266 151. Ennyi aláírás gyűlt össze azért, hogy népszavazást írjanak ki arról, hogy akarnak-e olimpiát az emberek. Feket-Győr András a Momentum Mozgalom elnöke úgy emlegette ezt az elmúlt 30 napot, mint a budapesti demokrácia egyik legfelemelőbb időszakát. Üzent ugyanakkor a Fidesznek, Orbán Viktornak és Tarlós Istvánnak is: azt mondta, ne legyenek gyávák, és tartsák meg a népszavazást. Mert annak is joga van véleményt nyilávnítani, aki támogatta az olimpia ügyét.

Üveggel vertek fejbe egy olimpiaellenes népszavazásért aláírást gyűjtő férfit a Móricz Zsigmond körtéren reggel. A támadó először sértegetni kezdett egy férfit, aki megállt az aláírásgyűjtő standnál, majd az aktivistára támadt. A megtámadott aláírásgyűjtő nyilatkozott az RTL Híradónak, 8 napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett. Az LMP szerint ez az eredménye annak, hogy a kormány hergeli a híveit. Lázár János szerint erről szó sincs, és a kormány elítél minden erőszakot.

Robbantás a Teréz körúton, plakátháború a népszavazás előtt, kisrepülők ütköztek Gödöllőnél. Ez történt szeptemberben: abban a hónapban, amelyben még a Red Hot Chili Peppers is fellépett Budapesten - ráadásul egymás után kétszer is.

"Ausztria Európát választotta" - így értékelte saját győzelmét a zöldpárti Alexander van der Bellen az osztrák elnökválasztáson a szélsőjobboldali jelölt fölött. Az osztrák választással egy időben Olaszországban népszavazást rendeztek, amibe belebukott a római kormány: miután a választók elutasították alkotmányreformját, lemondott Matteo Renzi kormányfő. A hírre az euró árfolyama mélyrepülésbe kezdett.

17 milliárd forintba került másfél év alatt a bevándorlással kapcsolatos kampány - az átlátszó.hu számítása szerint. A kormány állítja, rosszul számoltak. A kabinet 7 milliárd forintról beszél, mert szerintük ennyit költöttek a népszavazással kapcsolatos kampányra. Az Átlátszó ehhez hozzászámolta a tavalyi, menekültekkel kapcsolatos tájékoztatást is. A Magyar Helsinki Bizottság szerint a kampány drága volt, és azt érte el, hogy fokozódott az idegengyűlölet.

Átírná a népszavazásokra vonatkozó szabályokat a Nemzeti Választási Iroda. Pálffy Ilona elnök az RTL Híradónak azt mondta: az országgyűlési választásokhoz hasonlóan, a népszavazásoknál is szabályozni kellene a kampánypénzek elköltését. A kormány szerint mindjárt itt a következő választás, de megfontolják a javaslatot. Az MSZP inkább új törvényt szeretne, mert a mostanival szerintük a magas érvényességi küszöb miatt szinte lehetetlen érvényes népszavazást tartani. 

Az érvénytelen népszavazás ellenére újabb tájékoztató kampányt indított a kormány. Azt hirdetik, hogy a résztvevők elsöprő többsége nemmel szavazott a menekültek betelepítésére. A Miniszterelnöki Kabinetiroda nem árulta el, hogy mennyibe kerül az újabb kampány, azt mondták, majd később hozzák nyilvánosságra. A Demokratikus Koalíció szerint a népszavazást hiába próbálják sikernek beállítani, a választók többségét nem érdekelte.

Az érvénytelen népszavazás után a kormány Alaptörvény-módosítást kezdeményez – amúgy már hetedszer. Ennek lényege minden bizonnyal a népszavazási kérdés megfogalmazása lesz állító formában, hogy tehát Magyarország kizárólag az Országgyűlés döntésével fogadja be nem magyar állampolgárok kötelező betelepítését. Két kérdés: miért kellett ehhez népszavazás? És: egy ilyen döntés felülírhat-e egy uniós döntést? 

