Drogfogyasztás volt, van, lesz – a kérdés inkább az, lehet-e megelőzni, hatásait csökkenteni és a szenvedélybetegnek segíteni. Mindezért kiváló szakemberek dolgoznak, de az a meggyőződésük, hogy egyre kevesebb hivatalos segítséget kapnak: 2003-ban még majdnem 2 milliárd forint jutott erre a munkára, ez 10 év alatt ennek az összegnek a 10 százalékára csökkent. A kormánynak van nemzeti drogstratégiája, de szakértők szerint maga sem törődik vele.

Vészesen terjedő dizájnerdrogok, egyre kevesebb tűcsereprogram, a döntéshozatalból kizárt civil szervezetek és elképesztően kevés pénz. A kábítószerek világával a kormány annyira nem foglalkozik, hogy még saját stratégiáját sem tartja be. Minderre a szakma most fogta magát, és száz oldalban foglalta össze a problémákat. Átbeszéljük.

Minden nap hallunk róla és minden nap kevésbé tudjuk követni. Szíriáról van szó. Nehéz eligazodni. Az ellentmondásos arab tavasszal kezdődik, amelynek nyomán Szíriában számtalan fegyveres csoport esik egymásnak. Egyesek közülük Asszad elnök rendszerét akarják megbuktatni, mások más csoportokat akarnak megsemmisíteni. Lassan kiderül, hogy a valamennyiük ellen harcoló, ugyanakkor erősen Asszad- és Nyugat-ellenes, saját kalifátusban gondolkodó ISIS, az Iszlám Állam terrorszervezet nagy területeket foglalt el Szíriában és Irakban is. Szíria részben romhalmaz lett, menekültek milliói hagyták el az országot.

Szíria. Évek óta polgárháború megszámlálhatatlan csoport részvételével. Asszad elnököt az Egyesült Államok megbuktatná és az Iszlám Államot megsemmisítené. Jó két hete az oroszok is beszálltak – Asszad mellett. A háborúban megsemmisülő Szíriát menekültek milliói hagyják el és az ország mára súlyos nemzetközi konfliktus középpontja lett.  

Egyes kormánypolitikusok szerint igen. Történetesen a Fidesz frakcióvezetője a Terrorelhárítási Központra is hivatkozva azt mondja, Magyarország terrorfenyegetettsége nő, és még azt is tudni véli, hogy a menekültáradatnak 27 millió fős utánpótlása van. A TEK tudományos tanácsának elnöke, dr. Böröcz Miklós egy januári tanulmányában, amely az elmúlt évek terrortámadásait elemzi minden esetre azt állítja, hogy a tipikus terrorista inkább az adott országban született állampolgár, akinek legfeljebb szülei vagy nagyszülei voltak bevándorlók. Mi lehet az igazság? Vendégeink: Szabó Tímea országgyűlési képviselő. És az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságából hárman is: az elnök Molnár Zsolt, az alelnök Németh Szilárd, és a bizottság tagja Mirkóczki Ádám.

A 100 főre jutó mobil előfizetések száma majdnem kétszeresére nőtt, ma már Afrikában is majdnem mindenkinek van mobiltelefonja. S ma már 100-ból majdnem 50 embernek van mobil szélessávú előfizetése, ez gyorsabban nő, mint az egyéni internet felhasználás vagy a – mindezek hatására – lassan csökkenő vezetékes előfizetések száma.

A Föld lakosságának többsége nem fér hozzá az internethez, többségük Afrikában él. Pedig a digitális világ az oktatáson keresztül a szegénység felszámolásában is fontos szerepet játszik. Houlin Zhao-val, a téma világhírű szakértőjével beszélgettünk.

Mire számíthatunk? Merre tart a magyar gazdaság 2015 őszén a menekültválság és a Volkswagen-botrány közepette? Vendégünk Vértes András és Kónya István, mindketten közgazdászok.

