Egyetemre bejutni, jól fizető munkahelyért versenyezni, utazni, külföldön dolgozni – mindez majdnem esélytelen nyelvtudás nélkül. Aki most 14 éves, annak egy rendelet értelmében már nyelvvizsga vagy emelt szintű érettségi kell ahhoz, hogy egyetemre mehessen majd. Most Magyarország a második azon a listán, amely az idegen nyelvet NEM beszélők arányát mutatja az Unióban. Az Oktatási Hivatal képviselőjével beszélgettünk.

Aligha van kormány és nemzetbiztonsági szervezet a világon, amelyet ne érdekelne az úgynevezett FBI-Apple jogvita. Az amerikai szövetségi nyomozóhivatal arra akarja kényszeríteni az Apple céget, hogy törje fel saját telefonját. Per lesz, meglehet messzeható nemzetközi következményekkel. Mi a tét?

Szokatlanul keményre sikeredett Orbán Viktor miniszterelnök minden magyarnak szánt beszéde március 15-én, a nemzet ünnepén. A beszéd részeként azt is mondta, hogy Európát nekünk, magyaroknak kell megmentenünk, vélhetően a menekültektől. Amúgy, Magyarország és Szlovákia korábban a már Európában tartózkodó menekültek kötelező szétosztása ellen indított pert az Európai Bíróságon és éppenséggel e kvóta elutasítására akar népszavazást a kormány.

Műsorunk kezdete óta mindennél többet foglalkoztunk két témával: az egyik az oktatás, a másik az egészségügy, mert úgy gondoljuk, leginkább ezeknek a gondjai érintik és foglalkoztatják legtöbbünket. Mindkettőre nemzetközileg párját ritkítóan keveset költ Magyarország. Nagyjából fél éve lett államtitkár Ónodi-Szűcs Zoltán, akit azóta hívunk – most eljött.

Egy négy gyerekes orvos-közgazdász fél éve elvállalta az igen csak rövid szavatosságú egészségügyi államtitkárságot. Pedig tudnia kell, hogy nincs elég pénz, orvosok, ápolók mennek el, és nem csak a szánalmas bérek miatt, a kórházak egy részét be kellene zárni, a kulcsszereplő háziorvosok közül majdnem minden második elmúlt 60 éves – miben bízik Ónodi-Szűcs Zoltán?  

Az állami kórházak ugyan túlterheltek, de mégis vannak szabad kapacitásaik. Azaz, például: üresen állnak műtők, főleg délután és hétvégén. Voltak kezdeményezések arra, hogy kórházak fizetős beteget fogadhassanak olyankor, amikor műtőik egyébként állnak, de tavaly óta törvény tiltja, hogy állami kórház fizetős magyar beteget fogadjon. Vannak persze trükkök, nem is kevés, de ez a szabály.

Az állam szerint eleget költ egészségünkre a mi pénzünkből, ám a beteg matuzsálemi műszerekkel, ijesztő viszonyokkal és ellátással szembesül a kórházakban. De saját zsebünkből is százmilliárdokat költünk egészségünkre, de ezt a pénzt csak magáncégeknél hagyhatjuk, az államnak nem kell. Van, akinek üzlet az egészségügy, akkor az államnak legalább részben miért nem?

Egyelőre minden, csak nem osztatlan siker az az elvi megállapodás, amire az Európai Unió és Törökország jutott a menekültek ügyében Brüsszelben. Az Unió országai egyre szigorúbb ellenőrzési és befogadási szabályokat vezetnek be. Törökország most vállalja, hogy minden visszaküldött migránst visszafogad és arab nyelvű iskolákat szervez az ott élő szír menekültek gyerekeinek.

Van, akinek túl sok, van akinek túl kevés, van aki szerint mindenki nyer vele: mennyit ér a Brüsszelben diadalmasan bejelentett és napok múlva véglegesítendő megállapodás tervezet a menekülthullám szabályozásáról az Unió és Törökország között – napokkal az után, hogy Isztambulban lényegében lefejeztek egy népszerű török napilapot.

A két korábbi, állami adósmentés után most jöhet egy sokszereplős piaci megoldás, amelynek végén előfordulhat, hogy a mostanáig kivárásra játszó adósok jobban járnak, mint a korábban az állam által megmentett társaik. Avagy: adósmentés három pont nulla. Ki, mikor, hogyan?

