Akar ön lakást venni, eladni, építeni vagy bérelni? Ha igen, ajánljuk a következő beszélgetést!

Politikai viták, fontos ügyek, tudomány. Magyarul Balóval minden hétköznap a késő esti híradó után és reggel fél 9-kor, az RTL Klubon!

A vevők? A beruházók? A bérbeadók? Az építőipar? Az állam vagy a bankok? Ki teszi zsebre az áfacsökkentés hasznát, hányan élhetnek a kormány gáláns, akár tízmilliós támogatásával? Mindösszesen: épülhet-e lassan annyi új lakás az országban, mint nagyon sok évvel ezelőtt vagy akár a kétezres évek elején?

Észrevettük vagy nem, az űrkutatás tavaly a világot foglalkoztató összes gond, háború, menekültválság, felmelegedés közepette is visszalopakodott a címlapokra és a szakemberek többsége azt mondja, 2015 kiemelkedő űrfelfedezéseket hozott. Vendégeink: Hirn Attila űrkutató és Sárneczky Krisztián csillagász.

Két hónapja Magyarország is tagja az Európai Űrügynökségnek, az ESA-nak. Tari Fruzsina a Magyar Űrkutatási Iroda vezetője a Magyarul Balóval műsor vendége.

Ez a rejtély 2015-ben még nem oldódott meg. De az űrkutatás sokat tett, hogy közelebb kerüljünk a válaszhoz. Folyékony vizet találtak a Marson, és a Szaturnusz egyik holdján is. Közben távcsővel megtalálták a Föld unokatestvérét. Minek köszönhetőek a tavalyi áttörések? Mit tudhatunk meg – akár magyar közreműködéssel is - a világűr titkaiból?

Az egészségügy roskadozik. Ha a kormány nem is, az Állami Számvevőszék mintha megtalálta volna a bajok egyik eredőjét. Vizsgálatot folytatnak a kórházak gazdálkodásáról. A vizsgálat folyamatban van. Meghökkentő és fölöttébb szokatlan módon a Számvevőszék elnöke egy lapinterjúban ismertette a vizsgálat néhány következtését. Mivel a vizsgálat még nem nyilvános, csak az elnök úr egyes következtetései, meghívtuk műsorunkba, de nincs itt: az Állami Számvevőszék kommunikációs és kapcsolattartási osztályának vezetője azt mondta, hogy folyamatban lévő vizsgálatról nem nyilatkoznak.

Egy Facebookon szerveződő orvoscsoport, nevük: 1001-en a hálapénz ellen, két levelet is írt az illetékes minisztériumnak és most már valamennyiünket kérnek, írjunk mi is levelet, mert akkora a baj. Az első levelükre kaptak választ: a kormány sokat tesz az egészségügyért. Újabb levél: valódi válaszokra várnak.

Az RTL napi közéleti háttérműsorának műsorvezetője Baló György, aki a tőle megszokott stílusban és felkészültséggel dolgozza fel napjaink legfontosabb politikai, közéleti eseményeit és fejleményeit, majd szakértők segítségével világítja meg egy-egy hír hátterét, összefüggéseit.

Politikai viták, fontos ügyek, tudomány. Magyarul Balóval minden hétköznap a késő esti híradó után és reggel fél 9-kor, az RTL Klubon!

Ha igen, írjon levelet az egészségügyért is felelős miniszternek, hogy nagy baj van. Erre kér mindenkit orvosok egyre nagyobb csoportja. Találkozunk velük. És: közben az állami számvevőszék is vizsgálódik, és – ez meghökkentő - részleteket szivárogtat egy még ismeretlen jelentésből. Mit szólnak az érintettek?

Látunk, hallunk, olvasunk. Információt kapunk, tárolunk, keresünk.

2015 februárja óta a Magyarul Balóval műsorának főszerkesztő/műsorvezetője volt. Méltósággal viselt, hosszú betegség után szerettei körében hunyt el 2019. március 18-án.