A fontos mutatók továbbra is rendben. De: versenyképességben sehol nem vagyunk, kevés a beruházás, fiatalok és értékes szakemberek hagyják el az országot, az oktatás és az egészségügy változatlanul pénzhiánytól szenved és kérdés, mi lesz a Volkswagen-botrány hatása a járműiparnak kiszolgáltatott magyar exportra.

Bajban lenne Merkel kancellár? Aki 10 éve vezeti Európa legsikeresebb és töretlenül fejlődő országát. Amely ország most ünnepelte az újraegyesítés 25. évfordulóját, miközben menekülők százezrei igyekeztek határai felé. Erre reagálva Merkel néhány hete azt találta mondani, hogy Németország minden menekültet befogad. A folyamat el is kezdődött, látható segítőkészséggel fogadták az érkezőket, egy új összetett szó, a Willkommenskultur, azaz a befogadás kultúrája világszerte ismert lett – majd, amikor kiderült, hogy ekkora tömeggel, ennyi idő alatt még Németország és ezen belül főleg Bajorország is nehezen bír, társadalmi és politikai feszültségek kezdődtek.

Másfél millió menekült lehet az év végéig. Merkel kancellár csökkenő népszerűsége ellenére továbbra is be akarja fogadni őket. Tüntetések, szokatlanul éleződő feszültségek, viták a kormányon belül és a német tartományok között – és mindehhez a Volkswagen botránya. Mit kezdhet mindezzel Európa legerősebb országa?

Nem hinnénk, hogy van téma, ami a budapestieket és a Budapestre autóval járókat gyakrabban és erősebben dühíti, mint a közlekedés. Építkezések az autópályák bevezető szakaszain, Széll Kálmán tér, fonódó villamos, mindez egyszerre, hármas metró, bontások és útlezárások érzésünk szerint össze-vissza és tetszés szerint – és láthatáron a dugódíj. Meghívtuk a fővárosi közgyűlés illetékes képviselőit.

Ha igen, akkor ön is évente 8 teljes munkanapot veszít, miközben autójában dühöng. A Széll Kálmán tér felújítása eddig 3 hónapot csúszik, a fonódó villamos nemsokára elkészül, de utána a 3-as metró felújítása okoz majd dugókat. Áll a Budaörsi út és a bevezető utak is. Igér valamit a politika? Budapesti politikusok vitája a közlekedésről.

A világ legnagyobb autógyára, a Volkswagen csalt. A Volkswagen részvényárfolyamának zuhanása miatt egyébként Németország néhány leggazdagabb családja milliárdokat vesztett. Egy teljes cégcsoportról van szó, beleértve például az Audit, a Skodát, a Seatot és a Porschét is. Az új vezető azt mondja, minden követ megmozdít a kiadáscsökkentés érdekében, beleértve például a Wolfsburg futballklub és tucatnyi másik német profilklub többszázmillió eurónyi éves támogatásának esetleges csökkentését. A világszerte 600 ezer embert foglalkoztató Volkswagenről sok mindent elmond az a tény, hogy új modellekre, fejlesztésekre tavaly 86 milliárd eurót költött - többet, mint a Google és az Apple együttvéve.

A Volkswagen világbotrány. Csaltak. Mi történt és mi lesz? Legalább 11 millió autót kell visszahívni. A bírságok, a perek, a javítási költségek, a bizalomvesztés elérhetik a 100 milliárd eurót. Az érintett motorok ötödét Győrben gyártották. Hány magyar autót hívnak vissza? Mi lehet az autóiparra épülő magyar exporttal? Magyarul Balóval 21.30-tól az RTL II-n!

Jó tempóban szaporodnak az amúgy is túlterhelt pedagógusok feladatai. Korábban kiderült, hogy aki magasabb jövedelmi csoportba akar kerülni, annak kemény munkával saját portfóliót kellett készítenie. Nincs fellélegzés: következik a vicces nevű PÖCS, persze hivatalosan ilyen rövidítés nincs, mert úgy hívják, hogy Pedagógus Önértékelési Csoport. Hogy mindezt jobb kedvvel végezhessék, kötelező tagságot kellett vállalniuk a Nemzeti Pedagógus Karban, ahonnan érkezőfélben van egy sokoldalas etikai kódex, amely öltözködési, viselkedési és sok egyéb előírást kínál a tanácstalan tanároknak.

