2016 egyik nagy eseménye az őszi amerikai elnökválasztás, amelynek kampánya javában folyik. Legyen bármennyire ismert ember – vagy akár kezdő politikus -, ahhoz, hogy valaki elnökjelölt lehessen Amerikában, hosszú és fárasztó utat kell végigjárnia, keresztül-kasul a kontinensnyi országban, s ennek során szupermarketek, bisztrók és középületek előtt reggeltől estig nagyon sok emberrel kell kezet fognia és bemutatkoznia nekik és végtelen számú kampánybeszédet kell elmondania.

Elnököt vagy utat is választ a megosztott Amerika? A világ legnagyobb gazdasága, a föld össztermékének több mint ötödét adja és az elsőszámú katonai hatalom. Választói ugyanakkor megosztottak, nem bíznak sem az elnökben, sem a törvényhozásban: sokuk szerint Amerika válságban van, gyengén teljesít, vissza kell szereznie az irányítást a világban. Miről szól hát az elnökválasztás?

Évente vagyonnyilatkozatot kell benyújtaniuk az országgyűlési képviselőknek és közszolgálati vezetőknek, beleértve a kormány tagjait, a vezető köztisztviselőket, az önkormányzatok vezetőit és másokat, összesen több ezer emberről van szó. A nyilatkozatok egy része nyilvános. Évente egyszer néhány napig a média szórakoztató összeállításokat prezentál arról, melyik országgyűlési képviselő mit állít a saját vagyonáról, mennyivel lett gazdagabb vagy éppen szegényebb 365 nap alatt, hány ingatlana, mennyi földje, milyen vagyontárgyai vannak. Hogy a gyarapodás megfelel-e éves jövedelmének, azt senki nem vizsgálja. Azt sem, hogy kitől származik például egy-egy többszáz milliós kölcsön, amelyből ingatlant vagy éppen erdőt vett egy képviselő. Van ennek értelme így?

Bírálói szerint blöff és bohóckodás, semmiképpen nem tölti be funkcióját a politikusi vagyonnyilatkozat, amelyet évente kell nyilvánosságra hozni. A papírok szerint vagyonos emberek szegények, mások ismeretlen eredetű többszázmilliós kölcsönökre hivatkoznak. Meghallgatjuk a nyilatkozatokat kutató K-Monitort és két ellenzéki politikust.

Noha hosszabb ideje nyilvánvaló, hogy az egészségügy roskadozik, nehéz ezt szó nélkül hagyni. Sorolhatnánk a számokat. De ma nem a számokra, hanem emberekre vagyunk kíváncsiak, a szakma képviselőinek segítségével igyekszünk többet megtudni a helyzetről.

Tömegesen hagyják el orvosok és ápolók a kórházakat. Alacsony bérek, hiányzó, vagy elavult műszerek, kifizetetlen túlórák, túlterheltség, rossz légkör, fásultság, megaláztatások. Műsorunkban Sándor Mária, a feketeruhás nővér, egy budapesti és egy Németországban dolgozó orvos.

A központosított közoktatás 3 év alatt alighanem központosított romhalmaz lett. Nem egyes, azonosítható gondok vannak, hanem a rendszer egésze recseg-ropog, nagyon sok pedagógus és egyre több szülő és diák szerint is. A két nagy pedagógus-szakszervezet elnökeit kérdeztük a témában.

Dermesztően lassan, de végre elérte az oktatási kormányzat ingerküszöbét a közoktatás csődje. Mosolyoffenzíva és kerekasztal-show következik a diákokat és a szülőket is mozgósítani igyekvő országos tüntetéshullám közepette.

A Krétakör független színházzal kezdte, rendezett, szervezett, társulatot alapított, állami támogatást kapott, de egyre kevesebbet és kevesebbet, ma már semmit, mert már nem akar az államtól pénzt Schilling Árpád. A Krétakörnek már nincs társulata, idén már előadásai sem lesznek itthon. Schilling Árpád időközben egyszemélyes intézmény lett, külföldön rendez, sokfelé, de Budapesten él, itt működteti a Krétakör alapítványt, itt működik szociális munkásként. A civil társadalom szószólója és bírálója. Elhivatott provokátor. Március 15-én, amikor Budapesten állami kitüntetéseket és díjakat osztanak, Schilling Árpád egy amszterdami színházban veszi át Európa egyik legrangosabb kulturális elismerését.

