Tömegtüntetés volt Barcelonában Katalónia függetlenedése ellen, Spanyolország egysége mellett. A résztvevők azt hangoztatták, hogy ők a többség, és eddig csöndben voltak. A helyzet továbbra is feszült, Madrid a legkeményebb választ sem zárja ki, amennyiben a tartományi kormányzat kedden kikiáltja az önálló katalán köztársaságot a múlt vasárnapi népszavazás eredményére hivatkozva. Az RTL stábja a helyszínen van.

Béketüntetések voltak spanyol és katalán városokban a Katalónia függetlenségéről meghirdetett, múlt heti népszavazást követő válság miatt. Hosszú idő után most először volt egyetértés a madridiak és a barcelonaiak között. Mindkét helyen párbeszédet, békés megegyezést követeltek a tüntetők.

Katalónia, Spanyolország észak-keleti részén van, a francia határnál, központja Barcelona. A katalánoknak van saját nyelvük és irodalmuk is. Igaz, egy részük csak spanyolul, egy részük csak katalánul, egy harmadik részük mindkét nyelven beszél. Katalónia Spanyolországhoz képest: területe Magyarország harmada, Spanyolországnak mindössze 6%-a, népessége az ország egészének 16%-a, Katalónia adja a spanyol nemzeti össztermék egy teljes ötödét és a spanyol export egy negyedét.  Több mint fél évezrede szeretne független lenni, ezeket a törekvéseket a Franco-diktatúra brutálisan elnyomta, majd Franco halála után széleskörű autonómiát kap. De a 2010-es évek eleje  óta már ez sem elég és néhány nemzetközi fejlemény, például a skót függetlenségi népszavazás is megerősítette a katalán függetlenségi törekvéseket. A vasárnapi népszavazást a madridi kormány törvénytelennek tekinti és igyekszik megakadályozni.

Nem kezdeményez népszavazást a Római-parti mobilgátról a főpolgármester, csak egyeztetést szeretne a kérdésről a közgyűlésben. Tarlós István ma azt mondta, kiforgatták a másfél hete mondott szavait, amikor azt mondta az állami tévében, hogy felveti a közgyűlésben, hogy legyen népszavazás. Az MSZP szerint a városvezető fél az emberek véleményétől.

Az egész sajtó félreértette a szavait - ezt mondja a főpolgármester. Tarlós István egy hete még arról nyilatkozott, a Fővárosi Közgyűlés ülésén felveti a népszavazás lehetőségét a római-parti gátról. Most viszont a Magyar Nemzetnek arról beszélt: soha nem mondta, hogy lesz népszavazás az árvízvédelemről. Az MSZP szerint a saját szavait cáfolja a főpolgármester.

Nem tett le a budapesti olimpia szervezéséről a Magyar Olimpiai Bizottság, de mindenképp népszavazást kellene tartani róla - erről Kulcsár Krisztián, a testület elnöke a Hvg.hu-nak és Híradónknak is beszélt. A Momentum Mozgalom helyesnek tartja, hogy kikérjék az emberek véleményét, de szerintük fontosabb dolgokra is lehetne költeni. A kormány azt írta, nem illetékesek az olimpia ügyében.  

Népszavazás lehet a Városliget átépítéséről, miután a Fővárosi Választási Bizottság hitelesítette az egyik erre vonatkozó kérdést. Az LMP egyik önkormányzati képviselője adta be a kérdést, amely arról szól: szeretnék-e a budapestiek, hogy a park zöldfelülete 70 százalék vagy annál több legyen. A 153 milliárd forintos építkezésért felelős állami cég azt közölte: ha változnak a szabályok, akkor annak megfelelően folytatják a beruházást.

Népszavazást kezdeményez az óbudai ellenzék a Római-partra tervezett gát ügyében. Azt szeretnék, hogy ne közvetlenül a parton húzódjon a mobilgát, így a part megmaradhatna mostani formájában. Az általunk megkérdezett helyiek is örülnének a népszavazásnak. Kerestük Bús Balázs polgármestert, hogy támogatná-e a népszavazást, de kérdésünkre nem válaszolt érdemben.