Adósmentésből volt már kettő. Az eredmény: a forintosítás előtti szintnél magasabb a 90 napnál régebben nem fizetett hitelek aránya. Jöhet a harmadik csomag: a bankok befektetőknek adják el rossz hiteleiket. A vevők megegyeznek az adósokkal, akik kifizetik hátralékuk egy részét, cserébe tiszta lappal indulhatnak. Ilyen egyszerű lenne? Szakértők szerint? 

A közoktatási zűrzavarban most az a helyzet, hogy van egy kerekasztal, amit a minisztérium működtet számtalan szervezet közreműködésével. Neve: Köznevelési Kerekasztal. Vannak szakszervezeti sztrájkbizottságok, amelyek a kormány válaszát várják, és ennek függvényében döntenek az esetleges sztrájkról. És van egy Civil Közoktatási Platform, ugyancsak sok résztvevővel. A kormány és a civilek kerekasztala között nincs átfedés. Vagy ide vagy oda. Ki itt, ki ott. A Magyarul Balóval műsorában összeült a két kerekasztal egy-egy szereplője: Horváth Péter gimnáziumi igazgató és matematika-fizika tanár Győrött, valamint a lényegében kötelező jellegű Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. Ő a Köznevelési Kerekasztalra jár. Miklósi László gimnáziumi tanár és a Történelemtanárok Egyesületének elnöke, ő a civil kerekasztalra jár.

Két gimnáziumi tanár. Egyikük a hivatalos Köznevelési Kerekasztalnál a Nemzeti Pedagóguskar elnökeként képviseli a tanárokat, másikuk Civil Oktatási Platformot kezdeményezett, ahol a kormány nélkül keresik a közoktatás jövőjét. Két asztal mellett tárgyalnak ugyanarról, személyesen még nem találkoztak itt vitatkoznak először: Horváth Péter és Miklósi László.

Akárki is, akármilyen képességekkel is az Egyesült Államok elnöke, a világ egészét képes lehet befolyásolni. Ezért senkinek nem mindegy, ki lesz a washingtoni Fehér Ház új ura januártól.  Mi a véleménye egy évtizedek óta Amerikában élő magyar szakértőnek és egy itthoni megfigyelőnek?

Szuperkedd után: március 1-jén 14 amerikai államban tartottak előválasztást. Lassan tisztul a kép, a valamennyire is esélyes jelöltek száma folyamatosan csökken. Elfogadnának-e a republikánusok elnökjelöltnek egy politikai újoncot, Donald Trump ingatlan-milliárdost? És Hillary Clinton lesz-e az első női elnökjelölt?

Mindannyian gondolunk valamit, de tényszerűen keveset tudunk a korrupcióról. Ez elsősorban a közbeszerzéseknél valósul meg, amikor állam, önkormányzat, közintézmény költi az adófizetők pénzét. Egy tájékozott becslés szerint évente valamennyiünknek fejenként több tízezer forintjába kerül az, hogy ügyesek és szerencsések nagyon sokszor többszereplős pályázat nélkül, bármiféle árcsökkentő verseny nélkül, a szükségesnél és a lehetségesnél sokkal magasabb áron szállítanak a köznek. És majdnem mindegy, hogy a magyar adófizetők, vagy az uniós adófizetők pénzéről van szó: ebből is, abból is lopnak, akik visszaélnek a közbeszerzéssel.

Az elmúlt hat évből ötben nőtt a korrupciós kockázat a magyar közbeszerzéseknél – mondja egy korrupció kutató műsorunkban nyilvánosságra kerülő tanulmánya. A közbeszerzések egy teljes harmadánál egyetlen cég ad be ajánlatot. Hol a verseny? Az uniós pénzek elosztása még kevésbé átlátható és még inkább túlárazott.

Félünk a ráktól. Érthető. Magyarországon minden negyedik ember rákban hal meg, s ha azt nézzük, hogy összesen hányan, kiderül, hogy arányosan a legtöbben Európában. Miért? Milyen esélyei vannak egy magyar rákbetegnek – európai, és ez legalább ennyire fontos, Magyarországon belüli területi összehasonlításban?

Rák - Magyarországon betegszenek és halnak meg a legtöbben Európában, tavaly harminc ezren. Az elmúlt tizenöt évben megduplázódott az ismert rákbeteg magyarok száma, ma háromszázezren vannak, Budapesten minden századik ember daganatos beteg. Kövérek vagyunk, stresszesek, rosszul táplálkozunk, nem mozgunk és nem járunk szűrésekre, akkor min csodálkozunk?

