Az októberi népszavazás ellen tüntetett a Modern Magyarországért Mozgalom a budapesti Kossuth téren. A néhány tucat demonstráló kormányellenes transzparensekkel és uniós zászlókkal jelent meg. A felszólalók között Vekerdy Tamás pszichológus élesen bírálta a kormány menekültellenes kampányát, amely szerinte arctalan tömegnek mutatja be az Európába érkezőket, miközben szerinte se a menekülteket, se a magyarokat nem szabad általánosítva megítélni.

Egyre több ország tiltakozik a magyar kormány által emlegetett, úgynevezett no-go zónák miatt. Ezek azok a területek, amelyeket a hatóságok is alig tudnak ellenőrizni, ezért turistáknak nem ajánlott odamenni. Az októberi népszavazásra kiadott kampányfüzetben több száz ilyen külföldi területet említenek. Az angliai Southampton parlamenti képviselője nyilvános bocsánatkérést követel, a svéd konzulátus pedig azt nyilatkozta, a röplap túlságosan elfogult.

A férfi az októberi népszavazás ellen buzdító plakátokat tépkedte, amikor a plakátot ragasztó 16 éves fiú kérdőre vonta, a taxis pedig gondolkodás nélkül ütött. Az esetet mobiltelefonnal rögzítette a középiskolás fiú. Hogy mit mesélt a történtekről, azt megnézhetik este 18:00-kor a Híradóban. 

Több mint 8 milliárd forintot fordít a kormány a menekültekkel kapcsolatos hirdetésekre, ez derült ki az MSZP által kikért adatokból. Ahogy az is, hogy a népszavazási kampányra szánt közpénzből a legtöbbet a kormányhoz közel álló sajtótermékek kapták. Az adatokat az MSZP kérte ki. Lázár János miniszter szerint arról, hogy hol költik el a pénzt, nem a kormány, hanem az ezzel megbízott ügynökség dönt. A kormányzati megbízásokat, mint az utóbbi időben legtöbbször, most is Csetényi Csaba cégei kapták.

Valótlanságok közlésével vádolja a magyar kormányt több európai ország egy kampányfüzetben megjelent állítás miatt. A brit, a svéd, a francia és a német nagykövetség is kifogásolta, hogy az októberi népszavazás tájékoztatójában azt állítják, több európai városban is olyan úgynevezett no go zónák vannak, ahol a rendőrség nem tudja fenntartani a rendet. Szijjártó Péter a BBC-ben is magyarázkodni kényszerült az ügyben, de a kormány kitart állítása mellett. Az MSZP szerint már semmilyen tekintélye nincs a magyar diplomáciának.

Lásd az embert! Ezzel a címmel rendeznek tüntetést jövő hét pénteken - vagyis a népszavazás előtt két nappal a Kossuth térre civil szerveztek és közéleti személyek. Most a helyszínen beszéltek a rendezvényről, amivel a béke, az emberi jogok, a szabadság és a szolidaritás mellett kívánnak kiállni. A civil szervezetek között van a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadság Jogokért, a Krétakör és több művész is. Köztük Schilling Árpád rendező, Bornai Tibor zenész és Alföldi Róbert a Nemzeti Színház volt főigazgatója, aki a demonstráció egyik kezdeményezője is.

Igen, nem, érvénytelen szavazat vagy otthonmaradás - ebből lehet választani az október 2-i népszavazáson. Az Eötvös Károly Intézet a kvótarefendumról készített tanulmányában azt is vizsgálta: melyik lehetőség mit jelent valójában, és mi lehet a következménye. Szerintük a választóknak pontosan kell érteniük, hogy miről és hogyan döntenek október 2-án. A kormány szerint a felelős magatartás a szavazáson való részvétel és a nemmel voksolás. Több ellenzéki párt a népszavazás bojkottjára buzdít.

Komoly küzdelmet kell folytatni Brüsszelben az október 2-ai népszavazás után az európai bevándorlási szabályok megváltoztatásáért - ezt mondta a kötcsei piknik előtt Orbán Viktor. A miniszterelnök idén is zárt körben tartott előadást a Somogy megyei településen, de előtte újságíróknak arról beszélt: meg kell változtatni a menekültek szétosztására kidolgozott szabályokat, és a bevándorlókra vonatkozó családegyesítés feltételeit is. A miniszterelnök szerint a népszavazás nem pártügy, hanem Magyarország jövőjéről szól.

