Frankenstein újraéled a Vígszínházban! A klasszikus történet felelősségről és emberi kapcsolatok törékenységéről szól, Nagy-Kálózy Eszter főszereplésével.

Sodró Eliza múlt héten osztotta meg, hogy babát vár, és elmesélte az odavezető hosszú utat. Egy előadásnak köszönhetően találkozott Sevcsik M. Annával, aki a megfelelő professzorhoz irányította őket, és így kiderült mi a probléma. Elizának krónikus méhgyulladása volt, amely gyakran okozza a meddőséget, ebben az esetben a lombik sem lett volna megoldás. Anna szerint sok pár nem is tudja, mi okozza a nehézségeket, ezért fontos a szakértői segítség.

Csézy férje 18 évvel idősebb nála, de mindenben támogatja: mellette állt a sikerekben, a küzdelmekben, és úgy tűnik politikai karrierjében is.

Sodró Eliza, A mi kis falunk Sacija babát vár. A színésznő őszintén írt a hosszú, nehéz útról, amely az örömhírig vezetett.

A mesterséges intelligencia segíthet az endometriózis gyorsabb diagnózisában, hogy a nők hamarabb kapjanak segítséget.

Új amerikai táplálkozási ajánlás hangsúlyozza a minimálisan feldolgozott élelmiszereket a gyermekelhízás és cukorbetegség ellen.

Egy nagymama, aki lánya helyett hordta ki unokáját – az igaz történet most színházi előadásként kel életre.

A kormány haladékot kért a petesejt-donációról szóló törvényjavaslat kapcsán, miközben a magyar párok egy része külföldre jár, hogy megvalósítsa családalapítási terveit. Magony Szilvia, PR szakember, aki tíz lombikprogramon van túl, elmondta: a petesejt-donáció azoknak is megoldás lehetne, akik egészségügyi kockázatoknak (például mellrák vagy hormonprobléma) vannak kitéve. Hazai szabályozás mellett anonim módon nem lehet petesejtet örökbefogadni, a procedúra pedig akár 3 millió forintba is kerülhet külföldön, és komoly szervezést igényel. Emellett a morális és vallási kérdések is felmerülnek: a kereszténység alapvetően ellenzi a petesejt-donációt.

A férfiak is küzdenek termékenységi problémákkal, ám sokan homokba dugják a fejüket. Mutatjuk, hogy milyen lehetőségek vannak a termékenység fokozásának.

Az RTL sztárpárshow-jában sokkoló vallomásokból sem volt hiány. Nézd meg, miket mondtak magukról és szerelmeikről a Nyerő Páros sztárpárjai!

Egészséges lányuk után miért egy idegen nő petesejtjeiből születtek ikerfiaik? Egy magyar házaspár meséli el, miért és hogyan döntött a petesejt-donáció mellett.

Ma már minden harmadik pár küzd nehezített teherbeeséssel vagy meddőséggel, és a hormonális egyensúly, a táplálkozás és a stressz komolyan befolyásolja a termékenységet. Dusa Fanny dietetikus szerint a szélsőséges diéták rontják az ivarsejtek minőségét, és kimerülő petefészket okozhatnak, míg a túlzott antioxidánsbevitel férfiaknál szintén ártalmas lehet. A szakértő hangsúlyozza: ahogy táplálkozunk, az közvetlen hatással van a szervezetünk reprodukciós képességére, hiszen egy gyermek kihordásához 9 hónap alatt akár 80 ezer kalóriára van szükség.

Bárdosi Sándor és Bárdosi Ildikó a Nyerő Párosban elárulták, mit jelent a második esély az ő életükben, és hogy milyen érzés volt meghallgatni a diagnózist.

Bár engedélyezett, Magyarországon még nem végeznek szociális alapú petesejt lefagyasztást a tisztázatlan kérdések miatt.

Egy 30 éve lefagyasztott embrióból született kisfiú Amerikában. A tudomány csodája és egy örökbefogadás története, ami világszerte meghat mindenkit.

30 év után fagyasztott embrióból született Thaddeus – világszenzáció és reményt adó történet. Magyar termékenységi statisztikákkal kiegészítve.

Veszteség és remény: három nő őszintén beszél arról, milyen lelkileg és testileg is megterhelő a gyermekáldásért küzdeni.