A legismertebb független színházi rendező körül elfogyott a hazai levegő. Schilling Árpád még itt él, de már csak külföldön rendez, most éppen Bécsben Orbán országának európai hatásairól. Alapítványát, a Krétakört a NAV zaklatja, az állam oly kevés pénzt ajánlott neki, hogy inkább semmit nem kér, szavai egyre fásultabb közegben landolnak.

Annyira átjárja a dopping az élsportot, hogy az idei olimpián már aranyérmet sem fognak átadni? Válaszol Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője.

Hallottak az Eötvös József csoportról? Már majdnem egy éve alapította neves konzervatív értelmiségiek egy csoportja. Nem titokban, de nem is hangosan: nem lelkesednek a nyilvánosságért. Időnként összejönnek, beszélgetnek, két hete például a populizmusról, hogy populista-e a mai magyar kormány. Az alapítók egyike Urbán László volt Baló György vendége.

Annyira átjárja a dopping az élsportot, hogy az idei olimpián már aranyérmet sem fognak átadni? Válaszol Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője. És: Konzervatív értelmiségiek kormánykritikus csoportot alapítottak. Ennek tagja Urbán László, volt fideszes képviselő, Orbán Viktor felkérésére 98-ban rövid ideig pénzügyminiszter-jelölt.

Tudják, hogy a futballtól 8 évre eltiltott Sepp Blatter, a nemzetközi szövetség lemondott, de máig nem távozott elnöke továbbra is kapja évi több millió dolláros fizetését? És fizetést kap Michel Platini, az európai szövetség ugyancsak eltiltott elnöke is. Tudják, hogy még mindig nem lehet tudni, hogy orosz atléták egyáltalán részt vehetnek-e a nyári riói olimpián, mert Oroszországot állami szinten támogatott doppingolással vádolják. Mi történik az egész világot szórakoztató élsporttal?

Ki hisz még az élsport és a világversenyek helyszíneiről döntő nemzetközi szövetségek tisztaságában? Botrány botrányt követ. Korrupció, csalás, dopping. Kerékpár, futball, atlétika, újabban tenisz. Elcsalt pályázatok és az ezekben résztvevő vagy ezeket elhallgató világszövetségek.  Háborgó szponzorok. Van esély a rendrakásra?

146 éve jelenik meg hetente a természettudományok legnevesebb lapja, a brit Nature. A kiadvány mára komplett lapcsaláddá nőtt: a biológián át a kémiáig. Évente több mint tízezer publikáció érkezik hozzájuk, de alig 7%-uk jelenik meg. Így érthető, hogy minden kutató arról álmodik, hogy egyszer a Nature publikálja. Baló György vendége a neves lap hetedik főszerkesztője.

Európában hiányoznak a nagy ötletek, ezért sikeresebb az Egyesült Államok kutatásban és fejlesztésben, mondja mai vendégünk, Sir Philip Campbell asztrofizikus, aki a világ talán legelismertebb természettudományos folyóirata, a Nature főszerkesztője. Sir Philip szerint a tudomány legizgalmasabb távlati célja emberi életre alkalmas új légkör felfedezése a világűrben.

Szeretnénk többet tudni arról, katonai és biztonsági értelemben milyen világban élünk a szíriai polgárháború, az Iszlám Állam elleni harc, az Európa egységét fenyegető menekülthullám és a lassan globálissá váló terrorveszély közepette. A válaszokat Siklósi Pétertől, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkárától várjuk.  

Mindennapos terrorveszély Európában, Afrikában és most már Ázsiában is. Az Iszlám Állam területeket veszít, de az ellene harcoló nemzetközi koalíció továbbra sem egységes: mást akarnak az oroszok, a törökök és az amerikaiak. Mi lesz? És: mekkora biztonsági kockázat a menekülthullám Európában, kérdezzük minderről Siklósi Péter helyettes államtitkárt.

A benyújtás másnapján fogadott el az Országgyűlés egy január elsejével életbelépett törvénymódosítást, amelynek lényege, hogy 300 négyzetméternél kisebb lakóépülethez nem kell engedélyt kérni, elég bejelenteni az építkezést. Legyünk óvatosak: a rapid módosítás kissé slamposra sikeredett. Olyannyira, hogy mérnökök, építészek, jogászok folyamatosan darabokra szedik.