Szerkesztő

A magyar politika érzi, hogy jó lenne minél több külföldön dolgozó honfitársunkat valahogyan hazahívni. Vannak tervek. Beszélgetésünket három külföldön élő magyar is figyeli: ketten Londonban élnek, harmadik vendégünk egy német kisvárosban. Megtudjuk, mit gondolnak a pártok terveiről.

Több százezer magyar dolgozik külföldön. A pártok egymásra licitálva versengenek, hogy közülük minél többen jöjjenek haza. A kormánynak 100 millió forintból eddig 52 fiatalt sikerült visszahoznia. A többiek köszönik, jól, vagy kevésbé jól vannak Londontól Szingapurig, de egyetlen párt ígéreteire sem nagyon mozdulnak. Politikusok a stúdióban, és érintettek külföldi helyszíneken.

A kormány úgy döntött, hogy minden minisztérium és háttérintézmény mondja fel telekomos mobilnet-szerződését. A Telekom részvényárfolyama majdnem 2%-kal csökkent csütörtökön. Az előzmények: Kovács Ákos énekes egy interjúban azt mondta, a nők azzal teljesednek ki, ha tartoznak valakihez, és gyereket szülnek, és megerősítette egy korábbi kijelentését, hogy nem hisz az emancipációban, azaz a nők egyenjogúságában. Válaszul a Magyar Telekom bejelentette, hogy a továbbiakban nem szponzorálja az énekest, mivel a maga részéről az a meggyőződése, hogy nőket és férfiakat egyenlő esélyekkel foglalkoztasson. Válaszul a kormány - a legutolsó állás szerint – felmondja a minisztériumok mobilnet szerződéseit. Egyelőre nem tudható, hogy ez pontosan mit jelent, és mekkora kár éri a Telekomot és a magyar adófizetőket. Ugyancsak nem tudható, pontosan hogyan támogatta a Telekom Kovács Ákost. Valamint: sem a magyar kormány, sem a Telekom nem kíván műsorunkban beszélni.

A Magyar Telekom magáncég bejelenti, hogy a továbbiakban nem szponzorál egy magyar énekest, mert mást gondol a nemek egyenlőségéről, mint az énekes egy interjúban. A lépésen Lázár János nyilvánosan felháborodik, majd a magyar kormány ma bejelenti, hogy utasították a minisztériumokat és a háttérintézményeket, hogy bontsák fel valamennyi szerződésüket a Telekommal. Micsoda?

Évente átlagosan 100 millió euró uniós pénzt szerez vissza az OLAF, ez egy rövidítés, az unió korrupció és csalás elleni szervezete. Munkájának másik eredménye összesen 900 évnyi börtönbüntetés az elítélt csalóknak. Vendégünk, az olasz Giovanni Kessler 12 évig volt ügyész Olaszországban, a maffia ellen is nyomozott, ami nem életbiztosítás, 4 éve a most 435 embert foglalkoztató OLAF elnöke.

Az unió 28 tagországa közül Magyarország a 21-ik a korrupciós ranglistán, tehát csak hét országot előzünk meg. A kormány szerint eredményes harc folyik a korrupció ellen. A 2006-tól 2010-ig tartó időszakhoz képest 2010 és 2013 között lényegében több mint háromszorosára nőtt különféle korrupcióval kapcsolatos feljelentések elutasításának aránya.

Szakértő becslések szerint évente mindenkinek, a csecsemőket is beleértve, 45 ezer forintjába kerül. Intézményesült. Többé-kevésbé Európában is. Hogyan küzd ellene az Európai Unió? Vendégünk Giovanni Kessler, az unió csalás elleni hivatalának főigazgatója. És mit tesz Magyarország? Hazai szakértőket is kérdezünk.