Őszinte vallomások meddőségről, lombikról, reményről három nő szemszögén keresztül, akik nem adták fel, és végül megtapasztalták a csodát.

Egyre több pár szembesül azzal, hogy a gyermekvállalás nem mindig megy könnyen – és ilyenkor a lombikprogram lehet a következő lépés. A sikerhez azonban nemcsak orvosi segítségre, hanem tudatos életmódra és megfelelő étrendre is szükség lehet. Dusa Fanny klinikai dietetikus a Reggeliben abban segít, hogy mit érdemes enni – vagy épp kerülni – akkor, ha valaki babát szeretne, de akadályokba ütközik. Kiderül az is, hogyan ronthatják a hormonháztartásunkat a szélsőséges diéták, és miért fontos a stabil vércukorszint.

Ráthonyi-Palácsik Tímea először beszél a béranyaság érzelmi oldaláról Pataki Zita új műsorában, amiben születendő kislánya nevét is elárulja.

Pataki Zita és Palácsik-Ráthonyi Tímea kendőzetlenül beszélnek az endometriózisról és arról, hogyan találtak új reményt a fájdalom után. 

Pataki Zita Néma tünetek című egészségügyi sorozata az rtl.hu oldalon látható mától. Zita tabunak számító egészségügyi kérdésekről fog beszélgetni. Az első adásban Palácsik-Ráthonyi Tímea osztja meg történetét endometriózisa felfedezéséről és tüneteiről. Az epizódban Pataki Zita műsorvezető és Prof. Dr. Ács Nándor, a Semmelweis Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója beszélgettek. A szakember elmondta, hogy a nők 20 százalékának van endometriózisa, és ahogy nő az életkor, úgy egyre nagyobb százalékban fordul elő. A meddőség hátterében is gyakran ez a betegség áll, az esetek körülbelül 30 százalékában.

Magyarországon körülbelül háromszázezer pár küzd termékenységi problémákkal, vagyis mind a nők, mind a férfiak tizenöt százaléka meddő, illetve nemzőképtelen. A Reggeli vendége Simon Gergely a Greenpeace vegyianyag-szakértője volt, aki szerint olyan vegyi koktélban élünk, melynek egyik negatív hatása lehet például a meddőség vagy a daganatos megbetegedések.

Magyarországon körülbelül 250 ezer pár küzd termékenységi problémával. Hogy hogyan lehet feldolgozni, ha valakinek egy másik utat kell választania ahhoz, hogy anya lehessen, kiderül a Fókusz fenti riportjából. 

Két évvel a magánklinikák beszántása után az állami hálózat fele annyi lombikkezelést tud végezni, mint kellene. A kormány újabb lépésekkel próbál úrrá lenni a meddőségi klinikákat sújtó szakemberhiányon. Ennek részeként a jelenleg is a szakmában dolgozó szülész-nőgyógyászok és embriológusok a képzési program elvégzése nélkül is tehetnek majd szakvizsgát. A sietség nem véletlen, azt ugyanis a Belügyminisztérium is elismeri, hogy a jelenlegi állami rendszer egyelőre képtelen megfelelően ellátni a feladatokat. Magony Szilvia korábbi szépségkirálynővel, marketing-szakértővel beszélgettünk a Reggeliben, aki maga is megtapasztalta a rendszer működését.

Alig akart hinni a szemének.

Folyamatosan emelkedik a meddőségi kezelésre jelentkező nők életkora – erről a Semmelweis Egyetem osztályvezető főorvosa beszélt híradónknak. Szerinte ezért nem tud jelentősen emelkedni a sikeres beültetések aránya. A Kaáli Intézet alapítója néhány hete ezt azzal indokolta, hogy az állami kézbe vett meddőségi centrumok nem működnek elég hatékonyan. A Belügyminisztérium ezzel szemben azt közölte: nőtt a sikeres beültetések száma.

Két bűncselekmény tényállás merül fel a béranyaság kapcsán, ha önkéntes alapú, akkor a családi jogállás megsértése, ha üzletszerű, akkor az emberi test tiltott felhasználása. ’97-ben felmerült, hogy itthon is legális legyen, végül nem fogadták el a javaslatot. Hogy melyik országokban legális a béranyaság, arról Dr. Gerő Tamás, ügyvéd beszélt.