A törvény ellenzői szerint haverok lakóparképítési terveit támogatja a kormány azzal, hogy januártól nem kell építési engedély a 300 négyzetméternél kisebb ingatlanokhoz. Az építészek az utcaképet féltik, a jogászok véget nem érő szomszédvitáktól tartank, szakmai szervezetek a törvény felülvizsgálatát kérik.

A főváros helyett az állam fogja fizetni a Budapest környéki települések, ez az agglomeráció, és a főváros közötti közlekedést. Ez mivel járhat?  

Két év múlva nincs uniós pénz, mert Pest megyét leválasztják és a főváros önmagában túl gazdag. Az önálló Pest megye szegény régió, sokat nyerhet és így kelet-magyarországi uniós pénzeket is elszívhat. És: mi lesz a milliókat érintő agglomerációs közlekedéssel, amelyet az állam fizet, de a BKV-n kívül bevonja a MÁV-ot és a Volánt is.

A cigány fiatalok közül többen járnak középiskolába, ám egyidejűleg sokkal többen hagyják el a közoktatást, mint 20 évvel ezelőtt. A nagy esélykülönbségek cigányok és nem cigányok között középiskolás korban alakulnak ki.

Ma minden ötödik cigány fiatal érettségizik és százból öten egyetemre mennek. Az elmúlt huszonöt év közoktatása annyit ért el, hogy középiskolás korban szakad ketté a magyar társadalom a tudáshoz hozzáférő és a végzettség híján tartós szegénységre ítélt emberekre.

Nagyjából félidejéhez érkezett az állami földek eladása, 130 ezer hektárnál tartanak. Az Alkotmánybíróság döntése szerint a bevételt, eddig 170 milliárdot kizárólag földvásárlásra lehet költeni, de a kormány ezt másképpen értelmezi. Mindjárt kiderül, hogyan. Az ellenzék szerint lényegében elfogynak az állami szántók és így elfogy az állam birtokpolitikája is, mivel nem lesz birtoka. És, ugyancsak az ellenzék szerint az egész akció célja fideszes és Fidesz-közeli vállalkozók földhöz juttatása.

Az unió ad pénzt arra, hogy épületeket lehessen korszerűsíteni, például hőszigetelni vagy nyilászárókat cserélni annak érdekében, hogy az energiafogyasztás csökkenjen. A kormány úgy döntött, hogy a pénzből kizárólag középületek kaphatnak, pedig az ország energiafelhasználásának egy teljes harmada épületekre jut, s ezek döntő többsége lakás és csak néhány ezer középület akad.

Egy teljes Nógrád megyényi földet ad el rohamtempóban a kormány, de a többszázmilliárdos bevételt csak földvásárlásra költheti. Az ellenzék szerint a kormányhaverok gyakorlatilag ingyen jutnak állami földhöz. Politikai vita. ÉS: az Energiaklub kutatása szerint támogatás nélkül nincs lakásfelújítás, mert a kormány csak középületekre költi az erre szánt uniós pénzeket.

Olimpia Rióban eddig kevés magyar résztvevővel. És 8 év múlva Budapesten? A Kúria meglehetősen nyakatekert és nem kevés jogász szerint kétséges érvekkel utasította el az erről kezdeményezett népszavazást – marad, ha lesz, a közbeszélgetés. Műsorunkban igyekszünk ennek többször is fórumot kínálni. Nem lesz könnyű, mert az előzetes megvalósíthatósági tanulmány majdnem 1400 oldal. Vendégünk a legilletékesebb, 1988-ban Szöulban lólengésben olimpiai bajnok Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, amúgy Győr polgármestere.

Soha nem látott mennyiségű pénz van a magyar élsportban, mégis az elmúlt fél évszázad legkisebb magyar küldöttsége utazhat majd Rióba. Rosszul csinálunk valamit vagy ennyire élesedik a verseny? És: már csak 2 versenytársa van Budapestnek a 2024-es olimpiáért. Mit hozna és mibe kerülne egy Budapesti Olimpia? Kérdezzük Borkai Zsoltot, a Magyar Olimpiai Bizottság elnökét.