Ki akarta az olimpiát? A kormány vagy csak Budapest? És ha korábban akarta több ellenzéki párt is, most miért nem akarják mégsem? Miért nem akarta a miniszterelnök végül a népszavazást, ha korábban azt mondta, hogy az emberek döntsenek az olimpiáról, ha dönteni akarnak? Fura helyzetbe került a kormány és például az MSZP is a Momentum sikeres népszavazási aláírásgyűjtése óta, főleg ha azt nézzük, korábban miket mondtak az olimpiarendezésről. Kaotikus magyarázkodás, szélkakas politikusok és zavar egy fiatalokból álló mozgalom színrelépése után.

Eldőlt, 2024-ben Budapesten biztosan nem lesz olimpia, délelőtt a fővárosi közgyűlés rendkívüli ülésén úgy döntött, visszavonja pályázatát. Az, hogy Budapest nem pályázik, már egy hete eldőlt, miután a Momentum Mozgalom 266 ezer aláírást gyűjtött össze, hogy legyen népszavazás erről. De Orbán Viktor miniszterelnök, Tarlós István főpolgármester és a MOB elnöke úgy döntött, hogy ne legyen olimpia. Az ellenzéki pártok szerint a kormány megfutamodott a népszavazástól.

Tét nélküli népszavazást tartottak vasárnap a Csongrád megyei Algyőn. A tervek szerint arról kellett volna dönteniük, hogy hozzájárulnak-e, hogy a település ipari parkjában egy görög befektető vegyipari üzemet építsen. A népszavazási kezdeményezést elfogadta a közgyűlés, a görög befektető viszont a referendum előtt 5 nappal jelentette be, hogy meggondolta magát, és nem Algyőn, hanem egy másik településen építi meg a gyárat, a népszavazást viszont már nem lehetett lemondani.

Népszavazást kezdeményez a paksi bővítésről az LMP. Szél Bernadett, a párt társelnöke közölte, hogy az erről szóló kérdést hamarosan benyújtják a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Eszerint az LMP arról kérdezné meg az embereket, hogy egyetértenek-e jelenlegi paksi blokkok kapacitásbővítésével. A párt azt mondja, az orosz közreműködéssel történő paksi bővítés nemzetbiztonsági kockázatot jelent és a természetet is rombolja.

A kormány gyáva és fél az emberek véleményétől - így értékelik az ellenzéki pártok, hogy kiderült, Magyarország visszavonja pályázatát a 2024-es olimpiai játékokra, még azelőtt hogy erről népszavazást tartanának. A Fidesznél viszont úgy látják: az ország irányítására nem alkalmas eszköz a népszavazás. Kósa Lajos az ATV-ben arról beszélt, hogy az ország irányítása olyan, mint egy család működése, ahol megkérdezhetik ugyan a gyerekeket az őket érintő ügyekben, de a döntést mégiscsak a szülők hozzák meg.

Szertefoszlottak a budapesti olimpiai pályázat esélyei - közölte a Fidesz frakcióvezetője. Kósa Lajos így reagált arra, hogy Deutsch Tamás, a párt Európa Parlamenti képviselője szerint a fővárosnak minél hamarabb vissza kell vonni a pályázatot. A budapesti olimpia sorsáról szerdán tárgyal a fővárosi közgyűlés, és újra egyeztet az ügyben Orbán Viktor és Tarlós István is.

Nem mi találtuk ki az olimpiát, és nem fogom eltűrni, hogy a fővárossal vitessék el a balhét - ezt mondta Tarlós István a Hír Tv-nek. A főpolgármester arcátlanságnak nevezte a Fidesz frakcióvezetőjének nyilatkozatát, amely szerint a pályázat Budapest ügye. Kósa Lajos pénteken beszélt erről, miután több mint negyedmillió aláírás gyűlt össze a népszavazáshoz. Hétfőn már azt közölte, senki sem akarja a fővárost magára hagyni. A miniszterelnök a Parlament folyosóján azt mondta, az olimpia nemzeti ügy, amelyből párt ügy lett.