Vajon nyugat-európai munkahelyekért versenyeznek a menekültek és a Kelet-Európából odavándorló munkavállalók? – ez volt az egyik érdekes témája a hétvégén Budapesten rendezett menekültügyi konferenciának.

Kelet-Európából Nyugat-Európába tartó munkavállalók és a kontinensen kívülről érkező menekültek harca zajlik a nyugat-európai munkahelyekért. Szakértők szerint részben ezért is utasítja el Magyarország ennyire élesen a menekültkvótát. A hétvégén Budapesten tartottak nemzetközi konferenciát az európai menekültellenességről.

Hallottak róla vagy nem, a miniszterelnök és két minisztérium a budai Várba költözik. A részletekről keveset lehet tudni. Beleértve azt, hogy erre mi szükség van és mennyibe kerül és beleértve azt is, hogy van-e valamilyen okszerű összefüggés a Várba költözés és a legalább 150 milliárdos Liget-projekt között. Az tény, hogy egy reprezentatív felmérés szerint a nagy többség ellenzi azt, hogy hivatalok költözzenek a Várba és ellenzi azt is, hogy a Nemzeti Galériát máshova költöztessék.

Ki tudja miért, a Budai várba költözik a miniszterelnök és két minisztérium, összesen úgy 3 ezer hivatalnok és ki tudja, hány autó. A művelet tízmilliárdokba kerül. Pontosabb szám nincs. A Nemzeti Galériának viszont távoznia kell a Várból. A miniszterelnök hivatala műtárgyakra költ egy milliárdot. És: van kapcsolat a költözködés és a Városliget projekt között? L. Simon László államtitkár és két szakértő vitája.

A világ tőzsdéinek többsége veszteséges január elsejéhez képest. Ennek alapján is állítják valóban tekintélyes világgazdasági szakértők, hogy újabb globális gazdasági visszaesés jön, miközben az előzőből, a 2008-asból még alig-alig lábalt ki a világ. Olyannyira nem, hogy nagyon nagy többségünk ma sem érti, mi történt, miért történt – s hogy megtörténhet-e mindez újra, vagy megtanult védekezni a világ.

Hollywood nekimegy a bankoknak. Film magyarázza a 2008-as pénzügyi és gazdasági világválságot. A nagy dobásban világsztárok alakítanak brókereket, akik milliárdokat keresnek az összeomlással. Mit tudunk a válságról ma? Tudjuk, miért veszett el 10 ezer milliárd dollár és sokmillió munkahely? Megbűnhődött valaki? És főleg: mi akadálya, hogy ez újra megtörténjen?                    

Fertőzés miatt nem fogad beteget egy fővárosi kórház egyik osztálya. A kórházi fertőzések halálos áldozatai világszerte egyre inkább foglalkoztatják a hatóságokat. Az Egyesült Királyságban például minden 16. kórházi beteg kap valamilyen fertőzést. Magyarországon erről nem sok szó esik, de a most a téma robbant, mert az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű Facebook-csoport közzétett egy nyílt levelet, amely szerint Magyarországon többen halnak meg kórházi fertőzésben, mint autóbalesetben.

Szó szerint áll a bál a közoktatás körül, mivel patthelyzet van: a kormány népes kerekasztalt működtet, ezt a szakszervezetek és mások bojkottálják, beindult egy alternatív kerekasztal, mindezzel párhuzamosan sztrájkbizottságok várnak az oktatási kormányzat válaszaira.

A tiltakozó tanárok azt mondják, értük tüntetnek, az ő jövőjüket veszélyezteti a közoktatási romhalmaz, a túlterhelés, a részben használhatatlan egyen tankönyvek, a továbbra is kötelező szövegfelmondásra épülő rendszer.  A tömegtüntetések, kerekasztalok közepette mit gondolnak a helyzetről a diákok? Négyükkel beszélgetünk.

Kialakultak a Családi Otthonteremtési Kedvezmény végleges szabályai, vannak szigorítások és lazítások is. Megmutatjuk, hogy milyen támogatás kérhető használt illetve új lakás vásárlásához. Milyen hatásokkal járhat a CSOK a magyar gazdaságban és az ingatlanpiacon?

Boldog boldogtalan a Családi Otthonteremtési Kedvezmény igénylésén töri a fejét. A feltételek részben változtak. Akár palotákra is jár állami támogatás, de akinek nem születnek meg vállalt gyerekei, nagyon eladósodhat. Mit gondolnak a pártok? Mennyibe fog kerülni az államnak, tehát az adófizetőknek a CSOK? És ki húz hasznot az egészből? Politikai vita és szakmai elemzés.