A tavalyi több mint egy millió után idén is legalább ennyi menekültre kell, hogy számítson Európa – részben azért, mert Törökország egyelőre nem erőlteti meg magát, hogy a beígért 3 milliárd euróért legalább fékezze az országot elhagyó menekülőket – akik Görögországba és onnan északra mennek. Tavaly több mint 90%-uk végül három országba, Németországba, Ausztriába és Svédországba érkezett. Az unió hozott ugyan egy döntést ősszel 160 ezer menekült szétosztásáról, de ez a terv összeomlott. A leghangosabb ellenálló Kelet-Európa, ahol a legkevesebb bevándorló él.

Tamás Gáspár Miklós filozófus szerint a kelet-európai államok rasszisták, a menekültekből pedig közös ellenség lett. Magyarul Balóval 23.35-től az RTL Klubon!

Európába idén is egymillióan érkezhetnek. Széteshet az unió? Megszűnhet a szabad közlekedés? Mi legyen? Vendégünk Csizmadia László, a CÖF alapítója, aki szerint a menekültügy nemzetállami szinten kezelendő és Tamás Gáspár Miklós filozófus, aki szerint a kelet-európai államok rasszisták, a menekültekből közös ellenség lett. Magyarul Balóval 23.35-kor az RTL Klubon!

Még nem teljesen tért magához a világgazdaság a 2008-ban kezdődött válságból, ám mértékadó vélemények nem zárják ki, hogy ha nem is újabb válság, de erős visszaesés közeleg – akár már ebben az évben is. Ahhoz, hogy megérthessük, mi történik és mi történhet, Kínából kell elindulnunk. Műsorunk első részében a kínai fejleményekről és a világgazdaságról beszélgetünk Matura Tamással, a Corvinus Egyetem oktatójával, Kína-szakértővel, és Inotai András professzorral. A műsor második részének témája a magyar gazdaság Bod Péter Ákossal.

Mai vendégeinkkel január 8-án elkezdtünk egy alaposabb beszélgetést a központosított magyar közoktatás helyzetéről az után, hogy a miskolci Herman Ottó gimnázium tantestülete a miniszternek írt nyílt levélben részletezte a tanárok sokféleképpen tarthatatlan helyzetét, hangsúlyozva, hogy féltik a diákokat. Ezt a beszélgetést folytatjuk most: Hámori Veronika 15 évig vezette az ország legsikeresebb iskoláját, a budapesti Fazekas Mihály gyakorló általános iskolát és gimnáziumot, Pilz Olivér, a miskolci Herman Ottó gimnázium tanára és Szüdi János oktatáskutató.

Elég volt – mondja a pedagógusok egyre nagyobb része. Elég volt az iskolai nyomorból, a kimerültségből, a színvonaltalan kísérleti tankönyvekből, s abból, hogy a diákok egy dilettáns oktatási kísérlet alanyai. Egy miskolci gimnázium tanárai nyilt levélben tiltakoznak, s ezt egyre többen támogatják. Folytatjuk a beszélgetést a közoktatás konokul romló helyzetéről.

A magyar film első Arany Glóbusz díját nyerte, majd négy másik filmmel együtt a héten a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjára is jelölték Nemes Jeles László rendező Saul fia című, az auschwitzi koncentrációs tábort felidéző első játékfilmjét. Vendégünk a rendező és Erdély Mátyás operatőr.

Itt lesz Nemes Jeles László rendező, akinek első filmjét Oscar-díjra jelölik. A Cannes-i és Arany Glóbusz-díjas Saul fia kockáztat: egyetlen ember arcára fényképezi egy náci koncentrációs tábor mindennapjait. És – kérdezzük kritikusoktól -, mit kezd ezzel a filmmel és világsikerével egy megosztott ország, ahol divatba jött holokauszt tagadása.

A kormány szeretné, hogy több gyerek szülessen, és ugyancsak szeretne segíteni a magyar építőiparnak. Ennek közös nevezője a CSOK, azaz a Családi Otthonteremtési Kedvezmény. Nagyon sokan érdeklődnek és valószínűleg még többen reménykednek. Politikai vita.

10 millió az államtól ingyen és hozzá még 10 milliós kedvező hitelt is – új építésű lakásra, ha van három gyereke, vagy megígéri, hogy lesz. És ha megfelel a szigorú – de sokak szerint igazságtalan – feltételeknek. Hogy kiknek kedvez és kiknek elérhetetlen a Családi Otthonteremtési Kedvezmény, már látszik. Ami nem látható: hogy mibe kerül a költségvetésnek.