Sok pénzt hagyott Habony Árpád és Andy Vajna médiacégeinél a kormány a népszavazási tájékoztató kampányra szánt milliárdokból. Ez derül ki a dokumentumokból, amelyekbe az átlátszó.hu tekinthetett bele. A kormány szerint a 3,1 milliárdos keretből nemcsak a népszavazással kapcsolatban tájékoztatták a választókat. Azt írták: a megfelelő hirdetési ügynökségek helyezik el a kormányzati reklámokat, kizárólag az alapján, hogy azok minél több emberhez eljuthassanak. A szocialisták szerint a kormány úgy hirdet, hogy a baráti cégek gazdagodjanak a közpénzből.

Segíteni kell a menekülteket, nekik pedig tiszteletben kell tartaniuk a befogadó ország kultúráját és jogrendjét - erről szól az egyház tanítása a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára szerint. A katolikus vezetők most, őszi ülésükön foglalkoztak az októberi népszavazással, de közös állásfoglalást nem akarnak kiadni az ügyben. Ferenc pápa már egy tavaszi szertartáson menekültek lábát mosta meg, később pedig azt mondta, hogy „mindannyian migránsok vagyunk”. A KDNP ezek után is a menekültek elleni védekezést nevezte a keresztények elsődleges felelősségének.

A kormány akár 4 milliárd forintos keretből is gazdálkodhat, az ellenzéki pártok viszont összesen 85 millió forintot költenek el azt októberi népszavazási kampányra. Az ellenzékiek közül a legtöbb pénzt a Kétfarkú Kutya Párt költi hirdetésekre, ők 30 millió forintot gyűjtöttek már össze - ez kétszer annyi, mint amennyiből a szocialisták kampányolnak.

Ellepik az utcákat a kampányplakátok a következő hetekben, a kötelező betelepítési kvótáról szóló népszavazásról mondják majd el a véleményüket a pártok és a kormány. A kabinet a részvételre buzdít majd. Az Együtt, a PM és a Modern Magyarországért Mozgalom pedig az otthonmaradásra bíztatja támogatóit szokatlan kampányukban. Az MSZP szombaton mutatja be a posztereit, ezeken arra hívják majd fel a figyelmet, hogy szerintük miért nincs értelme a népszavazásnak.

A héten már nyomtatják a Kétfarkú Kutya párt ellenkampányának plakátjait. A kormány népszavazási kampányát kifigurázó, vagy azzal viccesen vitatkozó plakátokra 6 nap alatt 17 millió forintot gyűjtöttek. Több mint 2500-an küldtek pénzt, és még további adományokat várnak. A kormány szerint a Kétfarkú Kutya párt is beállt azok közé, akik el akarják lehetetleníteni a népszavazást, pedig azzal szerintük nem szabadna viccelni.

Úgy néz ki, nem lesz népszavazás az állami földeladásokról. A szocialisták által kezdeményezett kérdésben ugyanis a támogató aláírások ötödét nem fogadta el a Nemzeti Választási Iroda. Az MSZP szerint a hivatal megint a Fidesz érdekeit szolgálja. A Választási Irodánál ezt visszautasítják, azt mondják, volt olyan ember, aki 12-szer is aláírta a kezdeményezést. A Fidesz nem reagált a szocialisták felvetésére.

Népszavazás helyett piknik. Ez az MSZP programjavaslata október másodikára. A szocialisták ugyanis azt mondják: jogellenes és értelmetlen a menekültek elosztásáról szóló októberi referendum, amely szerintük valójában az uniós tagságról szól. A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára viszont úgy látja: azzal hogy a szocialisták az Európai Parlamentben megszavazták a kvótát elutasító országok büntetéséről szóló javaslatot, a kényszerbetelepítést támogatták.

Nem érdeke az ügyészségnek, hogy kiderüljön az igazság a választási irodánál történt februári botrányról – ezt állítja az MSZP. A párt képviselőjét a Ferencváros biztonsági cégének is dolgozó kopasz, kigyúrt férfiak akadályozták meg az év elején abban, hogy beadja népszavazási kezdeményezését. A szocialisták szerint őket a Fidesz küldte oda, de hiába kérték, a rendőrség nem hallgatja meg az ügyben tanúként Kubatov Gábort, a Ferencváros elnökét, aki a Fidesz alelnöke is.