Durica Katarina a Mennyit adtál érte? című regényében tematizálja a béranyaság kérdését. Könyve a gyermek utáni vágyról szól, olyan meddő párokról, akiknek nem lehet gyerekük ezért mindent megtesznek, hogy szülőkké válhassanak – mesélte az írónő. Találkozott béranyákkal, petesejtdonorokkal, olyan gyerekekkel, akik ilyen módszerrel születtek. Katarina három gyermek édesanyja, sok időt tölt játszótereken, ott ismerkedett meg egy olyan anyukával, akinek petesejtdonorral született gyermeke. A béranyák, akikkel Katarina beszélt, mind anyagi gondokkal küzdöttek. A videóban elmeséli, hogy milyen történetekkel találkozott, miért egyre népszerűbb a béranyabiznisz, és mennyibe kerül egy ilyen „szolgáltatás”, illetve milyen veszélyekkel kell számolni.

A meddőségnek lehetnek lelki okai? Erről Kovács Orsolya, pszichológus beszélt a Reggeliben. Fontos például, hogy a nő milyen szülői, nagyszülői mintát lát maga előtt? Milyen viszonya van az anyjával, a saját nőiségével és mennyire bízik meg a partnerében.?Ez csak pár dolog, amivel egy várandósságra készülő nő szembenéz a pszichológus szerint.

Dudok-Nyemecz Gitta 16 éves volt, amikor közölték vele, hogy nem lehet gyermeke. Most mégis két gyermek édesanyja. A Reggeliben elmesélte, hogy diagnosztizálták pajzsmirigy-alulműködéssel, inzulinrezisztenciával és mindenhol azt a tanácsot kapta, hogy szedjen fogamzásgátlót. Ebbe nem törődött bele, új orvosokat keresett, egy intézményben komplex életmódprogramban vett részt. Itt egy helyen kezelte nőgyógyász, dietetikus és endokrinológus. Hogy végül mi segített a gyermekáldásban, kiderül a videóból.

A nőknél és a férfiaknál egyaránt előfordul nemzőképtelenség, a számok pedig drasztikusan romlanak. A hormonháztartási problémák, anyagcserezavarok, pajzsmirigyproblémák népbetegséggé váltak. A hormonháztartást, azaz endokrin rendszert felborító környezetszennyező anyagok között vannak a rovarirtók, a növényvédő szerek és mikroműanyagok – mondja Márkus Zsolt, az EndoCare technológiai vezetője. A meddőség egyik fő, nem beazonosított oka az endokrin környezetszennyezés. Hogy mik ezek az anyagok és hogyan jutnak be a szervezetünkbe, arról Dr. Tűű László belgyógyász-endokrinológus, az EndoCare Intézet orvosigazgatója mesél a videóban.

200 ezer magyar nőt érint, meddőséget is okozhat, de felismerni nehéz. Az endometriózis felismerése Magyarországon átlagosan 4 évet csúszik. A betegségben szenvedő nőket képviselő alapítványnál azt mondják: nemzetközi összehasonlításban így is jó a helyzet, mert a környező országokban 8-10 évbe is beletelhet, mire fény derül a betegségre. Március az endometriózis hónapja.

Anne Hathaway, a Neveletlen hercegnő és Az ördög Pradát visel sztárja arról mesélt, milyen traumán esett át, mielőtt első gyermeke megszületett volna.

A férfi meddőséggel kapcsolatos vizsgálatok és kezelések súlyosan alulfinanszírozottak, pedig globális válság zajlik a férfiak termékenységét illetően.

Hevesi Kriszta szexuálpszichológus azoknak a pároknak a küzdelmeiről beszélt, akik sikertelenül próbálkoznak a gyerekvállalással.

Szarvas Nikolett, a HerbClinic megálmodója először négyéves korában találkozott a szomszéd néni kertjében gyógynövényekkel, a természetes gyógymódok iránti szenvedélye pedig azóta is tart. A vállalkozónak nehéz döntést kellett meghoznia, amikor szembement szülei akaratával, és felhagyott kutatói karrierjével, hogy minden idejét a gyógynövényeknek és az emberek segítésének szentelhesse. A bátorsága azonban kifizetődött, hiszen az összes Cápa elismerte vállalkozói tevékenységét, ráadásul Dr. Varga Eszterrel üzletet is kötöttek. Niki az rtl.hu-nak több sikertörténetet is elmesélt, ami a női termékenységet támogató rendszerének köszönhető, és arra is kitért, hogy hol tart a közös munka Eszterrel.