Minden választás számtengert kínál, s ennek az az előnye, hogy sokféle metszet és elemzés lehetséges. Így van ez a tegnapi népszavazással is. A Fidesztől az nem tudható meg, hogy a referendum érvénytelen, az ellenzéktől az nem, hogy akik elmentek, 90% fölött szavaztak nemmel. A Fidesz érvénytelenség helyett „politikai érvényességről” és Alaptörvény-módosításról beszél, az ellenzék sokmilliárdos kampánypazarlásról.

Az Európai Bizottság szerint a szavazók és a nem szavazók véleményét is tiszteletben tartják - de a referendumnak semmilyen hatása nincs az uniós döntéshozatalra. A testület szóvivője azt mondta, hogy a magyar kormány hatásköre, hogy mihez kezd az eredménnyel. A népszavazás még délután is téma volt a nemzetközi hírcsatornákon. A nemzetközi lapok többsége felemásnak tartja az eredményt a magyar kormány szempontjából.  

Az Alaptörvény módosítását kezdeményezi Orbán Viktor, hogy érvényt szerezzen a népszavazáson nemmel szavazó választók akaratának. A javaslat szövege még nincs kész, de a Fidesz frakcióvezetője szerint azt fogják rögzíteni, hogy Magyarországra csak a parlament és a magyar kormány belegyezésével telepíthessenek be nem magyar állampolgárokat. Az Alaptörvény módosításához ellenzéki támogatásra is szüksége van a Fidesznek. A baloldali pártok nem támogatják a javaslatot, a Jobbik viszont nyitott rá.    

A Jobbik szerint Orbán Viktor személyes bukása, hogy érvénytelen lett a népszavazás, ezért le kell mondania. Erről Vona Gábor a párt elnöke beszélt. Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerint kiderült, hogy a népszavazás nem a kormány kampányeszköze, a választók pedig okosabbak, mint azt egyes politikusok gondolják. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke szerint a magyarok megmutatták, hogy nem térnek le az európai útról. Az Együtt, a Párbeszéd Magyarországért és a Modern Magyarországért Mozgalom közös sajtótájékoztatóján azt mondták, a kormányfő a saját csapdájába esett. A Liberális párt elnöke szerint a mai napnak Magyarország a vesztese.

Orbán Viktor szerint nagyszerű eredmény született a népszavazáson. A miniszterelnök értékelésében arról beszélt, többen szavaztak nemmel a menekültek kötelező betelepítésére, mint ahányan 2008-ban igennel szavaztak az Magyarország Európai Uniós csatlakozásra. Szerinte ez egy hosszú út első lépése és az ünneplés után két dolgot kell tenni. Elsőként a következő napokban alkotmánymódosítási javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek.

A választók 43,9 tized százaléka adta le voksát. Összehasonlításképp: a legutóbbi népszavazáson, 2008-ban a választásra jogosultak kevéssel több, mint fele ment el szavazni, a 2014-es parlamenti választáson pedig a szavazók nagyjából 62 százaléka voksolt.

Orbán Viktor szerint mindegy, hogy érvényes-e a népszavazás, mindenképpen lesz közjogi következménye. Azt azonban nem árulta el a miniszterelnök, hogy pontosan mi lehet a következmény. Korábban Lázár János alaptörvény módosításról beszélt. Navracsics Tibor uniós biztos azonban az Indexnek azt mondta: nem lesz jogi következménye az eredménynek. A Híradónak nyilatkozó szakértő szerint nem is lehet, mert az uniós jog felülírja a tagállami törvényeket.

Budapesten és a baloldali vezetésű városokban a szokásosnál is kevesebben adták le voksukat. A kisebb, illetve kormánypárti vezetésű településeken mentek el többen szavazni. A részvételi adatokról bővebben a Nemzeti Választási Irodából kapcsoljuk kollégánkat, Luigits Tamást.

Rogán Antal szerint az unióban még mindig napirenden van a kvóta ügye, ezért fontos a vasárnapi népszavazás. A miniszter Baló György műsorában vitatkozott az MSZP elnökével, aki azt mondta, a népszavazás megosztó és értelmetlen. Mindketten beszéltek arról is, mit tartanának vasárnap sikernek.

