Az Európai Bizottság szerint a szavazók és a nem szavazók véleményét is tiszteletben tartják - de a referendumnak semmilyen hatása nincs az uniós döntéshozatalra. A testület szóvivője azt mondta, hogy a magyar kormány hatásköre, hogy mihez kezd az eredménnyel. A népszavazás még délután is téma volt a nemzetközi hírcsatornákon. A nemzetközi lapok többsége felemásnak tartja az eredményt a magyar kormány szempontjából.  

Orbán Viktor szerint nagyszerű eredmény született a népszavazáson. A miniszterelnök értékelésében arról beszélt, többen szavaztak nemmel a menekültek kötelező betelepítésére, mint ahányan 2008-ban igennel szavaztak az Magyarország Európai Uniós csatlakozásra. Szerinte ez egy hosszú út első lépése és az ünneplés után két dolgot kell tenni. Elsőként a következő napokban alkotmánymódosítási javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek.

Rogán Antal szerint az unióban még mindig napirenden van a kvóta ügye, ezért fontos a vasárnapi népszavazás. A miniszter Baló György műsorában vitatkozott az MSZP elnökével, aki azt mondta, a népszavazás megosztó és értelmetlen. Mindketten beszéltek arról is, mit tartanának vasárnap sikernek.

Népszavazás előtt. A kormány és a kormánykoalíció pártjai részvételre és nemmel szavazásra bíztatnak. Az ellenzék megosztott, a változatok: el kell menni és nemmel szavazni, el kell menni és igennel szavazni, el kell menni és érvénytelenül szavazni és otthon kell maradni. Ellentétes véleményekkel ismerkedünk ma este. A kormány és a Fidesz nevében Rogán Antal miniszter, az MSZP nevében Molnár Gyula elnök.

Igen, nem, érvénytelen szavazat vagy otthonmaradás - ebből lehet választani az október 2-i népszavazáson. Az Eötvös Károly Intézet a kvótarefendumról készített tanulmányában azt is vizsgálta: melyik lehetőség mit jelent valójában, és mi lehet a következménye. Szerintük a választóknak pontosan kell érteniük, hogy miről és hogyan döntenek október 2-án. A kormány szerint a felelős magatartás a szavazáson való részvétel és a nemmel voksolás. Több ellenzéki párt a népszavazás bojkottjára buzdít.

Ellepik az utcákat a kampányplakátok a következő hetekben, a kötelező betelepítési kvótáról szóló népszavazásról mondják majd el a véleményüket a pártok és a kormány. A kabinet a részvételre buzdít majd. Az Együtt, a PM és a Modern Magyarországért Mozgalom pedig az otthonmaradásra bíztatja támogatóit szokatlan kampányukban. Az MSZP szombaton mutatja be a posztereit, ezeken arra hívják majd fel a figyelmet, hogy szerintük miért nincs értelme a népszavazásnak.

Október 2-ára tűzte ki a kötelező betelepítési kvótáról szóló népszavazás időpontját Áder János köztársasági elnök. A kormány szerint a választók arról dönthetnek majd, megmondhatja-e Brüsszel a magyaroknak, hogy kivel akarnak együtt élni. Az ellenzéki pártok megosztottak: az MSZP, a DK, az Együtt és a PM bojkottálná a népszavazást, a Jobbik és az LMP viszont arra buzdítja szimpatizánsait, szavazzanak nemmel a kvótára.

Üzenjünk Brüsszelnek, hogy ők is megértsék! Ilyen óriásplakátokkal buzdít népszavazásra a magyar kormány az Európai Unió kötelező menekültbefogadási kvótái ellen. Többen azonban hozzáírtak vagy átköltötték az eredeti szöveget. Néhány nap alatt már több tucatnyi mém született Brüsszelnek szánt üzenetekkel. Lázár János miniszter azt mondta, mindenkinek joga van véleményt nyilvánítani a kérdésről.

Rükvercbe kapcsolt a vasárnapi boltzár ügyében, hogy megelőzze a népszavazást a kormány. Padlógázzal halad viszont a betelepítési kvóta elleni népszavazás és a terrorveszély miatti alaptörvény-módosítás. Sztrájk-határon az oktatás, kiderült milyen tanácsadói munkára fizetett a kormány milliárdokat a barátainak - volt mit kérdeznünk Rogán Antal minisztertől.

Jövő héten kezdi az aláírásgyűjtést a vásárnapi boltzár eltörlését célzó népszavazáshoz az MSZP. A Magyar Szocialista Párt arra számít, a kormány megpróbálja megakadályozni a népszavazást és még azelőtt változtat a szabályokon. Orbán Viktor az állami rádiónak tegnap azt mondta: először elemzik a boltzár hatásait, és csak utána döntik el, hogy mi a helyes politikai magatartás.