Egy alapítvány Székesfehérvár egy állami tulajdonú területén 15 millió forintos állami és 2 millió forintos önkormányzati támogatással mindenáron szobrot akar állítani Hóman Bálintnak, akit városfejlesztőnek és kiváló történelemtudósnak tartanak. A szobor ellen Magyarországon és külföldön is sokan tiltakoznak, mivel Hóman Bálint szerintük annak idején képviselőként és kormánytagként tevékenyen részt vett a zsidótörvények kidolgozásában és megvalósításában. Szét lehet-e, szét kell-e választani adott esetben egy tudós tudományos és politikai tevékenységét? Avagy: kaphasson szobrot bárki Magyarországon ma, akiről még támogatói is elismerik, hogy antiszemita volt?

Városfejlesztő és történelemtudós, érvelnek mellette Székesfehérvár kormánypárti képviselői. Igen, de dokumentáltan antiszemita, mondják az ellenzők. A fideszes polgármester már hátrál, a kormány a városra mutogat, a város az ötletgazda alapítványra. A szobor elkészült, két hét múlva fel akarják állítani.Vita.

Aggasztó sebességgel tűnt el a szalagcímekből és az első oldalakról a szombaton véget ért párizsi klímacsúcs, pedig politikusok, diplomaták és tudósok is áttörésről, történelmi megállapodásról beszélnek. 25, 50 vagy 100 év múlva tudhatjuk meg, hogy valóban sikerült-e megóvni a világot a globális felmelegedéstől. A feladvány egyik oldala: két fokkal vagy többel melegszik-e fel a Föld, a másik oldal az, hogy mire vagyunk képesek ezért a legfeljebb két fokért mi valamennyien, most már jó hétmilliárdan. A tehetős országok vállalják, hogy az úgynevezett fejlődő országoknak évente legalább 100 milliárd dollárnyi támogatást fizetnek.

A világot megrettentő terror-sokk után a világ lehetséges megmentésének jelképe lett Párizs: áttörésnek tartják majd 200 ország ott aláírt klima-megállapodását. A neheze most jön: önként vállalt kötelezettségek, de ki-ki megtartja-e? Pénz a fejlődő országoknak, de ki-ki megkapja-e? Történelmi pillanattá válik-e majd a hétvégi párizsi aláírás?

Hogyan akarja megtartani a nyomtatott betűt az internet segítségével a magyar sajtó. Vendégeink: Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke, Dunai András, a magyarországi tartalomszolgáltatók egyesületének elnöke, amúgy a Central médiacsoport digitális üzletágának igazgatója, Lengyel András, a Ringier-Axel Springer kiadó marketing igazgatója.

Rohamosan és alighanem megállíthatatlanul csökken a magyar nyomtatott lapok példányszáma. A kiadók mégsem költenek eleget a digitális fejlesztésekre, pedig egyre többen, egyre többet olvasunk az interneten - számítógépen, mobiltelefonon és tableten. Szakmai vita.

Mivel a menekültválság kezelésének kulcsa Törökország, most már inkább az unió udvarol a törököknek. Merre tart ez az ország?

Katonai konfliktus Oroszországgal, kötélhúzás az Unióval, több mint kétmillió szír menekült, kurdok, belső feszültségek. És: mindeközben a NATO második legnagyobb katonai erejével bíró Törökország a sokszereplős szíriai polgárháború kellős közepén találja magát.

A magyar Országgyűlés minden bizonnyal a világelsők között van a törvényalkotás sebességét illetően. A gyakorlat évek óta működik. A legújabb: az illetékes bizottság november utolsó napján tárgyal egy frissiben megkapott törvényjavaslatot, amely másnap az Országgyűlés elé kerül és még aznap elfogadják. Tartalma: az állam bevételeinek több mint 90 százalékát produkáló NAV, azaz, a Nemzeti Adó és Vámhivatal közvetlen kormányirányítás alá helyezése és erőteljes átszervezése. Mi ez? A politika közelebb rántja magához a NAV-ot? Hatékonyságjavítás?

Egyetlen nap alatt átvitte az Országgyűlésen az egyik legfontosabb közintézmény, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal totális átalakítását a kormány, amely mostantól nem csak felügyeli, hanem irányítja is az adóhivatalt. Átszervezés, elbocsátások, ritkuló vagyonosodási vizsgálatok, de miért használna mindez az adófizetőknek? Politikai vita.