Minden hetedik gyermekre váró pár meddőségi problémával küzd. 

2018-ban ezen a napon vallott a sikertelen gyerekvállalásról a Barátok közt jóképű színésze, Solti Ádám és menyasszonya, akivel a Nyerő Párosban is szerepeltek. A gyerekvállalás szinte az első perctől kezdve közös életük természetes célja és értelme volt. Egy ideig úgy tűnt, hogy az álmuk végre beteljesülhet, de rémálom lett belőle: Berni méhen kívüli terhességét csak az utolsó pillanatban vették észre. 2018-ban azért beszéltek arról, hogyan teszi próbára kapcsolatukat a gyerekért való küzdelem, hogy másoknak is erőt adjanak. 

A gyermekszám növekedése a cél.

Sánta Dávid, író és blogger 25 évesen meddőségi problémákkal küzdött, egy visszértágulatot kellett eltávolítani nála, majd 2 év múlva Dávid már édesapa lett. Az apás szülésről hazaérve írt egy blogbejegyzést, ami önálló életre kelt és onnantól kezdve rengeteg platformra felkerült. Másfél év múlva ikrei is születtek Dávidnak, így háromgyerekes apuka lett. Szerinte nehéz közvetlenül elérni a férfiakat, hogy meg tudják beszélni egymással az apasággal kapcsolatos érzéseiket, inkább az anyákon keresztül vezet hozzájuk az út.

Nem csak Magyarországon, egész Európában csökken a férfiak spermaszáma – mondta a Reggeliben Dr. Bógyi György urológus, andrológus. A szakember szerint a nagy csökkenés hátterében a környezeti ártalmak és a hormonális vegyszerek is állhatnak. A videóban emellett előkerülnek a férfi fehérneműkkel és a tökmaggal kapcsolatos tévhitek is.

A stressztényezők – legyen szó munkahelyről, társadalmi nyomásról vagy párkapcsolati problémákról – feloldása nagyon fontos a gyerekvállalásnál, a családtervezés előtt – mondja a Soponyai-Nagy Krisztina pszichológus, meddőségi szaktanácsadó. A meddőség azonban stigmatizáló lehet és nem csak a nőket érinti, a férfiak esetében is fontos a beszélni a kérdésről. Vajon tud-e segíteni, ha szakemberrel akár egyedül, akár csoportban beszélünk róla? A beszélgetésből ez is kiderül.

„Nem normális, hogy harminc napból csak ötöt nem menstruáltam és huszonöt meg igen. Ez nagyon kellemetlen volt” – mesélte tapasztalatit a Reggeliben Holdampf Linda stylist, akit tíz éve diagnosztizáltak a betegséggel. Bár nem minden endometriózisban szenvedő nő lesz meddő, nagyon sok meddőségnek ez az oka. Holdampf Linda arról is beszélt, ő hogyan élte meg a diagnózist és hogyan tartja karban a betegségét.

A Semmelweis Egyetem kutatása vizsgálta, milyen tényezők befolyásolhatják leginkább a hímivarsejtek minőségét.

A valós adatok ráadásul még rosszabbak lehetnek, mint amit a statisztika mutat.

A kórháznak kártérítést kell fizetnie, ám ez a szülőket nem vigasztalja. 

Egyre több olyan pár van Magyarországon, akik lombikprogram segítségével válnak szülővé. Minden ötödik pár érintett, mégis sokan a mai napig tabuként tekintenek a témára és nem beszélnek róla. Erről forgatott Veress Krisztina, akinek a témában való érintettsége tette még személyesebbé a XXI. század következő riportját.  

Anyák, orvosok, egy pap és egy filmrendező beszél olyan dolgokról, amelyek Magyarországon sokaknak még mindig tabut jelentenek: a meddőségről és a gyógymódról. A XXI. Század megrázó riportja a mesterséges megtermékenyítés magyarországi történetét dolgozza fel.

Meddőségi központban járt, az orvosainak hálálkodott.