2015. novemberének végén Magyarországon több menedékkérő van idegenrendészeti őrizetben, tehát zárt helyen, mint nyitott befogadó állomáson. Egy részüket bírósági ítélet utasította ki Magyarországról, csakhogy az ítéleteknek nem lehet eleget tenni, mert Szerbia nem fogadja be őket. A magyar kormányhivatal hamar az európai menekültválság kellős közepén találta magát. A kérdés az, hogy mit kezdett és mit kezd ezzel a helyzettel.  

Alig van dolga a szeptemberi határzár óta a Bevándorlási Hivatanak vagy csak visszaállt a megszokott ügymenet?  Miután a hozzánk érkező menekültek száma erősen megcsappant, a legnagyobb feladat: mi legyen a már kiutasított, de még itt fogva tartott menedékkérőkkel? Alakítja, vagy szolgálja a kormány bevándorlás-politikáját Végh Zsuzsa, aki 15 éve áll az intézmény élén?

A nemrég kinevezett  új egészségügyi államtitkár azt mondja, hogy előbb át kell alakítani az egészségügyi rendszert, utána lehet több pénzről beszélni. Erről azután szakértőket kérdeztünk a műsorban, akik azt mondták, egyszerűsítve, hogy egy átalakítás évekig tarthat. És addig nem lesz több pénz? És ezt az országgyűlési képviselők szó nélkül tudomásul veszik? Miért?

Szakemberek elvándorlása, pénzhiány, lerobbant épületek és műszerpark. Sokkal több pénz kellene az egészségügynek, mert Magyarország párját ritkítóan keveset költ rá. A kormány szerint előbb át kell alakítani az egész rendszert, utána jöhet több pénz. De a rendszer reformja sok évig tarthat. Lehet addig várni? Hárompárti vita.

Sokak szerint a melegedés fenyegeti leginkább a világot. Nem egészen így látja sokoldalú mai vendégünk, Björn Lomborg dán politikatudós, statisztikus, klímakutató, aki a világot járva egy nemzetközi agytrösztöt működtet. Azt mondja, a globális felmelegedés elleni hadjárat helyett sok minden másra értelmesebben lehetne költeni a dollár-ezermilliárdokat – gyerekek védőoltására, jobb minőségű élelmiszerre, oktatásra, a belső légszennyezés csökkentésére. A Budapesti Tudományos Világfórumon beszélgettünk vele.

A világvége-forgatókönyvek elterelik a figyelmet a valódi gondokról, mondja mai vendégünk, aki szerint minden országban el kellene dönteni, hogyan lehet a legolcsóbban és leghatékonyabban a legtöbb jót elérni. Vezető brit és amerikai lapok szerint a dán Björn Lomborg egyike azoknak a tudósoknak, akik a legtöbbet tehetnek a világ megmentéséért.

Hónapok óta nézzük a menekültekről szóló képsorokat Európában. Nagyon sokan nagyon sokfélét mondanak róluk, adott esetben ki-ki politikai nézetei alapján, de nagyon kevesen vannak, akik, mint mai vendégeink, maguk látták és tapasztalták, honnan, miért és hogyan jönnek a menekültek. Rajacsics Ágnes a török-szír határtól Görögországig utazott menekültekkel, Földes András összességében sok hetet töltött velük, Kakuk György a görög-macedon határtól Szegedig kísért csoportokat, N. Forgács Gábor végigforgatta az utat Törökországtól Ausztriáig.  

Ezt kérdezi egész Európa. Sokak szerint igen. De mit mondanak a menekülőket országról országra kísérő újságírók, akiknek saját élményei vannak a menekülthullám forrásvidékéről és állomásairól. Kik jönnek? Miért jönnek? Vannak közöttük gazdasági migránsok is? Küldi őket valaki? Kinek üzlet a menekültválság?