Népszavazás előtt. A kormány és a kormánykoalíció pártjai részvételre és nemmel szavazásra bíztatnak. Az ellenzék megosztott, a változatok: el kell menni és nemmel szavazni, el kell menni és igennel szavazni, el kell menni és érvénytelenül szavazni és otthon kell maradni. Ellentétes véleményekkel ismerkedünk ma este. A kormány és a Fidesz nevében Rogán Antal miniszter, az MSZP nevében Molnár Gyula elnök.

Nem adott rá utasítást és nem is tud arról Lázár János, hogy állami alkalmazottak munkaidőben telefonon arra buzdítanák az embereket: menjenek el és szavazzanak nemmel a vasárnapi népszavazáson. Korábban a 444.hu írt erről, több névtelen bejelentőre hivatkozva. Kocsis Máté, a Fidesz kommunikációs igazgatója az ATV-nek még azt mondta: nem tudja, hogy történt-e ilyen, de ő elfogadhatónak tartaná, ha így lenne. A DK a választási bizottsághoz fordult az ügyben.  

Ingyenkrumpli és száraztészta mellé a vasárnapi népszavazáson való érvényes szavazásra buzdító levelet is kaptak az újpesti nyugdíjasok a fideszes önkormányzattól. Az Együtt szerint ezzel a kerület vezetése megsértette a választási törvényt, mert a vasárnapi szavazás tétje az is, hogy hányan nem mennek el szavazni, vagy szavaznak szándékosan érvénytelenül. A polgármester viszont azt állítja: Európában egyedül Magyarországon veszik komolyan a demokráciát, ezért buzdítanak a népszavazáson való részvételre.

A férfi az októberi népszavazás ellen buzdító plakátokat tépkedte, amikor a plakátot ragasztó 16 éves fiú kérdőre vonta, a taxis pedig gondolkodás nélkül ütött. Az esetet mobiltelefonnal rögzítette a középiskolás fiú. Hogy mit mesélt a történtekről, azt megnézhetik este 18:00-kor a Híradóban. 

Valótlanságok közlésével vádolja a magyar kormányt több európai ország egy kampányfüzetben megjelent állítás miatt. A brit, a svéd, a francia és a német nagykövetség is kifogásolta, hogy az októberi népszavazás tájékoztatójában azt állítják, több európai városban is olyan úgynevezett no go zónák vannak, ahol a rendőrség nem tudja fenntartani a rendet. Szijjártó Péter a BBC-ben is magyarázkodni kényszerült az ügyben, de a kormány kitart állítása mellett. Az MSZP szerint már semmilyen tekintélye nincs a magyar diplomáciának.

Lásd az embert! Ezzel a címmel rendeznek tüntetést jövő hét pénteken - vagyis a népszavazás előtt két nappal a Kossuth térre civil szerveztek és közéleti személyek. Most a helyszínen beszéltek a rendezvényről, amivel a béke, az emberi jogok, a szabadság és a szolidaritás mellett kívánnak kiállni. A civil szervezetek között van a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadság Jogokért, a Krétakör és több művész is. Köztük Schilling Árpád rendező, Bornai Tibor zenész és Alföldi Róbert a Nemzeti Színház volt főigazgatója, aki a demonstráció egyik kezdeményezője is.

Igen, nem, érvénytelen szavazat vagy otthonmaradás - ebből lehet választani az október 2-i népszavazáson. Az Eötvös Károly Intézet a kvótarefendumról készített tanulmányában azt is vizsgálta: melyik lehetőség mit jelent valójában, és mi lehet a következménye. Szerintük a választóknak pontosan kell érteniük, hogy miről és hogyan döntenek október 2-án. A kormány szerint a felelős magatartás a szavazáson való részvétel és a nemmel voksolás. Több ellenzéki párt a népszavazás bojkottjára buzdít.