Október 2-ára tűzte ki a kötelező betelepítési kvótáról szóló népszavazás időpontját Áder János köztársasági elnök. A kormány szerint a választók arról dönthetnek majd, megmondhatja-e Brüsszel a magyaroknak, hogy kivel akarnak együtt élni. Az ellenzéki pártok megosztottak: az MSZP, a DK, az Együtt és a PM bojkottálná a népszavazást, a Jobbik és az LMP viszont arra buzdítja szimpatizánsait, szavazzanak nemmel a kvótára.

Már több mint 3 millió 300 ezren írták alá azt a petíciót, amellyel új népszavazást követelnek a britek. Csütörtökön többségbe kerültek azok, akik kilépnének az Európai Unióból. A petícióval és magával a kilépéssel is mindenképpen foglalkoznia kell a parlamentnek. Az aláírásokat ellenőrzik, mert rengeteg külföldi is szavaz, amit elvileg nem lehetne. 77 ezer aláírást már töröltek. Közben az uniós vezetők folyamatosan tárgyalnak arról, hogy milyen következményei lesznek a brit kiválásnak.

Sírva fogadta a londoni népszavazás eredményét - ezt nyilatkozta a Híradónak az egyik Londonban élő magyar. Az ott dolgozó magyarok közül többen úgy érzik, őket is kiszavazták Nagy-Britanniából. A bizonytalanság egyáltalán nem enyhül: a londoni magyar nagykövetségen nagyon sokan érdeklődnek: mire számíthatnak, miután a népszavazáson a többség az unióból való kilépésre szavazott. A külügyminiszter pénteken azt mondta: egyik napról a másikra senkinek nem változik meg az élete.

Több mint 70 százalékos részvétel mellett a kilépéspártiak nyerték a történelmi jelentőségű népszavazást. Ez az első eset, hogy az EU egy tagállama kilép a szervezetből, egyelőre óriási a bizonytalanság a jövőt illetően. A hírre a font árfolyama meredeken esni kezdett, a londoni tőzsde nyitásakor nagy veszteségekre számítanak.  

Reggel hét óra óta folyik Nagy-Britanniában a népszavazás arról, hogy a szigetország az Európai Unió tagja maradjon-e vagy sem. A szavazóhelyiségek helyi idő szerint este 10-kor zárnak. Az előrejelzések nagyon szoros végeredményt jósolnak. A szavazás kimenetele azért is fontos, mert sok magyar él és dolgozik a szigetországban.

Ezernél több vállalkozás, illetve cégvezető támogatta nyílt levélben Nagy-Britannia Európai Uniós tagságát. Szerintük a kilépés gazdasági bajokhoz, munkahelyek elvesztéséhez vezethet. Vannak azonban távozáspárti üzletemberek, akik szerint az uniós tagság akadályozza a szigetországot a növekedésben. Egy magyar szakértő szerint a népszavazás eredményének lehet hatása a magyar gazdaságra is.

Az utolsó akadály is elhárult, így biztosan lesz népszavazás a menekültkvótákról. Az Alkotmánybíróság mind a négy ezzel kapcsolatos beadványt elutasította. Ez azt jelenti, az államfő kiírhatja a népszavazást, ami őszre várható. A kormány már egy hónapja kampányol, hogy minél többen utasítsák el a menekültkvótát. AZ MSZP, a DK és az Együtt a népszavazás bojkottjára szólít fel.

Sok Angliában élő uniós munkavállaló, köztük magyarok is brit állampolgárságot kértek a csütörtöki népszavazás előtt. Két nap múlva a szigetországban arról döntenek, akarnak-e az Európai Unió tagjai maradni vagy kilépnek. Bár tömegek hazaküldésétől még a kilépésért kampányolók szerint sem kell tartani, sokan biztosabbnak látják a jövőjüket, ha az uniós mellé megszerzik a brit útlevelet is.

Egyre nő a feszültség Nagy-Britanniában és Európában kevesebb mint három nappal a népszavazás előtt, amely arról dönt, hogy maradnak-e vagy távoznak a britek az Európai Unióból. A felmérések egy része a maradók, másik része a távozók előnyét mutatja, ami fokozza a bizonytalanságot. Ez pedig a kint élő és az RTL Híradónak nyilatkozó magyarok hangulatát is befolyásolja. Tudósítónk, Erdélyi Angelika kérdezte őket Londonban.