A párizsi merényletek belátható időre alighanem megváltoztatják Európa mindennapjait. A magyar kormány nem ezért, már korábbi szándéka szerint az Országgyűlés felhatalmazása alapján úgy döntött, hogy pert indít az Európai Unió bíróságánál a menekültek befogadására vonatkozó kvótarendszer ellen. A terrorhírek majdnem minden mást háttérbe szorítanának – de ez aligha lehet a kormány célja. Vendégünk Rogán Antal miniszter.

A kormány pert indít a tervezett uniós kvótarendszer ellen az Európai Unió Bíróságán. De mi a kormány terve arra, ha érvényes szerződések alapján sok ezer, először Magyarországon regisztrált menekültet – visszaküldenének hozzánk? Valamint: az Alkotmánybíróság részben megsemmisítette a Quaestor-törvényt és – vállalnak-e vitákat a kormány tagjai, kérdezzük Rogán Antal minisztert.  

Mivel a teljes magyar politikai elit képtelen a gyerekéhezés megszűntetésére, van egy kezdeményezés, amely Nemzeti Minimumnak nevezi magát és azt akarta elérni, hogy a mindenkori kormány vállalja, hogy felszámolja a gyerekéhezést. Országgyűlési határozatot fogalmaztak, amelyet kezdetben minden párt támogatott. Horgas Péter kezdeményezése álom maradt, ugyanis az országgyűlés Népjóléti Bizottsága még azt is elutasította, hogy a határozati javaslatról a bizottság egyáltalán tárgyaljon.

Szégyen, hogy ötvenezer gyerek éhezik Magyarországon, amely a világ legtehetősebb három tucat országának egyike. Még nagyobb szégyen, hogy elbukott egy civil kezdeményezés, amelyet eredetileg az összes párt támogatott, s amely kötelezte volna a kormányt a gyerekéhezés megszűntetésére. Miért bukott el? Mert a politika rátelepedett.

A világ egyik legtekintélyesebb lapja, a brit The Guardian azt írja a magyar-norvég visszavágót percről-percre követő cikkének végén, hogy semleges nézőnek a meccs nem volt nagy élmény, de a Magic Magyars – azaz a varázslatos magyarok 30 év után visszajönnek egy nagy tornára és most boldogan táncolnak a pályán.

44 év után vehet részt újra Európa-bajnokságon a norvégok által előzetesen lesajnált magyar futballválogatott. Ez siker. Minek köszönhető? Mit profitálhat belőle a magyar labdarúgás?  Meglehet vége az ínséges évtizedeknek? Bejött-e a futball-akadémiai program? Vendégünk az utolsó magyar EB-csapat egyik tagja és egy sportújságíró.

Párizs. Számunkra is a fájdalom és az együttérzés jelképe. New York, Madrid, London után Párizs. Azt hiszem, nem kell terrorszakértőnek lenni ahhoz, hogy az ember lássa: a pénteki párizsi merényletek szervezettsége, összetettsége, összehangoltsága minőségileg alighanem más és magasabb szintű, mint az eddigi terrorakcióké. Egy világváros egészét érte támadás. Önök már sokat tudnak erről – mégis egyre több kérdésünk van a jövőről. Például: mihez kezd most Európa?

Párizs után. Hogyan lehet védekezni? Elérkezett-e az idő az Iszlám Állam megsemmisítésére, van-e ehhez a bombázásokon túl nemzetközi akarat, katonai erő, logisztika és pénz? És: megmutatjuk Brüsszel Molenbeek negyedét, ahonnan jónéhány dzsihadista terrorista indult véres útjára.

Mai vendégünk a kétezres évek elején egy lerobbant pesti bérház kis lakásában élete legnagyobb vállalkozásába kezd: regényírásba. A tét: íróvá válik-e? Díjak, fordítások, külföldi felolvasóestek New Yorktól Koppenhágán át Svájcig: ezeket látva a válasz egyértelműen igen. Íróvá vált, fontossá, elismerté és olvasottá. És népszerűvé: recepteket oszt meg, tanácsokat ad írásokkal próbálkozó kamaszoknak, naplót vezet, szóval kedvelői odafigyelnek arra is, mit csinál, ha éppen nem szépirodalmat.