Tartós nagyfeszültség a magyar egészségügyben, szánalmas fizetések, rossz körülmények, külföldön dolgozó magyar orvosok tömegei – ezt nagyjából mindannyian tudjuk. De az orvosok elvándorlásának pontos tényeit és adatait nemigen ismerjük. Hogy hányan, hova, miért mentek-mennek el. Ma mindehhez közelebb fogunk jutni. Varga Júlia, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa 9 évig kutatta a magyar orvosok külföldre vándorlását és magyarországi pályaelhagyását.

Mi történik Közép-Kelet-Európa legnagyobb és legfontosabb országában? És hogyan viszonyulhat ehhez Magyarország? Vendégünk az országgyűlés külügyi bizottságának két tagja, Mesterházy Attila MSZP és Gyöngyösi Márton, a bizottság jobbikos alelnöke. Megjegyzendő, hogy meghívásunk ellenére a Fidesz nem képviselteti magát itt.

Lengyelország, az unió hatodik legnagyobb gazdasága.  Európa egy része sziszeg, egy másik része bizonyára örül a néhány mandátumos többséggel rendelkező, kéthónapos varsói kormány döntéseinek. Tételesen eddig annyi történt, hogy közvetlen kormányirányítás alá került a lengyel közmédia - a hírügynökség eddig még nem - és a kormánypárt embereivel töltötték fel az alkotmánybíróságot.  Lengyelország szomszédságában a német politika érezhetően nem lelkes, de szokása szerint visszafogott, ám az Európai Bizottság szerdai ülésén szerepel egy úgynevezett tájékozódó vita arról, mennyire tartja meg Lengyelország az unió alapvető értékeit. Akadnak vezető politikusok, akik attól tartanak, hogy Lengyelország a következő Magyarország.  Mit gondol a lengyel fejleményekről Jaczek Dzsidzsina, a piacvezető lengyel hetilap újságírója?

Kormánymédia a közmédiából, lecserélt alkotmánybírók, megfélemlített köztisztviselők, vizsgálódó Európai Bizottság. Ismerős? Pedig nem Magyarország, hanem Lengyelország és a kéthónapos kormány politikája a téma. Mi történik Közép-Kelet-Európa legnagyobb és legfontosabb országában? És hogyan viszonyulhat ehhez Magyarország? Politikai vita és szakértői elemzés.

Kalandozások a közeli jövőben – avagy beszélgetés a világ legnagyobb szórakoztató elektronikai kiállításáról. Ami itt látható, előbb-utóbb a mindennapjaink része lesz és hamarabb, mint gondolná.

Megmutatjuk, mert nem hinné, milyen közel van, amikor az ön háztartásának gépei egymással és az ön autójával, telefonjával is kommunikálnak. Robotok segíthetnek az időseknek, önvezető autók járnak az utakon. Az informatika forradalma életünk minden részét megváltoztatja – beleértve az oktatást is. Szakértőkkel egy világkiállításról.  

Egy sikeres miskolci gimnázium, a Herman Ottó tanári kara nyílt levelet írt, amely lényegében összefoglalja a magyar pedagógustársadalom gondjait. Ezeket tekintjük át.

Mert: folyamatos a béremelés, van életpálya és megbecsülés. Mintha az érintettek erről nem tudnának. Most egy miskolci gimnázium tantestülete írt, persze megint válasz nélkül maradt, nyílt levelet, amely szerint bizonytalanság, elkeseredettség, apátia van a tanárikban, és mindezt éppenséggel a gyerekek szenvedik meg.

Decemberben beszélgettünk az olasz Giovanni Kesslerrel, az Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF vezetőjével. A miniszterelnökség nevében Csepreghy Nándor államtitkár jelentkezett, hogy reagálni akar Kessler úr szavaira.

Magyarország a felderítésben gyengén teljesít – ezt állítja az Európai Unió csalás elleni hivatala. Tény, hogy miközben a korrupciós bűncselekmények száma egyetlen év alatt megháromszorozódott, a korrupció miatt elítéltek száma ötödével esett vissza. Mit szól ehhez a Miniszterelnökség államtitkára és a korrupciókutató?