Összegyűjtötte az MSZP az állami földeladások leállításáról szóló népszavazáshoz szükséges aláírásokat, ezt a párt elnöke jelentette be. Tóbiás József ugyanakkor azt mondta, továbbra is gyűjtenek, mivel nem bíznak meg a választási bizottságban és biztosra akarnak menni, hogy elegendő érvényes aláírást adjanak le. A Fidesz szerint a népszavazásnak nincs értelme, ugyanis mire kiírják, addigra lezárják az árveréseket.

Üzenjünk Brüsszelnek, hogy ők is megértsék! Ilyen óriásplakátokkal buzdít népszavazásra a magyar kormány az Európai Unió kötelező menekültbefogadási kvótái ellen. Többen azonban hozzáírtak vagy átköltötték az eredeti szöveget. Néhány nap alatt már több tucatnyi mém született Brüsszelnek szánt üzenetekkel. Lázár János miniszter azt mondta, mindenkinek joga van véleményt nyilvánítani a kérdésről.

Elkezdődött a kormány kvótaellenes népszavazási kampánya. Néhány plakát már az utcákon van, és a kabinet Facebook-oldalán is megjelentek a hirdetések. A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára a Híradónak nem tudta megmondani, mennyit költenek a kampányra, csak azt, hogy abból a 25 milliárdos keretből fizetik, amelyből az eddigi kormányhirdetéseket. Az LMP közérdekű adatigényléssel fordul a kabinethez, hogy megtudják, mennyibe kerül a kampány az adófizetőknek.

Kevesebb, mint egy nap alatt megvitatta és el is fogadta az Országgyűlés a kormány menekültkvótákkal kapcsolatos népszavazási kezdeményezését. A hétfő esti vitában mindössze három kormánypárti képviselő ült a Parlamentben. A Fidesz szóvivője szerint annyian voltak ott, amennyien éppen akkor tudtak ezzel a kérdéssel foglalkozni. Az MSZP szerint a kormány csak hangulatkeltésre használná a népszavazást.

Nem lesz egyszerre a Fidesz és az MSZP által kezdeményezett népszavazás. Pedig a szocialisták erre kértek garanciát a Fidesztől, a nagyobbik kormánypárt szerint viszont ez nem lehetséges.  A választási iroda szerint 4 és fél milliárd forinttal kerül többe a két külön népszavazás, mintha egybe tartanák. A Fidesz kezdeményezését a menekültek kötelező betelepítési kvótájától gyorsított eljárásban már hétfőn tárgyalja is a parlament és kedden el is fogadhatják.

Bármi is lesz az eredménye a kvótaellenes népszavazásnak, az nem ad a kormánynak plusz felhatalmazást a menekültekkel kapcsolatos tárgyalásokhoz. Ezt a kormányszóvivő ismerte el Híradónknak. Kovács Zoltán szerint azonban a voksolás eredménye alapján az Országgyűlés hozhat az ügyben döntéseket. A Társaság a Szabadságjogokért nevű szervezetnél azt mondják, mivel az Országgyűlés nem utasíthatja a kormányt, így a kvótaellenes népszavazásnak semmi értelme.

Nem lehet népszavazás a Paksi Atomerőmű bővítéséről. Nem hitelesítette a Nemzeti Választási Bizottság Jávor Benedek európai parlamenti képviselő kérdését. A testület az alaptörvényre hivatkozott, amely szerint nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződést érintő kérdésről.

Rükvercbe kapcsolt a vasárnapi boltzár ügyében, hogy megelőzze a népszavazást a kormány. Padlógázzal halad viszont a betelepítési kvóta elleni népszavazás és a terrorveszély miatti alaptörvény-módosítás. Sztrájk-határon az oktatás, kiderült milyen tanácsadói munkára fizetett a kormány milliárdokat a barátainak - volt mit kérdeznünk Rogán Antal minisztertől.