A gyerekeinket rájuk bízzuk, de a saját öltözködésüket nem. Azt sem, hogyan viselkedjenek, azt sem, hogy miről beszélhetnek. Avagy: Etikai Kódex a tanároknak. Szerző: a Nemzeti Pedagógus Kar, amelynek minden tanár kötelezően tagja. A kódex ellen sokan tiltakoznak, szabályait értelmetlen és elfogadhatatlan kényszernek tartják. Pedagógus-kódex vita a stúdióban.

A rendőrség azt állítja a szeptember elseje óta eltelt 36 napról: az első 15 napon 48 ezer migránst fogtak el, majd a határzár óta eltelt 21 napon összesen majdnem 123 ezret. Baló György vendége Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója, akit gyakran láthatnak a déli határokon.

Három hete zárta le Magyarország a szerb határt, azóta 120 ezer menekült jött Horvátországból. Ott is épül a kerítés, de határzár még nincs. Lesz? És mi történik utána? Bár a kormány hallani sem akar róla, alighanem Magyarországnak is be kell majd fogadnia menekülteket. Készen állunk rá? Kérdezzük Bakondi Györgyöt, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadóját. 

Visszamegyünk a XX. század utolsó évtizedébe, amikor a kedden elhunyt Göncz Árpád 10 évig köztársasági elnök volt. Az ifjú és tanuló magyar demokrácia első polgára. Vendégünk Kuncze Gábor, akkoriban országgyűlési képviselő, majd a Szabad Demokraták Szövetségének frakcióvezetője, utóbb belügyminiszter. És Stumpf András, jelenleg alkotmánybíró, de nem ebben a minőségében vendégünk, ő 1991-től három évig Göncz Árpád ifjúságpolitikai tanácsadója volt, majd 1998-tól 4 évig kancelláriaminiszter.

Népszerű, mint egy rocksztár, pedig nem énekel, hanem könyveket ír, Amerika vezető egyetemein tanít, szenvedélyesen kutatja az emberi természetet. Új könyvében korunk kiégett és céltalan férfiairól ír. Baló György vendége, Philip Zimbardo szicíliai bevándorlók gyerekeként született Amerikában. Most 82 éves, ma is aktív, és ő a legismertebb szociálpszichológus a világon.

Népszerű, mint egy rocksztár, pedig nem énekel, hanem könyveket ír, Amerika vezető egyetemein tanít, szenvedélyesen kutatja az emberi természetet. Új könyvében korunk kiégett és céltalan férfiairól ír. Philip Zimbardo szicíliai bevándorlók gyerekeként született Amerikában. Most 82 éves, ma is aktív, és ő a legismertebb szociálpszichológus a világon.

Két hét alatt 273 büntetőügyet tárgyalt a Szegedi Törvényszék. Aki nem a hivatalos határátkelőnél lépi át a magyar-szerb határt, az szeptember közepe óta bűncselekményt követ el, ezt a bíróság megtárgyalja, és az illetőt kiutasítják. Fellebbezni lehet, de ez egyetlen egy esetben történt.

Tettenérés, beismerő vallomás, gyorsított eljárás és ennek megfelelően sebes ítélet: kiutasítás futószalagon. A vádlott, amúgy menedéket kérő, az egész eljárásból semmit nem ért. Mit tehetnek, és mit tesznek a hatóságilag kirendelt védők és miért tiltakozik majdnem 200 ügyvéd a gyorsított ítélkezés ellen? Ügyvédek vitája.

Gyerekmenekülők. Legtöbbször szüleik egyetlen reményeként indulnak útnak azok a tizenévesek, akik kísérő nélküli menedékkérőként kerülnek a magyar gyerekvédelmi rendszerbe. Idén több mint 8 ezren érkeztek, de csak 50-en maradtak itt. Hova tűnnek el ezek a fiatalok, és ki felel értük? Dolga a kormánynak, hogy marasztalja őket?

