

Sok a hiba az új tankönyvekben, emiatt sok tanár a régi könyveket is használja az órákon - ezt mondja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Szerinte a kísérleti tankönyvekkel a gyerekeken kísérleteztek.  

Pedagógusok tiltakoztak a kormány oktatáspolitikája ellen. A fővárosi demonstrációhoz több más szakszervezet is csatlakozott. A tüntetők azt követelték, hogy a kormány vizsgálja felül a teljes közoktatási rendszert, tárgyaljon velük, a képviselők pedig ne fogadják el a jövő évi költségvetés tervét, mert azzal tönkreteszik a gyerekek jövőjét.  

Gyerekeknek készített oktatófilmet az UNICEF. Ebben próbálják elmagyarázni a kicsiknek, hogy mi az az ebola. Az ENSZ gyermekvédelmi szervezetének munkatársai szerint a betegségről már egy 5 éves gyermekkel is lehet komolyan beszélni úgy, hogy közben játékosan elmagyarázzák nekik: hogyan lehet védekezni a betegséggel szemben.  

Iskolai erőszak. Egy jelenség, amiről a legtöbbször sem a bántalmazott gyerek, sem az őt bántó társaik, sem a tanárok, sem a szülők nem beszélnek, pedig egyre több fiatal, nagyon fiatal, lesz áldozata valamilyen iskolai bántalmazásnak. Az utóbbi öt évben megduplázódott az anonim segélyhívót felkereső gyerekek száma.  

Méltatlanul keveset keresnek az oktatást segítő alkalmazottak a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint. A köznevelési államtitkár szerint akkor lehet emelés, ha magyar gazdaság ki tudja termelni a fedezetét.