Az internetadó után a vasárnapi boltzár volt a második olyan ötlet, ami már születésekor óriási tiltakozást váltott ki. Az üzleteket aztán tényleg bezáratták vasárnap, és hiába jöttek sorozatban a közvélemény-kutatási eredmények, a kormány nem változtatott álláspontján. A családok érdekeire hivatkozva nem vonta vissza a jogszabályt. Aztán egy hete a Kúria úgy döntött, az MSZP kezdheti gyűjteni a népszavazáshoz szükséges aláírásokat. Ezután jött a fordulat.  

Jövő héten kezdi az aláírásgyűjtést a vásárnapi boltzár eltörlését célzó népszavazáshoz az MSZP. A Magyar Szocialista Párt arra számít, a kormány megpróbálja megakadályozni a népszavazást és még azelőtt változtat a szabályokon. Orbán Viktor az állami rádiónak tegnap azt mondta: először elemzik a boltzár hatásait, és csak utána döntik el, hogy mi a helyes politikai magatartás.

Nemet mondtak a hollandok az Európai Unió és Ukrajna közötti szabadkereskedelmi egyezményre, amelynek kedvéért az ukránok 2014-ben elkergették oroszbarát kormányukat. A szerdai népszavazás eredménye nagy csalódást váltott ki Ukrajnában, de Brüsszel szerint is szembemegy Európa valós érdekeivel és csak Oroszország malmára hajtja a vizet.

Leghamarabb ősszel lehet megtartani a boltzárról szóló népszavazást. A szocialistáknak négy hónapjuk van arra, hogy összegyűjtsék az ehhez szükséges aláírásokat, azok érvényességét pedig 60 napon át vizsgálhatja a választási iroda. Ha az aláírásokkal minden rendben van, a népszavazás időpontjáról Áder János köztársasági elnök dönt majd. Az Ipsos legutóbbi felmérése szerint az emberek több mint kétharmada eltörölné a vasárnapi boltzárat.

A vasárnapi boltbezárás óta hétköznapi téma lett a népszavazás Magyarországon. Mivel ez kissé nyögvenyelősen, időnként botrányok közepette nem megy, a kormány módosítani tervezi a népszavazásról szóló 2013-as törvényt. A törvénymódosítás közvetlen előzménye, hogy február 23-án fölöttébb izmos urak akadályozták meg, hogy Nyakó István beadhassa az MSZP népszavazási kezdeményezését arról, hogy – egyszerűsítve – vasárnap is lehessen vásárolni.

Már másfél napja táboroznak szocialista politikusok a Nemzeti Választási Iroda épülete előtt, mert úgy tudják, szerdán újra megnyílhat a lehetőség, hogy népszavazást kezdeményezzenek a vasárnapi boltzár ellen. Az Igazságügyi Minisztérium államtitkára az akcióról azt mondta: a szocializmusban banánért álltak sorba a szocialisták, most népszavazásért. A sok vitát kiváltott szabályokon ugyanakkor változtatna a kormány.

Feljelentést tesz a Nemzeti Választási Bizottság, amiért februárban egy csoport megakadályozta, hogy Nyakó István szocialista politikus elsőként adja le népszavazási kezdeményezését a vasárnapi zárva tartásról. A szocialisták szerették volna, ha a bizottság újra napirendre veszi az ügyet az utcán készült felvételek miatt, amelyek szerintük bizonyítják, hogy összejátszottak ellenük. Ezt a bizottság elnöke se akkor, se a testület mostani ülésén nem tartotta fontosnak.

Mindenképpen szükségesnek tartják a népszavazást a menekült kvótáról, hiába állapodtak meg az európai vezetők, hogy a betelepítés csak önkéntes lehet. A miniszterelnök sajtófőnöke szerint az Európai Bizottság tavasszal ismét előhozhatja a kötelező betelepítési kvótáról szóló javaslatot, ezért a magyar embereknek joguk van dönteni. A Demokratikus Koalíció szerint viszont őrültség 5 milliárd forintot elkölteni egy népszavazásra, amely valójában már okafogyott.

Magyarország kibekkelte a legnagyobb veszélyt, és nem kell kötelezően menekülteket befogadnia az uniós kvóta alapján - így értékelte a Törökországgal pénteken megkötött megállapodást a miniszterelnök. A Demokratikus Koalíció elnöke, Gyurcsány Ferenc ezután felszólította Orbán Viktort: vonja vissza a kötelező betelepítési kvóta ügyében kezdeményezett népszavazást, mert az így szerinte már értelmetlen. A kormányszóvivő viszont azt mondta: soha nem volt még időszerűbb a népszavazás.