Családjával Magyarországra menekült a romániai diktatúra elől. Kamaszként hátrahagyott élete regényeiben köszön vissza. Világhírű író lett, harminc nyelvre lefordított könyvéből idén film készült, közben egy rangos német lap egész oldalas cikkben méltatta és világszínvonalúnak tartja újabb regényét, és elkészült friss novellás kötete – 43 évesen itt tart Dragomán György író.

Vannak gondjaink, amik annyira hozzánk nőttek, annyira benne vannak mindennapjainkban, hogy szinte részünkké váltak: ilyen a mértéktelen ivás. Szóval, az alkohol. Ezerféleképpen bizonyítható, hogy mennyi bajt okoz, de az elmúlt 25 évben egyetlen kormánynak sem sikerült épkézláb tervet kidolgozni. A baj állandósult. Most sem fogjuk megoldani, de legalább beszélünk róla.

Magyarország az alkoholfogyasztással kapcsolatos negatív világranglisták élvonalában szerepel, mégsem készül alkoholstratégia a gondok kezelésére. Mi történt az eddigi tervekkel? Mit kellene csinálni? Mennyit költünk az ivásból adódó betegségek gyógyítására? És milyen egyéb gondokat okoz az alkohol? Egyáltalán: mennyit és mit iszunk? – kérdezzük szakértőktől.

Munkanélküliségről sokat hallunk, munkaerőhiányról nagyon keveset, pedig ez hovatovább a gazdasági növekedés akadálya Magyarországon. A kormány teljes foglalkoztatottságot és munkaalapú társadalmat akar, de egyre többen mennek külföldre dolgozni és egyre több az üres álláshely Magyarországon. Ennek, mondják szakemberek, két fő oka lehet: az alacsony magyar bérek és a képzettség hiánya.

Magyarországon egyre nehezebb megfelelő munkaerőt találni. Több százezren már külföldön dolgoznak, és ez a folyamat még évekig folytatódhat. Közgazdászok szerint egészen addig, amíg Ausztriában az itthoni fizetése akár négyszeresét is megkeresheti, aki odamegy dolgozni. Béremelés kell? Vagy – ahogyan az Akadémia javasolja – jöjjenek a bevándorlók? Szakértőkkel beszélgetünk.

Nem gondoltuk, hogy a tervezett ártatlan iskolafenntartási beszélgetésből annyira forró krumpli kerekedik, hogy a különböző kormányszervek csak úgy dobálják vissza Márkus Katalin szerkesztő számtalan telefonhívását és leveleit – anélkül hogy érdemben válaszolnának. A leltár: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ – közlik, hogy ők csak végrehajtók, forduljunk talán az Emberi Erőforrások Minisztériumához vagy, választhatunk, a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz.

Település átadja iskoláját az államnak. És milliókat fizet érte, hogy átvegyék. Majd kiderül, hogy az állam sok tízmillióval többet szed be tőlük, mint amennyit visszaad. Mintha az ablakon dobnánk ki milliókat, mondják a csalódott polgármesterek, akiknek elege lett ebből az egészből, visszavették iskolájuk működtetését – de hogyan tovább?

A több mint 100 éves kőbányai Richter Gedeon gyár átvészelte az elmúlt évtized gazdasági visszaesését, majd orosz és ukrán piacának zuhanását, és közben halkan tolta bele a pénzt egy új gyógyszerbe, amely szeptemberben első magyar gyógyszerként kapott forgalmazási engedélyt a világ legnagyobb gyógyszerpiacán, az Egyesült Államokban.

Világklasszis matematikusból lett a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Lovász László. Kihívásai: a dráguló nemzetközi versenyben a magyar tehetségek helytállnak, de ez nem ellensúlyozza azt, hogy bérekben, kutatási pénzekben és technikában masszív növekedésre van szükség. És vannak rejtett tartalékok: az akadémikusok között továbbra is lehangolóan kevés a nő és a fiatal is.  