A tönkreközpontosított magyar közoktatás egyik jellemzője az államosított és összezsugorított tankönyvkiadás. Az állam azt mondja, fokozatosan bevezeti az ingyenes tankönyveket, ezzel évi 15 milliárdos kiadástól óvja meg az adófizetőket. Az új tankönyvek bírálói a minőséget kifogásolják. De erősen. És nem értik, hogyan lehet gyerekeken tesztelni tankönyveket. A tankönyvkiszorítósdinak van piaci-pénzügyi része és van tartalmi-minőségi része.

A tankönyv-ügy. A kormány szerint az adófizetők 15 milliárdja bánná, ha a sokat bírált állami egyentankönyvek helyett újra a magánkiadóké lenne a tankönyvpiac. Vagy félszáz magánkiadó figyeli, mire jutnak a pedagógusok, akik jó minőségű, szabadon választható könyveket akarnak. Az állami kiadó szerint a hibák javíthatóak, nincs nagy gond. Vita.

Az okostelefonok egyre többet tudnak és minden rekordot megdöntve terjednek a világban. Mi lesz az autókkal? Igazuk van-e azoknak, akik azt mondogatják, hogy például a távközlés, az informatika, vagy éppen a digitális technika fejlődése messze-messze megelőzte az autók fejlődését? És éppenséggel az olcsó olaj és benzin korában - összekapja-e magát az autóipar?

Beül az autójába, megmondja, hova akar menni, majd hátradől és mással foglalkozik, míg az autója odavezeti magát? 15 év múlva minden hatodik új autó képes lesz erre. Önvezető- és elektromos autók és autómegosztás forradalmasítja a ma ismert hétköznapi közlekedést. Világcégek fejlesztenek gőzerővel, hogy az okostelefonok után eljöjjön az okosautók kora.

A vörösiszap-büntetőper elsőfokú tárgyalásán a bíróság mindenkit felmentett. Következik a másodfok. A magyar politika és a média egy része ostrom alá vette az elsőfokú bíróságot, majd imitt-amott sok évre visszamenő kritikákat fogalmaztak meg egyes eljárások, ítéletek illetve általában a bíróságok ellen. A bírói vezetők hangsúlyosan kiálltak a bírói függetlenség mellett, de nyilvánvaló, hogy a közvéleménynek is vannak kérdései, amelyekről beszélni kell, főleg, ha ehhez a bírák partnerek.

Gyorsabban és hatékonyabban dolgozzanak a bíróságok. Igazságot és ne jogot szolgáltassanak, kéri a közvélemény. De egyes politikusok nyilvánvaló kormánypárti igényeket fogalmaznak meg a bíróságoknak, például a vörösiszap-büntetőper kapcsán. A bírák függetlenül akarnak dolgozni. A Fővárosi Törvényszék elnökét kérdezzük, mélyrepülésben van-e a magyar igazságszolgáltatás.

Szeretnénk megérteni egy felfedezést, amely döntően megváltoztatja, hogyan látjuk és láthatjuk a világmindenséget. Arról van szó, hogy Albert Einstein több mint 100 éve kijelentette, hogy gravitációs hullámok léteznek. Ezt a fizikusok elhitték, de most, sok száz mérnök és fizikus, köztük magyar kutatók munkájával is sikerült tudományosan bizonyítani. A bejelentés világszerte a címlapokra került. Nálunk nem.

Alapjaiban változtatja meg a világűrről alkotott képünket az, hogy vagy ezer tudós összehangolt munkája bizonyítja: létezik az Albert Einstein által több mint 100 éve jelzett gravitációs hullám. A fizikusok lelkesek és az évtized felfedezéséről beszélnek. A kutatás egyik magyar résztvevője és egy csillagász segít, hogy megérthessük.

Egyre nagyobb a nyomás a tanárok sztrájkbizottságára, hogy tárgyalás helyett a tanárok is szüntessék be a munkát. Mit gondol erről Galló Istvánné a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke?

Eddig nem állapodtak meg a MÁV-val a vasutas szakszervezetek az idei béremelésről, és azt mondják, ha ez szombatig nem sikerül, jön a sztrájk. A MÁV az ország egyik legnagyobb munkaadójaként majdnem 38 ezer embert foglalkoztat, és az adófizetők évente úgy 150 milliárddal segítik. De miért sztrájkolnának a vasutasok?