Több mint 266 ezer aláírást gyűjtött az olimpia ügyében a Momentum Mozgalom. Azt akarják, hogy népszavazás döntsön arról, hogy legyen-e olimpia 2024-ben Budapesten. Ehhez az kell, hogy az aláírások között legyen 138 ezer érvényes. A Fidesz szerint ez elsősorban Budapest ügye. A főpolgármester azt mondta az Indexnek, kész akár már szerdán benyújtani a pályázat visszavonásáról szóló előterjesztést. A Momentum vezetője szerint „gyávaság és árulás lenne”, ha ezek után nem az emberek dönthetnének az olimpiáról.

266 151. Ennyi aláírás gyűlt össze azért, hogy népszavazást írjanak ki arról, hogy akarnak-e olimpiát az emberek. Feket-Győr András a Momentum Mozgalom elnöke úgy emlegette ezt az elmúlt 30 napot, mint a budapesti demokrácia egyik legfelemelőbb időszakát. Üzent ugyanakkor a Fidesznek, Orbán Viktornak és Tarlós Istvánnak is: azt mondta, ne legyenek gyávák, és tartsák meg a népszavazást. Mert annak is joga van véleményt nyilávnítani, aki támogatta az olimpia ügyét.

Üveggel vertek fejbe egy olimpiaellenes népszavazásért aláírást gyűjtő férfit a Móricz Zsigmond körtéren reggel. A támadó először sértegetni kezdett egy férfit, aki megállt az aláírásgyűjtő standnál, majd az aktivistára támadt. A megtámadott aláírásgyűjtő nyilatkozott az RTL Híradónak, 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az LMP szerint ez az eredménye annak, hogy a kormány hergeli a híveit. Lázár János szerint erről szó sincs, és a kormány elítél minden erőszakot.

Két és fél nap alatt 35 ezer aláírást gyűjtött össze a Momentum Mozgalom az olimpiáról szóló népszavazáshoz. Közben a Kétfarkú Kutya párt 10 millió forintot gyűjtött a mozgalomnak plakátkampányra. Az olimpiai pályázattal foglalkozó állami cégnél azt mondják, meg vannak győződve arról, hogy ha lesz népszavazás, akkor a többség támogatni fogja az olimpiát.

Robbantás a Teréz körúton, plakátháború a népszavazás előtt, kisrepülők ütköztek Gödöllőnél. Ez történt szeptemberben: abban a hónapban, amelyben még a Red Hot Chili Peppers is fellépett Budapesten - ráadásul egymás után kétszer is.

"Ausztria Európát választotta" - így értékelte saját győzelmét a zöldpárti Alexander van der Bellen az osztrák elnökválasztáson a szélsőjobboldali jelölt fölött. Az osztrák választással egy időben Olaszországban népszavazást rendeztek, amibe belebukott a római kormány: miután a választók elutasították alkotmányreformját, lemondott Matteo Renzi kormányfő. A hírre az euró árfolyama mélyrepülésbe kezdett.

17 milliárd forintba került másfél év alatt a bevándorlással kapcsolatos kampány - az átlátszó.hu számítása szerint. A kormány állítja, rosszul számoltak. A kabinet 7 milliárd forintról beszél, mert szerintük ennyit költöttek a népszavazással kapcsolatos kampányra. Az Átlátszó ehhez hozzászámolta a tavalyi, menekültekkel kapcsolatos tájékoztatást is. A Magyar Helsinki Bizottság szerint a kampány drága volt, és azt érte el, hogy fokozódott az idegengyűlölet.

Átírná a népszavazásokra vonatkozó szabályokat a Nemzeti Választási Iroda. Pálffy Ilona elnök az RTL Híradónak azt mondta: az országgyűlési választásokhoz hasonlóan, a népszavazásoknál is szabályozni kellene a kampánypénzek elköltését. A kormány szerint mindjárt itt a következő választás, de megfontolják a javaslatot. Az MSZP inkább új törvényt szeretne, mert a mostanival szerintük a magas érvényességi küszöb miatt szinte lehetetlen érvényes népszavazást tartani. 

Akár egymilliárd forintot elkölthet a kormány az érvénytelen kvóta népszavazás utókampányára - értesült a Magyar Nemzet. Kiderült, hogy a hirdetésekre, amelyek a végeredményt ismertetik, már a referendum előtt szerződést kötöttek. A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára azt mondja, a népszavazás kimenetele nem számított, ami biztos volt, hogy tájékoztatni kell majd az embereket. Az ellenzéki pártok szerint méregdrága és félrevezető az utókampány.