Nem minden nap fordul elő, hogy egy világszervezet dokumentuma utat talál, és téma lesz a közértben és a konyhában: most ez történt a WHO, az ENSZ egészségügyi világszervezetének egyik, egy hete nyilvánosságra hozott tanulmányával, amely szerint a vörös húsok és a feldolgozott húsfélék, némileg egyszerűsítve, rákkeltőek lehetnek. A vörös hús fogyasztásának csökkentését már 2002 óta folyamatosan ajánlják. A mostani jelentést 10 ország 22 tudósa készítette 800 tanulmány alapján. A „rákkeltő” meghatározás ebben a tanulmányban csak a vastag- és végbélrákra vonatkozik. A következő feltételezéseket fogalmazzák meg: a húsban gazdag étrend a világon évi 50 000 halálért lehet felelős. Összehasonlításul: tényként kezelik a dohányzás 1 millió, a légszennyezés 200 000 áldozatot követel évente. Ugyanez a mi konyhánkra egyszerűsítve: a tanulmány szerint napi, tehát minden egyes nap, minden 5 dekányi felvágott 18, minden 10 dekányi vörös hús elfogyasztása 17 %-kal növeli az említett rák kockázatát. Vendégeink Dr. Szeitzné Dr. Szabó Mária élelmiszerbiztonsági szakértő, Dr. Kubányi Jolán táplálkozási szakértő és Dr. Németh Antal a Vágóállat és Hústerméktanács elnöke.

A rákkal könnyű ijesztgetni. Most az Egészségügyi Világszervezet egy tanulmánya kelt pánikot: hogy a vörös húsok és a feldolgozott húsfélék fogyasztása összefüggésbe hozható egyes ráktípusok kialakulásával. A szakma felhördült, ami nem csoda egy országban, ahol a hungarikumok listáján jónéhány – ezek szerint - rákkeltő élelmiszer szerepel. Szakmai vita késő este a Magyarul Balóval című műsorban ma csak az RTL Klubon!

Egyre tovább élünk, de – egyre kevesebb gyerekünk van. Ha ez a folyamat tartós marad, évtizedek alatt több millióval csökken Magyarország népessége és egyre kevesebb dolgozó ember kényszerül egyre több nem dolgozót eltartani – egyéb súlyos következmények mellett.

Világklasszis matematikusból lett a Magyar Tudományos Akadémia elnöke Lovász László. Kihívásai: a dráguló nemzetközi versenyben a magyar tehetségek helytállnak, de ez nem ellensúlyozza azt, hogy bérekben, kutatási pénzekben és technikában masszív növekedésre van szükség. És vannak rejtett tartalékok: az akadémikusok között továbbra is lehangolóan kevés a nő és a fiatal is.

Elfogyunk? Egy nőnek két gyereket kellene szülnie ahhoz, hogy a népességszám ne csökkenjen. De: Magyarországon a harmincéves nők fele és a 35 évesnél idősebbek negyede nem szült még. Kutatók szerint lassan minden negyedik magyar nő gyermektelen marad. Jellemzően kicsúsznak az időből. Mi van a háttérben – kérdezzük a szakértőket.

Magyarországnak, a magyar államnak, tehát mindannyiunknak nemzetközi összehasonlításban is kiváló minőségű termőföldjeink vannak. A kormány parlamenti döntés nélkül úgy határozott, hogy az állam tulajdonában lévő földvagyonból 380 ezer hektárt elad és ebből 300 milliárdnyi bevételt remél – ez nagyjából egy év nemzeti össztermékének 1%-a. Önök elé tárjuk az érveket és az ellenérveket – földeladás mellett és ellene.

Szántóföldek nélkül nem lesz az államnak birtokpolitikája, mert nem lesz hozzá szántóföldje, mivel a szántók 90%-át eladja a kormány. A nagyobb földekre 2 hét múlva kezdődik a licit, a kisebbeket már árulják. A kormány szerint a föld legyen a gazdáké és 300 milliárdos bevételt remél - az ellenzék szerint kormányhaverok és spekulánsok jutnak majd földhöz.