Ha igaz, naponta majd hat órát töltünk azzal, hogy a telefonunkat nyomkodjuk, mindenhol, mindig. Sokszor kettesben is. Ennek persze örülnek a fejlesztők és a kereskedők, de aggódnak a pszichológusok, tanárok, szülők, vagyis azok, akiket zavar, hogy egymás helyett csak a kijelzőre figyelünk.

Ha igaz, naponta majd hat órát töltünk azzal, hogy a telefonunkat nyomkodjuk, mindenhol, mindig. Sokszor kettesben is. Ennek persze örülnek a fejlesztők és a kereskedők, de aggódnak a pszichológusok, tanárok, szülők, vagyis azok, akiket zavar, hogy egymás helyett csak a kijelzőre figyelünk.  

Egy országnak tudnia kell, lakosságának hány százaléka él szegénységben. Ez persze attól is függ, hogyan számolják azt, hogy ki a szegény. Magyarországon a hivatalos számokat a Központi Statisztikai Hivatal közli és ezek alapján a szakemberek lényegében egyetértenek abban, hogy 4 millióan élnek az úgynevezett létminimum alatt. Szegények vagy még szegényebbek. A létminimum-számítást a KSH 2014-ben felfüggesztette azzal, hogy ez a kifejezés pontatlan és túlságosan negatív. Most a KSH úgy gondolja, hogy mégis csak számolni kell létminimumot, de másképpen, mint eddig .

4 millióról két millióra csökkentené a szegények számát egy új módszerrel a KSH, mondván, hogy a létminimum több, mint a szegénység. De akkor mi a létminimum? A KSH most úgy akar számolni, hogy a szegénységnél több szerény megélhetéshez 2 millió embernek elég napi 1800 kalória és havi 76 ezer forint. Létminimum vita.

Szenvedély és saját vízió. Ez különbözteti meg a sikeres embereket a sikertelenektől. Nem műveltségük, nem eredményeik, nem az, hogy hol születtek, vagy hova jártak iskolába. Az a fontos, hogy mindenkinél előbb lássák, mi várható a jövőben, és legyen pontos, átgondolt tervük arról, mit szeretnének véghezvinni. És van még egy közös jellemzőjük: coach segíti karrierjüket.

Alig 20 évesen már a legendás Apple-vezér, Steve Jobs karrierjét egyengeti. Később cégóriások felsővezetőinek ad karriertanácsokat, mára a Szilícium-völgy legelismertebb tréner-guruja, aki világkörüli útjain Japántól Dél-Amerikáig cégvezetőknek segít még sikeresebbé válni. Magyarországon beszélgettünk Robert Dilts üzleti tanácsadóval.

A munkáltatók és a munkavállalók minden év végén igyekeznek megállapodni a minimálbér jövőre esedékes összegéről. A munkavállalók most 9%-os emelést akarnak, a munkáltatók 3%-ot ajánlanak. Az eredmény nyilván valahol a kettő között lesz, ha nem tudnak megállapodni, a kormány dönt. Dávid Ferenc, a munkáltatói oldal képviseletében és Kordás László, a munkavállalók képviseletében.

A szakszervezetek 9 százalékos minimálbér emelést akarnak, és 13 százalékkal növelnék a bérminimumot. A munkáltatók 3 százalékban gondolkoznak. A különbség tetemes. A tárgyalások döcögnek. Az ügy egészében majdnem egy millió embert érinthet. Ha nincs megállapodás, a kormány dönt – a jövő évi költségvetés 5%-kal számol. Vita a Magyarul Balóban este fél 10-től az RTL II-n!