Nemet mondtak a hollandok az Európai Unió és Ukrajna közötti szabadkereskedelmi egyezményre, amelynek kedvéért az ukránok 2014-ben elkergették oroszbarát kormányukat. A szerdai népszavazás eredménye nagy csalódást váltott ki Ukrajnában, de Brüsszel szerint is szembemegy Európa valós érdekeivel és csak Oroszország malmára hajtja a vizet.

A vasárnapi boltbezárás óta hétköznapi téma lett a népszavazás Magyarországon. Mivel ez kissé nyögvenyelősen, időnként botrányok közepette nem megy, a kormány módosítani tervezi a népszavazásról szóló 2013-as törvényt. A törvénymódosítás közvetlen előzménye, hogy február 23-án fölöttébb izmos urak akadályozták meg, hogy Nyakó István beadhassa az MSZP népszavazási kezdeményezését arról, hogy – egyszerűsítve – vasárnap is lehessen vásárolni.

Szokatlanul keményre sikeredett Orbán Viktor miniszterelnök minden magyarnak szánt beszéde március 15-én, a nemzet ünnepén. A beszéd részeként azt is mondta, hogy Európát nekünk, magyaroknak kell megmentenünk, vélhetően a menekültektől. Amúgy, Magyarország és Szlovákia korábban a már Európában tartózkodó menekültek kötelező szétosztása ellen indított pert az Európai Bíróságon és éppenséggel e kvóta elutasítására akar népszavazást a kormány.

Levelet írt a Fidesznek az a férfi, aki korábban a menekültkvótával kapcsolatos népszavazási kérdést adott be a választási irodának. A miniszterelnöki kabinetiroda szerint Rogán Antal innen tudta, hol keresse Csabai Józsefet. A férfi a miniszterrel való beszélgetés után azonnal visszavonta a kérdését, így a kormány 8 perccel később máris beadhatta a sajátját.

Nem mindennapi látvány: kopasz, kigyúrt férfiak tömörülnek a Nemzeti Választási Iroda előterében. Már hajnali négy óra óta vártak az ajtó előtt. Két órával a szocialisták előtt érkeztek, az állami hírügynökség fotósát inzultálták.

Botrány volt a Nemzeti Választási irodánál. Kopasz kigyúrt férfiak akadályozták meg, hogy az MSZP népszavazást kezdeményezzen a vasárnapi boltbezárás ellen. Ma lehetett újabb kérdést benyújtani az ügyben, de a szocialistáknak már a bejáratnál útjukat állták a kigyúrt férfiak. Egy idős asszonynak viszont segítettek abban, hogy elsőként nyújtson be kérdést. A férfiak egy része a Fradi biztonsági cégénél dolgozik. A Fradi elnöke, Kubatov Gábor, a Fidesz alelnöke.

A Nemzeti Választási Bizottság elnöke szerint Magyarországon egyáltalán nem nehéz népszavazást tartani, főleg azokhoz az országokhoz képest, ahol nincs is népszavazás. Patyi András ezt a Magyar Nemzetnek adott interjújában mondta. Szerinte nincs szükség a népszavazási törvény módosítására, annak ellenére, hogy elismerte: extrém helyzeteket okozhat a mostani rendszer. A szocialisták szerint Patyi András kijelentése végtelen cinizmusra vall.  

Olimpia Rióban eddig kevés magyar résztvevővel. És 8 év múlva Budapesten? A Kúria meglehetősen nyakatekert és nem kevés jogász szerint kétséges érvekkel utasította el az erről kezdeményezett népszavazást – marad, ha lesz, a közbeszélgetés. Műsorunkban igyekszünk ennek többször is fórumot kínálni. Nem lesz könnyű, mert az előzetes megvalósíthatósági tanulmány majdnem 1400 oldal. Vendégünk a legilletékesebb, 1988-ban Szöulban lólengésben olimpiai bajnok Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, amúgy Győr polgármestere.

Néhány hete már láthattak riportot arról, hogyan előzte be egy tordasi kisbolt tulajdonosa a vasárnapi zárva tartás ügyében népszavazást kezdeményező MSZP-seket. És ez már a sokadik kezdeményezés volt, ami elbukott. A felmérések mindenesetre azt mutatják, hogy a magyarok többsége továbbra sem ért egyet a vasárnapi boltzárral. Ha már népszavazni nem lehet, mi elmentünk egy plázába, hogy megkérdezzük a vásárlókat: ők hogyan szavaznának, és mivel indokolják a döntésüket. 

Népszavazással akadályoznák meg a Városliget beépítését – a kérdést Zugló polgármestere, Karácsony Gergely adta be. A héten mutatták be a nyertes látványterveket az Új Nemzeti Galéria épületéről. Japán iroda tervezheti a múzeumot, a Petőfi Csarnok helyére. Karácsony Gergely szerint ezt a múzeumot is lehetne máshova építeni, a Liget Projektért felelős miniszteri biztos szerint viszont a Városligetnek mindig volt kulturális funkciója is.

Népszavazást kezdeményeznek civilek a budapesti olimpiai megrendezése ellen. Az LMP támogatja őket. A Jobbik a rendezés mellett van, de azt szeretnék, ha az emberek döntenének róla. A Fidesz szerint képviselőik megalapozott döntést hoztak, és már amúgy is késő megkérdezni a választókat.