Totális offenzívát indít az egészségügyben az új államtitkár, mondja, de több pénzt csak akkor kér az ágazatnak, ha sikerül változtatni. S hogy mennyi pénzre van szükség, csak akkor lehet tudni, ha a teljes lakosságot felmérik.

A magyar egészségügy Európában párját ritkítóan kevés pénzből működik. Az új államtitkár szerint viszont csak akkor lehet több pénzt kérni a költségvetésből, ha változtatnak a rendszeren. Ez a rendszerváltás óta még senkinek sem sikerült. A kórházak tele vannak adóssággal, a szakemberek elmennek. Az itthon maradók közül hárman vendégeink: mit kellene változtatni?

Mit kezdjen a zsugorodó nyomtatott sajtó a digitális világgal, az okostelefonokkal és a közösségi oldalak népszerűségével? Megmaradhat egyáltalán? Avagy, ha úgy tetszik: hogyan lépjen be az újság a digitális világba? Erről szervezett konferenciát a Nemzetközi Hírmédia Szövetség és a Magyar Lapkiadók Egyesülete Budapesten.

Konokul csökkenő példányszámok a nyomtatott  médiában, rohamosan növekvő érdeklődés az online kiadványok iránt. A média egészének átalakulása kihívás a piacot eddig uraló cégeknek, de esély az online piacra lépő versenytársaiknak. Hogyan készül a hagyományos média az új korra? Hogyan lehet sikeres egy új online médium? Mennyit és hogyan olvasunk a neten?

Néhány órája nyilvános egy 85 oldalas összegző tanulmány, amely a Belügyminisztérium megrendelésére a Magyar Tudományos Akadémia migrációs munkacsoportjának tanulmányaiból készült. A szerzők valamennyien elismert kutatók. Javaslatokat sorolnak a kormánynak szakpolitikai teendőkre annak érdekében, hogy Magyarország, ha úgy adódik, és úgy kívánja, értelmesen élhessen a bevándorlásból adódó lehetőségekkel.

A következő években nem enyhül az Európára nehezedő menekülthullám – állapítja meg a Magyar Tudományos Akadémia 30 tudós közreműködésével csütörtökön bemutatott tanulmánya. Aki Magyarországon marad, azt integrálni kell, oktatás és munka, tehát a kormánynak is van tennivalója. Két szerzőt kérdezünk.

Szakértők szerint nem kell félni az iszlám vallástól. Az utolsó kinyilatkoztatott egyistenhívő vallás követői mégis egyfajta erkölcsi felsőbbrendűséget éreznek, miközben hitük képtelen volt választ adni az elmúlt 200 év modernizációs hullámaira. Ez pedig érthetően feszültséget okoz.  

Rogán Antal nem támogatná, hogy nyilvános legyen: mi alapján döntenek 25 milliárd forintnyi állami hirdetés szétosztásáról.

Egyre többen gyűlölik az idegeneket Magyarországon. És erős a félelem is. Mivel a menekültek óriási többsége muzulmán, ezek az érzések őket illetik. De valóban félni kell tőlük? Erőszakos vallás az iszlám?  Elnyomja a nőket? Integrálódás helyett a magyarokéval versenyző kultúrát alkotnának a muszlimok?

Noha a kormánykommunikáció masszív és intenzív, az Országgyűlés szerencsésnek tartotta, hogy megszavazzon egy vadonatúj minisztériumot. Ennek neve: Miniszterelnöki Kabinetiroda. A minisztériumnak – amelyet a Miniszterelnökséget vezető miniszter nem átallott lényegében propagandaminisztériumnak nevezni, egyelőre nincs hivatalos dokumentumokban megtalálható pénze, de szerencsére van minisztere, aki ugyan, ahogyan mondta, „alapvetően nem ambicionálta a miniszterséget", mégis az lett, Rogán Antal.