Segíteni kell a menekülteket, nekik pedig tiszteletben kell tartaniuk a befogadó ország kultúráját és jogrendjét - erről szól az egyház tanítása a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára szerint. A katolikus vezetők most, őszi ülésükön foglalkoztak az októberi népszavazással, de közös állásfoglalást nem akarnak kiadni az ügyben. Ferenc pápa már egy tavaszi szertartáson menekültek lábát mosta meg, később pedig azt mondta, hogy „mindannyian migránsok vagyunk”. A KDNP ezek után is a menekültek elleni védekezést nevezte a keresztények elsődleges felelősségének.

Ellepik az utcákat a kampányplakátok a következő hetekben, a kötelező betelepítési kvótáról szóló népszavazásról mondják majd el a véleményüket a pártok és a kormány. A kabinet a részvételre buzdít majd. Az Együtt, a PM és a Modern Magyarországért Mozgalom pedig az otthonmaradásra bíztatja támogatóit szokatlan kampányukban. Az MSZP szombaton mutatja be a posztereit, ezeken arra hívják majd fel a figyelmet, hogy szerintük miért nincs értelme a népszavazásnak.

Október 2-ára tűzte ki a kötelező betelepítési kvótáról szóló népszavazás időpontját Áder János köztársasági elnök. A kormány szerint a választók arról dönthetnek majd, megmondhatja-e Brüsszel a magyaroknak, hogy kivel akarnak együtt élni. Az ellenzéki pártok megosztottak: az MSZP, a DK, az Együtt és a PM bojkottálná a népszavazást, a Jobbik és az LMP viszont arra buzdítja szimpatizánsait, szavazzanak nemmel a kvótára.

Sírva fogadta a londoni népszavazás eredményét - ezt nyilatkozta a Híradónak az egyik Londonban élő magyar. Az ott dolgozó magyarok közül többen úgy érzik, őket is kiszavazták Nagy-Britanniából. A bizonytalanság egyáltalán nem enyhül: a londoni magyar nagykövetségen nagyon sokan érdeklődnek: mire számíthatnak, miután a népszavazáson a többség az unióból való kilépésre szavazott. A külügyminiszter pénteken azt mondta: egyik napról a másikra senkinek nem változik meg az élete.

Több mint 70 százalékos részvétel mellett a kilépéspártiak nyerték a történelmi jelentőségű népszavazást. Ez az első eset, hogy az EU egy tagállama kilép a szervezetből, egyelőre óriási a bizonytalanság a jövőt illetően. A hírre a font árfolyama meredeken esni kezdett, a londoni tőzsde nyitásakor nagy veszteségekre számítanak.  

Az utolsó akadály is elhárult, így biztosan lesz népszavazás a menekültkvótákról. Az Alkotmánybíróság mind a négy ezzel kapcsolatos beadványt elutasította. Ez azt jelenti, az államfő kiírhatja a népszavazást, ami őszre várható. A kormány már egy hónapja kampányol, hogy minél többen utasítsák el a menekültkvótát. AZ MSZP, a DK és az Együtt a népszavazás bojkottjára szólít fel.

Üzenjünk Brüsszelnek, hogy ők is megértsék! Ilyen óriásplakátokkal buzdít népszavazásra a magyar kormány az Európai Unió kötelező menekültbefogadási kvótái ellen. Többen azonban hozzáírtak vagy átköltötték az eredeti szöveget. Néhány nap alatt már több tucatnyi mém született Brüsszelnek szánt üzenetekkel. Lázár János miniszter azt mondta, mindenkinek joga van véleményt nyilvánítani a kérdésről.

Rükvercbe kapcsolt a vasárnapi boltzár ügyében, hogy megelőzze a népszavazást a kormány. Padlógázzal halad viszont a betelepítési kvóta elleni népszavazás és a terrorveszély miatti alaptörvény-módosítás. Sztrájk-határon az oktatás, kiderült milyen tanácsadói munkára fizetett a kormány milliárdokat a barátainak - volt mit kérdeznünk Rogán Antal minisztertől.

Jövő héten kezdi az aláírásgyűjtést a vásárnapi boltzár eltörlését célzó népszavazáshoz az MSZP. A Magyar Szocialista Párt arra számít, a kormány megpróbálja megakadályozni a népszavazást és még azelőtt változtat a szabályokon. Orbán Viktor az állami rádiónak tegnap azt mondta: először elemzik a boltzár hatásait, és csak utána döntik el, hogy mi a helyes politikai magatartás.