Nem lesz népszavazás arról, hogy az állami cégek vezetői ne kereshessenek havi bruttó két millió forintnál többet. A kezdeményezést Kész Zoltán független képviselő nyújtotta be, a Parlament kormánypárti többsége azonban nem szavazta meg. Kész szerint a Fidesz fél az emberek döntésétől. A Fidesznél azt mondják, azért nem szavazták meg a javaslatot, mert a kezdeményező nem tudott összegyűjteni 200 ezer aláírást. 2010-ben a Fidesz döntött a bérplafonról, tavaly ősszel azonban eltörölték azt.

Az érvénytelen népszavazás ellenére újabb tájékoztató kampányt indított a kormány. Azt hirdetik, hogy a résztvevők elsöprő többsége nemmel szavazott a menekültek betelepítésére. A Miniszterelnöki Kabinetiroda nem árulta el, hogy mennyibe kerül az újabb kampány, azt mondták, majd később hozzák nyilvánosságra. A Demokratikus Koalíció szerint a népszavazást hiába próbálják sikernek beállítani, a választók többségét nem érdekelte.

Leragasztja a szerinte megtévesztő kormányzati plakátokat a Demokratikus Koalíció. A Gyurcsány Ferenc vezette párt szerint a kabinet szándékosan kelti azt a látszatot, mintha a magyarok 98 százaléka szavazott volna a betelepítési kvóták ellen, miközben a többség el sem ment a népszavazásra, ezért az nem is lett érvényes. A Fidesz szerint az emberek egyértelműen fejezték ki a véleményüket, azt csak a DK nem érti.

Az érvénytelen népszavazás után a kormány Alaptörvény-módosítást kezdeményez – amúgy már hetedszer. Ennek lényege minden bizonnyal a népszavazási kérdés megfogalmazása lesz állító formában, hogy tehát Magyarország kizárólag az Országgyűlés döntésével fogadja be nem magyar állampolgárok kötelező betelepítését. Két kérdés: miért kellett ehhez népszavazás? És: egy ilyen döntés felülírhat-e egy uniós döntést? 

Minden választás számtengert kínál, s ennek az az előnye, hogy sokféle metszet és elemzés lehetséges. Így van ez a tegnapi népszavazással is. A Fidesztől az nem tudható meg, hogy a referendum érvénytelen, az ellenzéktől az nem, hogy akik elmentek, 90% fölött szavaztak nemmel. A Fidesz érvénytelenség helyett „politikai érvényességről” és Alaptörvény-módosításról beszél, az ellenzék sokmilliárdos kampánypazarlásról.

Az Európai Bizottság szerint a szavazók és a nem szavazók véleményét is tiszteletben tartják - de a referendumnak semmilyen hatása nincs az uniós döntéshozatalra. A testület szóvivője azt mondta, hogy a magyar kormány hatásköre, hogy mihez kezd az eredménnyel. A népszavazás még délután is téma volt a nemzetközi hírcsatornákon. A nemzetközi lapok többsége felemásnak tartja az eredményt a magyar kormány szempontjából.  

Soha ennyien nem szavaztak még érvénytelenül, mint a vasárnapi népszavazáson.  A leadott voksok majdnem hat és fél százaléka nem volt érvényes. A választási iroda vezetője szerint az érvénytelen szavazásra buzdító kampány megtette a hatását. Ezt a Magyar Kétfarkú Kutya Párt javasolta a választóknak. Bár a szavazólapokat tilos fényképezni, az internetet elárasztották az érvénytelen szavazólapokat ábrázoló fotók.  

Az Alaptörvény módosítását kezdeményezi Orbán Viktor, hogy érvényt szerezzen a népszavazáson nemmel szavazó választók akaratának. A javaslat szövege még nincs kész, de a Fidesz frakcióvezetője szerint azt fogják rögzíteni, hogy Magyarországra csak a parlament és a magyar kormány belegyezésével telepíthessenek be nem magyar állampolgárokat. Az Alaptörvény módosításához ellenzéki támogatásra is szüksége van a Fidesznek. A baloldali pártok nem támogatják a javaslatot, a Jobbik viszont nyitott rá.    