Ő felel a kormányzati kommunikációért, az évi 25 milliárdos állami reklámköltésért és a Nemzeti Konzultációkért is. A miniszterelnök kabinetfőnöke azt mondja, nem akart kormánytag lenni, most mégis miniszter lett. Hogy mennyiből gazdálkodik új, 200 fős minisztériuma, még nem tudni. 8 évig volt polgármester, 4 évig frakcióvezető, most új szerepet tanul Rogán Antal.

Az általános európai jobbratolódás közepette a szakértőket nem lepi meg, hogy Lengyelország választói a 8 évvel ezelőtt megbukott pártot hívták vissza. Pedig a lengyel gazdaság a válság éveit is beleértve folyamatosan fejlődött, 8 év alatt 24%-kal nőtt. A Jog és Igazságosság Pártja 232 mandátummal egyedül is képes lenne kormányt alakítani, a 460 tagú képviselőházban, ez 1989 óta nem fordult elő Lengyelországban.  Az eddig kormányzó Polgári Platform 137 mandátumot szerezhetett ez zuhanás a négy évvel ezelőtti 207-hez képest.  A baloldal pártszövetséggel próbálkozott, s így a szavaztok 8%-át kellett volna elnyernie ahhoz, hogy bejusson a varsói képviselőházba, de ettől fél százalékkal elmaradt és így 1989 óta először nincs baloldali párt a lengyel törvényhozásban. Mi történt és mi fog történni? A lengyelországi választást értékeltük.

Átütő jobboldali győzelem a lengyel választásokon az elmúlt évek látványos gazdasági fejlődése ellenére. A baloldal elhullott. Női miniszterelnök vált női miniszterelnököt - ez Európában egyedülálló. A kérdések egy része: mit ígér és mire készül az új kormány? Milyen lengyel-orosz és lengyel-német viszony alakulhat? És - Lengyelország és az Európai Unió.

A most következő beszélgetés tárgya a Földtől átlagosan 225 millió kilométerre van: ez a Mars nevű bolygó, amelynek felszínén 3 éve landolt egy űrszonda. A szonda sok ezer fényképet küldött az amerikai űrkutatási hivatalnak, a NASA-nak. Ugyanebben az időben Magyarországon több kutató is azon dolgozott, hogy terepmunka, laboratóriumi mérések és geometriai elméletek segítségével egy kavics formájáról meg lehet-e állapítani, hogy ez a kavics mekkora távolságot tehetett meg például egy folyómederben. Ebből olyan kutatási eredmény készült, amely a Mars-kutatásban nagyon nagy jelentőségű lehet.

Világsiker: magyar tudósok rájöttek, hogy fényképekből meg tudják állapítani, hogy a tőlünk legalább 55 millió kilométerre lévő Marson lefotózott kavicsok pontosan mekkora utat tettek meg a bolygó felszínén. S mivel nem lehet kizárni, hogy a Mars lehet az emberiség következő hazája a Föld után, a kavicselemzés világsiker. Vendégünk Domokos Gábor akadémikus.

Idén márciusban a Nemzeti Bank felfüggeszti több brókercég, közöttük a Hungária működését is. Majd kiderül, hogy nem csak magánemberek, hanem több önkormányzat is milliárdokat helyezett el ezeknél a cégeknél. Majd az derül ki, hogy van önkormányzat, amely pénzének egy része megvan ugyan, de mégsem tud hozzájutni, s van olyan önkormányzat is, amely pénzének jó része lényegében bóvlikötvényekben áll, illetve nem lehet visszakövetelni.

Meglehet éves költségvetésének felét. Brókercég összeomlik. Önkormányzat pénzének nagyobb része eltűnik. A befektetett pénz másik része elvben megvan, kifizetését törvény írja elő, de önkormányzat mégsem jut hozzá. Tehát türelmetlen. Vendégeink közül ketten érintettek.