Nemet mondtak a hollandok az Európai Unió és Ukrajna közötti szabadkereskedelmi egyezményre, amelynek kedvéért az ukránok 2014-ben elkergették oroszbarát kormányukat. A szerdai népszavazás eredménye nagy csalódást váltott ki Ukrajnában, de Brüsszel szerint is szembemegy Európa valós érdekeivel és csak Oroszország malmára hajtja a vizet.

A vasárnapi boltbezárás óta hétköznapi téma lett a népszavazás Magyarországon. Mivel ez kissé nyögvenyelősen, időnként botrányok közepette nem megy, a kormány módosítani tervezi a népszavazásról szóló 2013-as törvényt. A törvénymódosítás közvetlen előzménye, hogy február 23-án fölöttébb izmos urak akadályozták meg, hogy Nyakó István beadhassa az MSZP népszavazási kezdeményezését arról, hogy – egyszerűsítve – vasárnap is lehessen vásárolni.

Eddig sohasem látott videófelvételek kerültek elő a szocialisták boltzáras népszavazási kezdeményezésének megakadályozásáról. A Bors ugyanis hozzájutott a választási iroda külső kamerafelvételeihez, amiken tisztán látszik, hogy a kopasz, kigyúrt férfiak előre engedik Erdősi Lászlónét a bejáratnál. Ezeket a videókat korábban nem akarta megnézni a választási bizottság és a bíróság sem látta. Az MSZP szerint a Kúriának az új bizonyítékok alapján el kell utasítania Erdősiné kérdését és be kell fogadnia a szocialistákét.

Szokatlanul keményre sikeredett Orbán Viktor miniszterelnök minden magyarnak szánt beszéde március 15-én, a nemzet ünnepén. A beszéd részeként azt is mondta, hogy Európát nekünk, magyaroknak kell megmentenünk, vélhetően a menekültektől. Amúgy, Magyarország és Szlovákia korábban a már Európában tartózkodó menekültek kötelező szétosztása ellen indított pert az Európai Bíróságon és éppenséggel e kvóta elutasítására akar népszavazást a kormány.

Nyomozást indít a rendőrség a választási irodánál történtek miatt, amikor több kigyúrt férfi akadályozta Nyakó István szocialista politikust, hogy a népszavazási kezdeményezését lepecsételje. A Kúria csütörtöki végzésében megváltoztatta a Nemzeti Választási Bizottság határozatát, és kimondta, hogy négy másodpercre feltartották a politikust. Így végül Erdősi Lászlóné, a herceghalmi polgármester felesége megelőzte Nyakó Istvánt.

A Nemzeti Választási Iroda átengedte a kormány népszavazási kezdeményezését a kötelező betelepítési kvóták ellen. A testület elnöke szerint a referendum nem ütközik nemzetközi szerződésből adódó kötelezettségbe. A választási bizottság 9 tagja szavazott igennel, 3-an ellene voltak.  

Levelet írt a Fidesznek az a férfi, aki korábban a menekültkvótával kapcsolatos népszavazási kérdést adott be a választási irodának. A miniszterelnöki kabinetiroda szerint Rogán Antal innen tudta, hol keresse Csabai Józsefet. A férfi a miniszterrel való beszélgetés után azonnal visszavonta a kérdését, így a kormány 8 perccel később máris beadhatta a sajátját.

Herceghalom polgármesterének a felesége nyújtotta be a népszavazási kérdést - erről az Index értesült. A portál azt írta, hogy a településvezető az ősfideszesek közé tartozik. Már 1990-ben önkormányzati képviselő lett az első kerületben, majd 2010-ben Herceghalmon is a Fidesz jelöltjként választották meg, igaz, 2014-ben már függetlenként indult egy fidesz jelölttel szemben.