Gyerekmenekülők. Legtöbbször szüleik egyetlen reményeként indulnak útnak azok a tizenévesek, akik kísérő nélküli menedékkérőként kerülnek a magyar gyerekvédelmi rendszerbe. Idén több mint 8 ezren érkeztek, de csak 50-en maradtak itt. Hova tűnnek el ezek a fiatalok, és ki felel értük? Dolga a kormánynak, hogy marasztalja őket? Magyarul Balóval 23.30-tól az RTL Klubon!

Magyarország hetekig elsőszámú téma volt Európa és Észak-Amerika nagy lapjaiban és hírcsatornáin. Címek, fotók, felvételek. Az országról sugárzott összkép óvatosan fogalmazva is ellentmondásos. Ruszinkó Ádám turizmusért felelős helyettes államtitkár, Boris Kálnoky tudósító és Heiszler Ákos az Urban Communications ügyvezetője volt Baló György vendége.

A menekültválság, a határkerítés  és főleg a menekültek kezelése miatt hetekig vezető hír volt Magyarország külföldi lapokban és hírcsatornákon. A címek, a fotók és a felvételek mindenképpen ellentmondásos képet sugároztak az országról. Mi történt az országimázsunkkal? – kérdezzük vendégeinket: a kormány illetékesét, egy szakértőt és egy vezető német újságírót.

Egyelőre ott tartunk, hogy a menekültválság az Európai Unió egyik igazi értékét, a tagállamok közötti szabad mozgást, az úgynevezett schengeni egyezményt fenyegeti – kerítések, határellenőrzések, nem látható, mi lesz. A Stratégiai Védelmi Kutatóközpont, amelynek vezetője egyik vendégünk, Tálas Péter, most előállt egy 20 pontos javaslatcsomaggal a válsághalmaz kezelésére. Másik vendégünk, Gyarmati István biztonságpolitikus azt írja tanulmányról: nesze semmi fogd meg jól.

Európa-szerte ezt keresik. Az Unió egyelőre nem találja. Egy magyar védelmi kutatóközpont most javaslatcsomaggal állt elő, amely igyekszik a válsághalmaz minden elemét tekintetbe venni. A tanulmánnyal sokat foglalkozik a média, de vita még nem volt róla. Majd most. Ugyanis egy ismert biztonságpolitikus azt írja: ez nesze semmi, fogd meg jól.  

Mindannyian ismerünk tehetséges embereket. Ám nem minden tehetség érvényesül. Függhet a szülőktől, függhet az iskolától és függhet családja anyagi helyzetétől. A kutatások szerint, aki szegény családba születik, kisebb esélye van rá, hogy jó tanuló legyen, s így arra is, hogy végül egyetemre kerüljön. A tehetségeknek persze elvben segíthet a közoktatás, hiszen papíron minden oktatási rendszer egyik célja, hogy megtalálja és segítse a tehetségeket. Ezzel foglalkozik immár Európa-szerte hétfő esti vendégünk, Csermely Péter biokémikus professzor – és tehetség-gondozó.

Minden oktatási rendszer egyik célja, hogy tehetségeket találjon, és mindenképpen segítse őket. Vendégünk egy magyar biokémikus professzor, Csermely Péter, aki saját kutatásaival párhuzamosan oly sok tehetséges diákot talált, hogy időközben magyar és nemzetközi szervezetek elnöke lett és most egy összeurópai tehetséggondozó hálózatot fejleszt. 

Önök találkoztak már éhező gyerekkel? Aki időnként napokig nem jut ételhez. Azért annyira nem lehet szegény ez az ország, hogy ezt elfogadja. Nem is mindenki fogadja el, de az egymástól függetlenül, egymással párhuzamosan dolgozó szervezetek munkája nincs összehangolva. 10 hónappal ezelőtt Horgas Péter látványtervező elhatározta, hogy Nemzeti Minimum néven valahogyan egyesíti a részben elszigetelt erőfeszítéseket.