Eddig sohasem látott videófelvételek kerültek elő a szocialisták boltzáras népszavazási kezdeményezésének megakadályozásáról. A Bors ugyanis hozzájutott a választási iroda külső kamerafelvételeihez, amiken tisztán látszik, hogy a kopasz, kigyúrt férfiak előre engedik Erdősi Lászlónét a bejáratnál. Ezeket a videókat korábban nem akarta megnézni a választási bizottság és a bíróság sem látta. Az MSZP szerint a Kúriának az új bizonyítékok alapján el kell utasítania Erdősiné kérdését és be kell fogadnia a szocialistákét.

Szokatlanul keményre sikeredett Orbán Viktor miniszterelnök minden magyarnak szánt beszéde március 15-én, a nemzet ünnepén. A beszéd részeként azt is mondta, hogy Európát nekünk, magyaroknak kell megmentenünk, vélhetően a menekültektől. Amúgy, Magyarország és Szlovákia korábban a már Európában tartózkodó menekültek kötelező szétosztása ellen indított pert az Európai Bíróságon és éppenséggel e kvóta elutasítására akar népszavazást a kormány.

913 település támogatja a kormány betelepítési kvóta ellenes népszavazási kezdeményezését. Ezt mondta a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke azon a konferencián, amelyet a menekültügyben a kormányt támogató polgármestereknek szerveztek. Tarlós István Budapest főpolgármestere pedig bejelentette, azt javasolja majd a közgyűlésnek, hogy a főváros is írja alá a támogató nyilatkozatot. A szegedi szocialista vezetés viszont hecckampánynak tartja a kormánypárti kezdeményezést.

Nyomozást indít a rendőrség a választási irodánál történtek miatt, amikor több kigyúrt férfi akadályozta Nyakó István szocialista politikust, hogy a népszavazási kezdeményezését lepecsételje. A Kúria csütörtöki végzésében megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság határozatát, és kimondta, hogy négy másodpercre feltartották a politikust. Így végül Erdősi Lászlóné, a herceghalmi polgármester felesége megelőzte Nyakó Istvánt.

Helyén marad Herceghalom polgármestere, és nem oszlatja fel magát a testület. Késő délután rendkívüli testületi ülést tartottak a településen. Ezt azért kezdeményezték, mert több képviselő szerint a polgármester felesége méltatlan helyzetbe hozta a községet, amikor kopaszok segítségével népszavazást kezdeményezett a boltok vasárnapi zárva tartásáról. A korábban fideszes, jelenleg független polgármester azt mondta: sem most, sem később nem mond le. A közgyűlés feloszlatásáról is szavaztak, de a többség ezt elutasította.

Nyilvánosságra került a felvétel, amin pontosan látszik, akadályozták-e a kopasz, kigyúrt férfiak Nyakó István MSZP-s képviselőt, hogy benyújtsa a vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazási kérdését. A biztonsági kamera felvételén látszik, hogy még a szocialista politikus vállát is megfogta az egyik férfi. A videót a Nemzeti Választási Bizottság tagjai is megnézték, de ők úgy értékelték, Nyakó Istvánt nem akadályozták. És egyelőre az ügyészség sem tudott dönteni arról, történt-e bűncselekmény.

A herceghalmi polgármester feleségének vasárnapi boltzárral kapcsolatos kérését engedte át este a Nemzeti Választási Bizottság. Vagyis a testület szembe ment Patyi András elnökkel, aki azt kérte, a kérdést ne hitelesítsék. Az MSZP nem fogadja el a döntést, bírósághoz fordulnak. A bizottság hétfőn arról is döntött, hogy jogsértőek voltak a herceghalmi polgármester feleségét segítő férfiak, mert akadályozták a szocialistákat. Igaz, ez semmit nem változtatott azon, hogy az ellenzéki párt kérdését nem hitelesítette a bizottság.

A Nemzeti Választási Iroda átengedte a kormány népszavazási kezdeményezését a kötelező betelepítési kvóták ellen. A testület elnöke szerint a referendum nem ütközik nemzetközi szerződésből adódó kötelezettségbe. A választási bizottság 9 tagja szavazott igennel, 3-an ellene voltak.