Nem mindennapi látvány: kopasz, kigyúrt férfiak tömörülnek a Nemzeti Választási Iroda előterében. Már hajnali négy óra óta vártak az ajtó előtt. Két órával a szocialisták előtt érkeztek, az állami hírügynökség fotósát inzultálták.

Az MSZP szerint csak diktatúrákban fordul elő, hogy verőemberekkel akadályoznak meg egy népszavazást. Az emberi erőforrás minisztere felháborítónak nevezte a történteket, a Fidesz frakció pedig a szocialistákat vádolta botránykeltéssel. A Nemzeti Választási Iroda vezetője szerint lehetővé kellene tenni, hogy az interneten, ügyfélkapun keresztül is leadhassák a népszavazási kérdéseket.

Botrány volt a Nemzeti Választási irodánál. Kopasz kigyúrt férfiak akadályozták meg, hogy az MSZP népszavazást kezdeményezzen a vasárnapi boltbezárás ellen. Ma lehetett újabb kérdést benyújtani az ügyben, de a szocialistáknak már a bejáratnál útjukat állták a kigyúrt férfiak. Egy idős asszonynak viszont segítettek abban, hogy elsőként nyújtson be kérdést. A férfiak egy része a Fradi biztonsági cégénél dolgozik. A Fradi elnöke, Kubatov Gábor, a Fidesz alelnöke.

A Nemzeti Választási Bizottság elnöke szerint Magyarországon egyáltalán nem nehéz népszavazást tartani, főleg azokhoz az országokhoz képest, ahol nincs is népszavazás. Patyi András ezt a Magyar Nemzetnek adott interjújában mondta. Szerinte nincs szükség a népszavazási törvény módosítására, annak ellenére, hogy elismerte: extrém helyzeteket okozhat a mostani rendszer. A szocialisták szerint Patyi András kijelentése végtelen cinizmusra vall.  

Olimpia Rióban eddig kevés magyar résztvevővel. És 8 év múlva Budapesten? A Kúria meglehetősen nyakatekert és nem kevés jogász szerint kétséges érvekkel utasította el az erről kezdeményezett népszavazást – marad, ha lesz, a közbeszélgetés. Műsorunkban igyekszünk ennek többször is fórumot kínálni. Nem lesz könnyű, mert az előzetes megvalósíthatósági tanulmány majdnem 1400 oldal. Vendégünk a legilletékesebb, 1988-ban Szöulban lólengésben olimpiai bajnok Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, amúgy Győr polgármestere.

Néhány hete már láthattak riportot arról, hogyan előzte be egy tordasi kisbolt tulajdonosa a vasárnapi zárva tartás ügyében népszavazást kezdeményező MSZP-seket. És ez már a sokadik kezdeményezés volt, ami elbukott. A felmérések mindenesetre azt mutatják, hogy a magyarok többsége továbbra sem ért egyet a vasárnapi boltzárral. Ha már népszavazni nem lehet, mi elmentünk egy plázába, hogy megkérdezzük a vásárlókat: ők hogyan szavaznának, és mivel indokolják a döntésüket. 

Népszavazással akadályoznák meg a Városliget beépítését – a kérdést Zugló polgármestere, Karácsony Gergely adta be. A héten mutatták be a nyertes látványterveket az Új Nemzeti Galéria épületéről. Japán iroda tervezheti a múzeumot, a Petőfi Csarnok helyére. Karácsony Gergely szerint ezt a múzeumot is lehetne máshova építeni, a Liget Projektért felelős miniszteri biztos szerint viszont a Városligetnek mindig volt kulturális funkciója is.

Népszavazást kezdeményeznek civilek a budapesti olimpiai megrendezése ellen. Az LMP támogatja őket. A Jobbik a rendezés mellett van, de azt szeretnék, ha az emberek döntenének róla. A Fidesz szerint képviselőik megalapozott döntést hoztak, és már amúgy is késő megkérdezni a választókat.

A választási bizottság annak a tordasi kisboltos nőnek a kérdését hagyta jóvá, aki arról kérdezné meg az embereket, egyetértenek-e azzal, hogy a boltok zárva tarthassanak. Az asszony egyébként családi boltot üzemeltet, amely vasárnap is nyitva lehet.