Fél perc nagyon rövid idő: minden bizonnyal ennyin múlt most, hogy egy jó ideig nem lesz népszavazás a vasárnapi boltzárról. Két héttel ezelőtt nagy volt a tülekedés a Nemzeti Választási Iroda előtt. Udvarias MSZP-s fiatalemberek várakoztak kora reggel óta, de éppen az udvariasságuk lett a végzetük. Előreengedtek egy idős hölgyet, aki aztán elsőként adhatta be a népszavazási kezdeményezését. 30 másodperccel az MSZP-sek előtt. A vasárnapi zárva tartást nagyon nem szeretik az emberek, de valami jogi csűrés-csavarás miatt valahogy mindig úgy alakul, hogy nem szavazhatnak róla. Wagner Bea riportja.

Vasárnap is nyitva tarthat annak az asszonynak a boltja, aki az üzletek zárva tartását támogató népszavazási kezdeményezést adott be. Simonné Gercsényi Gabriella családi vállalkozásban üzemeltet vegyesboltot a Fejér megyei Tordason, és kedden a szocialistákat megelőzve, épp akkor adta le kezdeményezését, amikor a Kúria döntése erre lehetőséget adott. A Nemzeti Választási Iroda az asszony és az MSZP kérdését is elutasította, de 15 napon belül mindketten újra próbálkozhatnak.

Már a hatodik népszavazási kezdeményezés fut zátonyra a vasárnapi zárva tartás ügyében. Hol formai hibára, hol rosszul feltett kérdésre hivatkozva utasították el a hatóságok az eddigi kezdeményezéseket.

És közben egy népszavazást is - a gazdasági és a menekültválság kettős szorításában küszködő Görögországban. Mit kezd a súlyos megszorító csomaggal, amit ő fogadott el országa nevében? És mit kezd a Törökországból érkező, Görögországon átutazó menekültáradattal?

Az emberek 61 százaléka elutasítja a vasárnapi zárva tartást. Ez derült ki abból a reprezentatív közvélemény-kutatásból, amelyet egy pártoktól teljesen független magánember, Balla Péter készíttetett. A felmérés költségeit online adományokból fizette. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: ha a választási bizottság úgy dönt, legyen népszavazás a vasárnapi zárva tartásról, a kormány tudomásul fogja azt venni.

A napokban azért indult aláírásgyűjtés Komlón, mert helyiek népszavazással akarják megakadályozni, hogy börtön épüljön házaik mellé. Ezzel egy időben a polgármester aláírásával egy felhívást tettek ki a város honlapjára, amiben az áll: ne írják alá a népszavazási íveket az emberek. A népszavazást kezdeményező Szilárd Antal szerint demokratikus joguk a referendum.

A napokban azért indult aláírásgyűjtés Komlón, mert helyiek népszavazással akarják megakadályozni, hogy börtön épüljön házaik mellé. Ezzel egy időben a polgármester aláírásával egy felhívást tettek ki a város honlapjára, amiben az áll: ne írják alá a népszavazási íveket az emberek. A népszavazást kezdeményező Szilárd Antal szerint demokratikus joguk a referendum.

Először vita volt a kormányoldal politikusai között, hogy legyen, vagy ne legyen. Aztán amikor kiderült, hogy lesz, megkezdődött az érvelés mellette és ellene. Aztán sokan népszavazást szerettek volna, de ez nem jött össze. Aztán elkezdődött a törvény farigcsálása, és egészen az utolsó pillanatig kapkodhattuk a fejünket, hogy akkor most, hogy is lesz. Aztán kiderült, hogy az emberek 2/3-a nem ért egyet vele. A vasárnapi zárva tartásról beszélünk, ami sokak életét változtatja meg mostantól. Serdült Szilvia és Moskovics Judit riportja.

A népszavazással mostanában – hangsúlyozottan pártoktól függetlenül – például - a Vállalkozók Országos Szövetsége és a Liga Szakszervezetek próbálkoznak, egyelőre nem sok sikerrel. A vasárnapi nyitva- vagy zárvatartásról van szó. És arról, hogy miért olyan nehéz népszavazást elérni Magyarországon ma.

Vélelmezett ingatlanpanamák és ezzel vélelmezett törvénysértések a főváros V. kerületében és ki tudja még hány budapesti kerületben. ÉS: Népszavazás tegnap és ma Magyarországon, avagy hogyan lett a demokrácia oly fontos intézménye síkfutásból akadályfutás?

Akár már januárban újra tüntethetnek a szakszervezetek. A legnagyobb tömörülés, az MSZOSZ elnöke azt mondta, azért vonulnak utcára, mert így akarnak nyomást gyakorolni a kormányra. Népszavazást is kezdeményeznek azért, hogy a legkisebb nettó jövedelem ne lehessen alacsonyabb a létminimumnál.