A felfedezés azt bizonyítja, hogy Európában is éltek olyan dinoszauruszok, amelyek eddigi tudásunk szerint főként Észak-Amerikában és Ázsiában voltak elterjedtek.

Amatőr fémkereső fedezett fel 3000 éves bronzkori leleteket Csehországban. A régészek már vizsgálják a tárgyakat, de a leletek megtalálásának helyét szigorú titokban tartják a kincsvadászok miatt.

Szenzációs leletre bukkantak a régészek Szigetvár határában. Egy ritka, 20 millió forintot érő aranyérem került elő a földből. Egykori tulajdonosa egy török harcos lehetett, aki a Zrínyi-vár eleste után az ott alapított oszmán városkában élt.

Szappanos Mónika már azt is nehezen viselte, hogy hosszasan megváratták az Archeológiai Központban, a dühét pedig csak tovább fokozta az, amit a láda rejtegetett. Így egy ponton túl nem tudta visszafogni magát, és válogatott sértéseket vágott az ott dolgozó fejéhez.

A mezőkeresztesi csatateret keresték az önkéntesek és a régészek, de ezüstpénzt és egy áldozókészletet találtak.

„Minden idők legfontosabb fosszíliája” bizonyítja, hogy a madarak dinoszauruszok voltak. A tudósok úgy vélik, hogy minden madár – a parkban élő galamboktól az állatkerti pingvinekig – élő, lélegző dinoszauruszok, köszönhetően az Archaeopteryx nevű fosszília felfedezésének. 

Két német iskolás fiú csontokat talált, amelyek egy tudós szerint olyan őskori elefántokhoz tartoztak, amelyek München mellett éltek körülbelül 10 millió évvel ezelőtt.

Egy majdnem 8600 éves kenyérre bukkantak régészek a törökországi Çatalhöyük lelőhelyen.

Az állat mindössze 2,5 méter volt, a maradványait a Bálnák völgyénél találták meg.

A középső bronzkorból származó kardot egy sírban találták Bajorországban, és nagyon ritka leletnek számít.

Egy első században eltemetett, 50 év körüli orvos maradványait találták meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) és a Jász Múzeum régészei. A maradványok mellett pedig olyan szikék és eszközök is előkerültek, amelyek arra utalnak, hogy komoly orvosi beavatkozásokat hajthattak végre kétezer évvel ezelőtt. Különösen ritka, hogy ilyen lelet a Római Birodalom határain kívül kerül elő. 

Csupán 2000 éves.

A véset egy kerek mélyedésből és egyenes vonalakból áll. 

Különleges lelet: három mamut csontjai kerültek elő egy Siklós-Máriagyűdi ház udvarából. Az egyik tulajdonos vette észre a fehér foltokat a munka közben, ezután szóltak a Janus Pannonius Múzeumnak. A régészek több állkapcsot, agyarat és bordadarabot találtak.

Egy lakóház építése közben mamut állkapcsokra akadtak.

Fennmaradt a szőre és a bőre. Lábujjainak apró körmein megállapítható, hogy azok még nem teljesen keményedtek meg.

Állításuk szerint elolvastak erről egy magyar cikket, így tudták meg.

Megtalálták az elveszettnek hitt egyiptomi aranyvárost. A településre az ókori kincsekben gazdag Luxornál bukkantak rá a homokba temetve.

Egyedülálló bronzkori leletek Baján! Szántóföld rejtette azt a csaknem 3200 éves sírt, amit még december utolsó napjaiban fedeztek fel helyi régészek. A bajai Türr István Múzeum munkatársai rendszeresen járják szántás után a lelőhelyek környékét, most fémkeresővel jutottak el a mindössze 40 centiméter mélyen fekvő sírhoz. A régészek szerint ebből a korból ilyen jó állapotú és egyben maradt sírt még nem tártak fel eddig.

Éppen 90 évvel ezelőtt fedezték fel, de csak most láthatja először a közönség a pécsi mamut csontjait. Az állat maradványai évtizedekig porosodtak a raktárban, pedig amikor megtalálták, a legteljesebb hazai mamutleletnek számított. A csontváz háromnegyede került elő, de nem tartósították jól, ezért nagy része tönkrement. A most nyílt kiállításon a többit láthatja a publikum.  

Emberi csontok hevernek szanaszét Dabason a nemrég felállított Krisztus szobornál. Híradónknak levélben panaszkodtak az arra járók, hogy emberi csontokat láttak ott. A helyszínen egy Árpád-kori templom feltárása zajlik, ahonnan a régészek szerint fontos leletek kerülnek elő.  

Csigaevő magyarok az Árpád-korból. Meglepő leleteket találtak régészek egy útépítés közben a Csongrád megyei Kübekháza közelében. A földben rejlő agyag bográcsok mellett nagy mennyiségben találtak édesvízi csigát.

Magyarországról származó őshüllővel gyarapodott a tudomány. Ma mutatták be ugyanis azt az őskrokodil-leletet, amelynek első darabjaira még 1996-ban bukkant egy amatőr paleontológus a Gerecsében egy biciklitúra közben. A tudósok szerint a hüllő 180 millió évvel ezelőtt az első krokodilfaj volt, amely a vízben is élt.  

A tavaly elhunyt Conchita maradványai akár régészeti leletek is lehetnének! Janó azonban meghiúsítja Károly tervét...

Miután kiderült, hogy a Majának nincsen semmi baja, egy érzelmes beszélgetés során elmesélte félelme okát Kristófnak, és lefeküdt a sráccal.

Árpád- és római kori pénzeket ásott ki a földből két férfi Litéren, de elfogták őket a rendőrök. Fémkeresővel járták a területet, ekkor bukkantak a régészeti leletekre. Pénzeket, ókori ruhakapcsokat, dárda maradványokat is találtak náluk a házkutatáskor. Egyikük bevallotta, hogy gyűjti a régi tárgyakat. A rendőrök azért fogták el őket, és indítottak ellenük eljárást lopás miatt, mert nem volt engedélyük a keresésre.

450 éves híd maradványai bukantak fel Szolnokon. A Tisza alacsony vízállása miatt látszanak ki a vízből a cölöpök, amik a folyó első fahídjának a maradványai. Építésére a törökök adtak parancsot. Amíg nem emelkedik meg a vízszint, bárki megnézheti.  

Egy Budapesten kiállított Buddha szoborban leltek rá. A lelet egyedülállónak számít, ugyanis ilyen típusú múmiából 25 darab lehet a világon. A szerzetes ugyanis önmagát mumifikálta, a testét valószínűleg később tették a szoborba.

Avar kori településre, szarmata és honfoglalás kori temető maradványaira bukkantak muzeológusok.

Megtalálták az eddig ismert leghosszabb szarvú dinoszauruszt. Az állat szarvai 122 centiméteresek lehettek.

A kutatók két, eddig ismeretlen, kétmillió éve élt teremtmény fosszíliáit mutatták be.

Egyiptomban újabb ókori piramisépítők sírjaira bukkantak. A négy ezer éves sírkamra a gizai nagy piramis építése idejéből származik.