Ez az egyszerű, de nehezen megvalósítható küldetés hozott össze civileket, szakértőket és politikusokat, akik megelégelték, hogy legalább 50.000 éhező gyerek él hazánkban. Napok telnek el úgy, hogy egy falatot sem esznek. Kilenc hónapja indult a Nemzeti Minimum kezdeményezés. Hol tartanak?

Majdnem 400 ezer hektárnyi állami föld, az összes állami földterület egy teljes ötödének majdhogynem pánikszerű eladása. Nem bérbe: tulajdonba. Megkérdeztük az illetékes államtitkárt, Bitay Mártont, majd külön az ellenzék két képviselőjét: Gőgös Zoltánt, az MSZP elnökhelyettesét, és Sallai R. Benedeket, az LMP képviselőjét, aki agrárpolitikus és egyben gazdálkodó is.

Földet vegyenek! A kormány egy megyényi földterületet, adna el - rohamtempóban, részben licitálással, részben nyilvános árveréseken. Cél - a családi gazdaságok erősítése, és 300 milliárd forint bevétel. Az ellenzék szerint viszont az eladás csak a földbérleti pályázatokon győztes haverok érdeke, ám ezzel a magyar vidék sorsa úgymond megpecsételődik. Magyarul Balóval 21:30-tól az RTLII-n!

Friss adatok szerint idén eddig 230 ezren jöttek Magyarországra, hogy pontosan hányan vannak itt, nem tudható. Azt bizonyára nem kell bizonygatni, hogy ez mindannyiunk elsőszámú témája mostanában. Adott egy megosztott ország és társadalom, amelyben több millió embernek megélhetési gondjai vannak. A kormányzati kommunikáció és a magyar nyilvánosság jó része azt sulykolja, hogy a menekültektől félni kell, a menekültek veszélyesek, kárt okoznak és így tovább. Van aki fél, van aki nem. Aki fél, miért, aki nem, miért nem? Vendégünk: Erőss Ferenc szociálpszichológus és Sik Endre, szociológus, az idegenellenességet régóta vizsgáló és követő TÁRKI vezető kutatója.  

Félelem és idegenkedés: akad, aki terroristákat lát a menekültekben, sokan gazdasági bevándorlókat, mások inkább a halál elől menekülőket. Magyarországon folyamatosan nő az idegenellenesség, a legkevésbé éppen a tömegével érkező  arabokat látnánk szívesen. Mi áll a félelmeink mögött? Mennyire megalapozottak? Mit mond a kutató és mit a pszichológus?

Mi lesz az immár forintosított, deviza-alapú lakáshitelekkel? A kérdés alapja az a tény, hogy a forintosítás után is egyre többeknek okoz gondot a törlesztés. Azoknak az aránya, akik nem fizetnek, megint nő. Ha megnézzük, hogy a nem fizetők mit nem fizetnek, az derül ki, hogy a majdnem ezermilliárdos hiteltartozás négyötöde lakáshitel.

A devizahitelek forintosítása ellenére forintban is egyre többen képtelenek fizetni hitelüket. Elveszíthetik otthonukat? A kormány a devizaalapú autóhiteleseket menti, holott a forintban felvett autóhitelek felét már nem fizetik. Mit mond az illetékes államtitkár és mit a szakértő?

A gazdasági válság és a menekültválság Görögországban találkozik. A különbség - egyebek mellett - annyi, hogy a görög gazdasági és pénzügyi válsággal mindennél intenzívebben foglalkozott az Európai Unió az elmúlt hónapokban, a menekült- és migrációs válsággal talán mindennél kevésbé intenzíven. Bár ez a héten változhat. Görögországot továbbra is Törökországból érkező menekülők és migránsok tízezrei hagyják el. Vasárnap - az idén már másodszor - választások voltak.

És közben egy népszavazást is - a gazdasági és a menekültválság kettős szorításában küszködő Görögországban. Mit kezd a súlyos megszorító csomaggal, amit ő fogadott el országa nevében? És mit kezd a Törökországból érkező, Görögországon átutazó menekültáradattal?