Nagyszerű eredmény - így értékelte a tegnapi népszavazást Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint egyértelmű siker, hogy majdnem minden érvényesen szavazó nemet mondott a brüsszeli betelepítési kvóták a kormány által hangoztatott tervére. Az ellenzék viszont siker helyett bukást lát, a Jobbik és a DK szerint Orbán Viktornak azonnal távoznia kellene a népszavazás jogi értelemben vett érvénytelensége miatt.  

Az MSZP szerint a népszavazás csak egy nagyon drága közvélemény-kutatás volt. A párt elnöke arról beszélt: az érvénytelen népszavazásra hivatkozva semmilyen törvényt nem fogadhat el a kormánypárti többség, mert az alkotmányellenes. Bejelentette: parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezik a kormány által a kampányra költött szerintük 11 milliárd forint miatt. Molnár Gyula a mostani eredmény alapján úgy látja: 2018-ban le lehet győzni a Fideszt.

A Jobbik szerint Orbán Viktor személyes bukása, hogy érvénytelen lett a népszavazás, ezért le kell mondania. Erről Vona Gábor a párt elnöke beszélt. Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerint kiderült, hogy a népszavazás nem a kormány kampányeszköze, a választók pedig okosabbak, mint azt egyes politikusok gondolják. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke szerint a magyarok megmutatták, hogy nem térnek le az európai útról. Az Együtt, a Párbeszéd Magyarországért és a Modern Magyarországért Mozgalom közös sajtótájékoztatóján azt mondták, a kormányfő a saját csapdájába esett. A Liberális párt elnöke szerint a mai napnak Magyarország a vesztese.

Az RTL Híradónak nyilatkozó politikai elemző szerint Orbán Viktor sokkal többet várt a népszavazástól. László Róbert azt mondta, a Fidesz nem tudott sokkal több embert mozgósítani, mint amennyien 2014-ben rájuk és a Jobbikra szavaztak. Szerinte az alaptörvény módosításának bejelentése előre menekülés, de ennek a népszavazáshoz semmi köze.

Orbán Viktor szerint nagyszerű eredmény született a népszavazáson. A miniszterelnök értékelésében arról beszélt, többen szavaztak nemmel a menekültek kötelező betelepítésére, mint ahányan 2008-ban igennel szavaztak az Magyarország Európai Uniós csatlakozásra. Szerinte ez egy hosszú út első lépése és az ünneplés után két dolgot kell tenni. Elsőként a következő napokban alkotmánymódosítási javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek.

A választók 43,9 tized százaléka adta le voksát. Összehasonlításképp: a legutóbbi népszavazáson, 2008-ban a választásra jogosultak kevéssel több, mint fele ment el szavazni, a 2014-es parlamenti választáson pedig a szavazók nagyjából 62 százaléka voksolt.

A népszavazás ellen tüntettek Berlinben a magyar nagykövetség előtt kint élő magyarok. Azért demonstráltak, mert elfogadhatatlannak tartják a kérdésfeltevés módját és a kormány népszavazást megelőző kampányát. A tiltakozók az érvénytelen szavazat mellett érveltek. A külföldön dolgozó magyarok jó része levélben adhatta le szavazatát. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a 274 ezer lehetséges levélszavazó közül valamivel több, mint 90 ezren küldték be időben a borítékot. vasárnap reggelig csaknem az összeset ellenőrizték már, a szavazatok közül majdnem minden hatodik érvénytelen.

Orbán Viktor szerint mindegy, hogy érvényes-e a népszavazás, mindenképpen lesz közjogi következménye. Azt azonban nem árulta el a miniszterelnök, hogy pontosan mi lehet a következmény. Korábban Lázár János alaptörvény módosításról beszélt. Navracsics Tibor uniós biztos azonban az Indexnek azt mondta: nem lesz jogi következménye az eredménynek. A Híradónak nyilatkozó szakértő szerint nem is lehet, mert az uniós jog felülírja a tagállami törvényeket.