Mivel az ország nagyon sok, tipikusan kisebb településén sokan panaszkodnak, hogy folyamatosan lopják értékeiket és a rendőrség tehetetlen, ma este az a kérdésünk, meddig mehet el az ember saját értékeinek védelmében – azaz, hol vannak a jogos védelem határai, hogy az ember védekezhessen, de ne kerüljön börtönbe. Sok ilyen történet végződik a bíróságon.

Hét évet kapott első fokon emberölésért egy borosgazda, aki, mivel korábban folyamatosan meglopták, fagyállót kevert a borába, amitől a bortolvaj meghalt. A gazda nem érzi bűnösnek magát, az ügyészség meglepetésre enyhítésért fellebbez. Hol vannak a jogos védelem határai, mit tehetünk, ha a rendőrség tehetetlen, de nem akarunk börtönbe menni?

A párizsi merényletek után a magyar miniszterelnök azt mondta egy brüsszeli amerikai lapnak, hogy minden terrorista bevándorló. Vagyis hát félni kell a bevándorlóktól és nem szabad őket beengedni. Ezt a felfogást egyre többen követik Európában, mások szerint a menekültválság önmagában nem jár a terrorveszély növekedésével. Minden esetre, Európa fél. Ki inkább, ki kevésbé. A kérdés: hogyan kezelje ezt a félelmet a politika?

Minden terrorista bevándorló, mondja a miniszterelnök. A menekülteket nem lehet összemosni a terroristákkal, mondja az ellenzék egy része, de nincs javaslatuk a menekültválságra. Van-e itthon terrorveszély? Félnünk kell a párizsi terrortámadások után? Egyáltalán: állandósulhat életünkben a félelem? Hárompárti vita a Fidesz, az MSZP és a DK képviselőivel.

Radikálisan másképpen látja a közoktatás és főleg a benne dolgozók helyzetét a kormány illetve a pedagógusokat tömörítő szakszervezetek. Annyira másképpen, hogy vendégünk, Czunyiné Bertalan Judit, a közoktatásért felelős államtitkár nem vállal vitát második vendégünkkel, Galló Istvánné szakszervezeti vezetővel.

A hivatalos szöveg: elégedett tanárok, jó hangulat, emelkedő bérek. Aki ezt másképpen látja, feszült tanárokról, rossz légkörről, bérezési trükkökről beszél. A hivatalos szöveget az államtitkár mondja, szerinte minden rendben, de egy szakszervezet a miniszterelnökhöz fordult és sztrájkot akar. Mindkettőjüket meghallgatjuk.

Ma már többezer kilométeres távolságból is lehet súlyos, majdhogynem háborús károkat okozni embereknek, cégeknek, államoknak is akár. Ezért a számítógépes hálózatok védelme világszerte elsőrangú nemzetbiztonsági feladat lett. Nálunk is. Vendégünk egy új szervezet, a Nemzeti Kibervédelmi Intézet vezetője, Bencsik Balázs.

Lehet-e nagy cégeket, netán államokat működésképtelenné tenni az interneten? Most is hallunk kibertámadásokról, ezért minden állam igyekszik védeni a saját és polgárai hálózatait és adatait. Az önéit is, ha bankol, vásárol vagy csak levelez a neten. Vendégünk a most alakult Nemzeti Kibervédelmi Intézet vezetője.

A sokféle nemzetközi feszültség miatt nem a legszerencsésebb pillanatban – állam- és kormányfők felvonulásával hétfőn kezdődik Párizsban az a klímacsúcs, amitől világszerte azt remélik, hogy 18 évvel az első egyezmény után, érdemi eredménye lesz, hogy legalább lassabban és kevésbé melegedjen a Föld.

2100-ra akár 6 fokkal is nőhet a világ átlaghőmérséklete. Ez esetben sok millió ember nem jutna vízhez, de tízmilliók otthona kerülne víz alá. 195 ország Párizsban próbál majd összehozni egy megállapodást: ebbe minden állam beleírná, mit vállal, hogy a Föld átlaghőmérséklete legfeljebb 2 fokkal nőjön. De mennyibe kerül mindez? Ki fizeti a számlát? És: mit vállal Magyarország?