Honnan és miért menekül az a 161 ezer ember, aki menedékkérelmet adott be Magyarországon szeptember 10-ig. Nagy többségük, 4 közül hárman, tehát háromnegyedük 4 országból, Szíriából, Afganisztánból, Pakisztánból és Irakból jött. A kormány szerint a menedékkérők többsége egyszerűen jobban akar élni – meglehet nem nálunk, hanem Nyugat- vagy Észak-Európában. Ma főleg erről a 4 országról beszélgetünk, hogy megértsük, miért nem érzik biztonságban magukat azok a milliók, akik sokkolják Európát.

Kik jönnek? Honnan jönnek? Hányan jönnek? Miért most jönnek? A kormány szerint többségük csupán jobb életet keres Európában. Szakértők szerint viszont háború vagy polgárháború elől menekülnek. Mi kellene hozzá, hogy otthon maradhassanak? Van esély a rendteremtésre Szíriában, Irakban, Afganisztánban és Pakisztánban?  

Az elmúlt hónapok sok tapasztalata közül az egyik, hogy az önkéntesekből alakult segélyszervezetek nélkül a menekültválság sokkal súlyosabb is lehetett volna - vagy lehetne. Két önkéntes segítő a vendégünk: Schmidt Adrienn a Migration Aid önkéntese, Kalmár Szilárd a Segítsünk együtt a menekülteknek csoport egyik alapítója.

Éhezéstől, szomjazástól, embertelen állapotoktól, humanitárius katasztrófától  igyekeznek megóvni a menekülteket és ezzel Magyarországot azok az önkéntesek, akik saját idejüket, pénzüket és energiájukat használva etetik, itatják és ruházzák a menekülteket. Kik ők? Miért csinálják? Mit gondolnak a határzárról és az új szabályokról? Mennyi időre terveznek? Másoknak is segítenek a menekültválság után?

Pattanásig feszült a helyzet Röszkénél, ahol elfogyott a Szerbiában rekedt menekültek türelme és egy részük köveket dobálva áttörte a határt, ahol utóbb könnygáz és vízágyú fogadta őket. Továbbra is ezrek menekülnek Európába naponta, miközben az Unió mozdulatlanul figyeli az eseményeket.  Több ország is  visszaállítja a határok ellenőrzését a szabad mozgás korlátozására, Magyarország pedig már Románia felé is kerítést építene. Az Unió kvóták alapján osztaná szét a menekülteket, erről viszont több tagja hallani sem akar. De akkor mi lesz a menekültekkel?

Továbbra is ezrek menekülnek Európába naponta, miközben az Unió mozdulatlanul figyeli az eseményeket.  Több ország is  visszaállítja a határok ellenőrzését a szabad mozgás korlátozására, Magyarország pedig már Románia felé is kerítést építene. Az Unió kvóták alapján osztaná szét a menekülteket, erről viszont több tagja hallani sem akar. De akkor mi lesz a menekültekkel?

Szeptember 15-étől megváltoztak a magyar jogszabályok. A lényeg: a szerb-magyar határt hermetikusan lezárják, ezen belül voltaképpen a senki földjén szögesdróttal körülvett, 3, egyelőre ismeretlen méretű tranzitzóna, döntésre váró, meglehet több ezer menedékkérővel. A kormány azt reméli, hogy ezzel, a törvénymódosításokkal együtt járó intézkedés-sorozattal lényegében megszűnik a Magyarországra irányuló menekülthullám. Meglátjuk. Erről kérdeztük szakértőinket.

Határzár: menekülők ezrei várakoznak magyar területen a magyar-szerb határt immár hermetikusan lezáró kerítés túloldalán, a világmédia figyelmének középpontjában. A kormány terve: aki Szerbia felől jön, azt kiutasítják. A szerb kormány még nem nyilatkozott. Az EU lényegében hallgat, az ENSZ pénzhiányra panaszkodik. Szakértőkkel elemezzük a helyzetet.