Budapesten és a baloldali vezetésű városokban a szokásosnál is kevesebben adták le voksukat. A kisebb, illetve kormánypárti vezetésű településeken mentek el többen szavazni. A részvételi adatokról bővebben a Nemzeti Választási Irodából kapcsoljuk kollégánkat, Luigits Tamást.

A szavazóköröknél arról érdeklődtünk, tudják-e az emberek, milyen következménye lesz a szavazatuknak.

Ma reggel hat órakor nyitnak a szavazókörök az országban, ma rendezik a kormány által kezdeményezett népszavazást. A referendumon arról dönthetnek a választópolgárok, hogy támogatják-e a brüsszeli kezdeményezést, amely szerint az uniós tagállamok kötelező kvóta szerint osztják el egymás között az unióban letelepedni szándékozó menekülteket.

Rogán Antal szerint az unióban még mindig napirenden van a kvóta ügye, ezért fontos a vasárnapi népszavazás. A miniszter Baló György műsorában vitatkozott az MSZP elnökével, aki azt mondta, a népszavazás megosztó és értelmetlen. Mindketten beszéltek arról is, mit tartanának vasárnap sikernek.

Népszavazás előtt. A kormány és a kormánykoalíció pártjai részvételre és nemmel szavazásra bíztatnak. Az ellenzék megosztott, a változatok: el kell menni és nemmel szavazni, el kell menni és igennel szavazni, el kell menni és érvénytelenül szavazni és otthon kell maradni. Ellentétes véleményekkel ismerkedünk ma este. A kormány és a Fidesz nevében Rogán Antal miniszter, az MSZP nevében Molnár Gyula elnök.

Nincs politikai értelemben a népszavazáson való részvételnek jelentősége - ezt Orbán Viktor mondta a Katolikus Rádióban csütörtökön. Egy héttel ezelőtt a miniszterelnök még azt nyilatkozta az Origonak, hogy száz százalékos részvétellel lenne elégedett október 2-án. Rogán Antal miniszter pedig arról beszélt, három millió nem szavazat is kötelező érvényű. Az MSZP szerint nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány csak politikai támogatottságát akarja erősíteni a népszavazással.

Polgármesterek buzdítanak szavazásra, például Mándokon, Tiszadobon vagy Csepelen. Egy szatmári fideszes országgyűlési képviselő pedig levélben kereste meg választókerülete polgármestereit, hogy kampányoljanak. Sőt, levéltervet is készített. Részletek 18:00-kor a Híradóban.

Nem adott rá utasítást és nem is tud arról Lázár János, hogy állami alkalmazottak munkaidőben telefonon arra buzdítanák az embereket: menjenek el és szavazzanak nemmel a vasárnapi népszavazáson. Korábban a 444.hu írt erről, több névtelen bejelentőre hivatkozva. Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója az ATV-nek még azt mondta: nem tudja, hogy történt-e ilyen, de ő elfogadhatónak tartaná, ha így lenne. A DK a választási bizottsághoz fordult az ügyben.  

Sikerrel pályázhat pénzre a falu, ha minél többen nemmel szavaznak vasárnap - ezzel buzdítja részvételre a helyieket Győrújfalu polgármestere. Az erről szóló levelét a 444.hu közölte. A polgármester az RTL Híradónak már azt mondta, nem tudja, hogy ezen múlik-e a pályázatok sorsa, de szerinte, ha kényszerbetelepítés lesz, a kormány listázni fogja a településeket. A Miniszterelnökség államtitkára annyit mondott: a népszavazás nem uniós pénzről, hanem a kvótáról szól. Az MSZP a választási bizottsághoz, a DK pedig az unióhoz fordul.

Ingyenkrumpli és száraztészta mellé a vasárnapi népszavazáson való érvényes szavazásra buzdító levelet is kaptak az újpesti nyugdíjasok a fideszes önkormányzattól. Az Együtt szerint ezzel a kerület vezetése megsértette a választási törvényt, mert a vasárnapi szavazás tétje az is, hogy hányan nem mennek el szavazni, vagy szavaznak szándékosan érvénytelenül. A polgármester viszont azt állítja: Európában egyedül Magyarországon veszik komolyan a demokráciát, ezért buzdítanak a népszavazáson való részvételre.