Ha szombatig nincs megegyezés a MÁV-val, márciustól sztrájkolnak a vasutasok. Ugyanis a vasúttársaság már saját béremelési javaslatát is visszavonta. A gondok: túlhajszolt vasúti dolgozók, alacsony bérek, elvándorló munkaerő. És: egyre nagyobb a nyomás a tanárok sztrájkbizottságára, hogy tárgyalás helyett a tanárok is szüntessék be a munkát. Magyarul Balóval este 23.25-től az RTL Klub műsorán!

A magyar közoktatás totális központosítása nyomán, évek folyamatos – és eredménytelen – pedagógus tiltakozásai után egy miskolci gimnázium nyílt leveléhez több száz iskola csatlakozott. A közoktatásért felelős államtitkárt felmentették és helyére kinevezték Palkovics Lászlót, aki eddig a felsőoktatásért felelt, most már a teljes magyar oktatásért az óvodától az egyetemig. Magyarul: feladatát tekintve oktatási miniszter, beosztása államtitkár. Szombaton tömegtüntetés volt Budapesten. Most, egy sztrájkbizottság tárgyal a minisztérium egy másik államtitkárával egy 25 pontos követelésrendszerről, az oktatási kerekasztal vagy folytatódik, vagy nem, a tanárok viszont saját kerekasztalt szerveznek.

A közoktatás romhalmazának rendberakását a rektori konferencia ellen már bizonyított Palkovics László csodamenedzserre bízza a kormány. Az államtitkár szerint nem tüntetni kell, hanem tárgyalni. Igaz, a tanárok ezt évek óta hiába követelik. Most alternatív kerekasztalt szerveznek, mert a kormányét nem fogadják el. Holtpont?

Új állami támogatási rendszer használt és új lakások támogatott vásárlására. A Magyar Közlönyben 49 oldalnyi kormányrendelet tartalmazza a véglegesnek szánt változatot. Novák Katalin államtitkár a CSOK gazdája.

Szombaton pedagógusok és támogatóik tüntetnek Budapesten. A héten volt egy kerekasztal a minisztériumban erősen szelektált meghívottakkal és új államtitkár foglalkozik a közoktatással, amely a tiltakozók szerint lényegében összeomlott. Vendégeink: Mendrey László a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, ott volt a kerekasztalon,  Pukli István, a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója, nem volt ott és Kálló Dániel, a Független Diákparlament képviselője.

49 oldalnyi kormányrendelet a Családi Otthonteremtési kedvezmény újabb változata. Több támogatás használt lakásra, vehetünk drágább újat is. Itt lesz Novák Katalin államtitkár. És: holnap tüntetnek a pedagógusok, akik alapvető változtatásokat követelnek a közoktatásban. Vendégünk a Teleki gimnázium igazgatója, egy diák képviselő és egy szakszervezeti vezető.

Kirándulunk a holnapba. Az új, digitális ipari forradalom a korábbiaknál sokkal hatékonyabban és gyorsabban változtatja meg életünket és munkánkat, úgyhogy készülnünk kell – mondja vendégünk, Gerd Leonhard, német származású, Svájcban élő jövőkutató.

Merthogy a munkahelyek akár fele is megszűnhet a kiteljesedő digitális világban. A tárgyak egymással beszélnek, elmosódik a határ ember és gép között – szóval készülnünk kell, mert ez nem a távoli jövő, hanem a holnap - mondja vendégünk, világcégek tanácsadója, a nagyhírű jövőkutató, Gerd Leonhard.

Ki-ki időnként meghökken vagy éppen felháborodik, hogy az állam mi mindenre költ és mi mindenre nem költ. De közben mi együtt, mindannyian, tavaly 12 milliárdot hagytunk az állam zsebében, amit odaadhattunk volna egy-egy számunkra rokonszenves civil szervezetnek. Személyi jövedelemadónk 1+1, összesen két százalékáról van szó, erről az adózó 1997 óta rendelkezhet.

12 milliárd forintot hagytunk az államnál tavaly, pedig odaadhattuk volna egy-egy civil szervezetnek és egyháznak: adónk 1-1 %-áról van szó, amiről magunk dönthetünk – ha döntünk. Mert a jogosultak fele nem él a lehetőséggel – elfelejti, nem érdekli, nem tud róla. De aki ad: milyen alapon választ? Mit tegyen egy civil szervezet, hogy kapjon a sokmilliárdos adománytömegből?