Megtalálták a leghosszabb szarvú dinoszauruszt
2010. május 29. 18:20
Megtalálták az eddig ismert leghosszabb szarvú dinoszauruszt. Az állat szarvai 122 centiméteresek lehettek.
A rinocérosz méretű növényevő állat a tudósok szerint nagyjából 72 millió évvel ezelőtt élt. A paleontológusok a faj rögtön két egyedét, egy kifejlett és egy fejlődő állat csontvázát ásták ki a mexikói Coahuilában. A lelet szerint a felnőtt állat csaknem hét méter hosszú és majdnem két méter magas volt, súlya pedig elérte a 4,5 tonnát.
„Nagyon keveset tudunk a mexikói dinoszauruszokról, és ez a mostani lelet nagymértékben hozzájárul a késő krétakorban Mexikóban élő állatokról szóló tudásunkhoz"- mondta Mark Loewen, az ásatás vezetője, az Utah Museum Természettudományos részlegének paleontológusa.
A lelet helyszíne a dinoszauruszok korában az Egyesült Államok mai öbölbeli partvidékéhez hasonló klímájú, párás torkolat volt, ahol az óceán vize keveredett a folyók friss vizével. A térségben számos dinoszaurusz-csontot találtak már, némelyiket megkövesedett kígyók és tengeri kagylók alatti földrétegben, bizonyítva ezzel, hogy a dinoszauruszok közel éltek a parthoz. A feltevések szerint kihalásukhoz a napjaink hurrikánjaihoz hasonlatos viharok is hozzájárultak.
„Nagyon keveset tudunk a mexikói dinoszauruszokról, és ez a mostani lelet nagymértékben hozzájárul a késő krétakorban Mexikóban élő állatokról szóló tudásunkhoz"- mondta Mark Loewen, az ásatás vezetője, az Utah Museum Természettudományos részlegének paleontológusa.
A lelet helyszíne a dinoszauruszok korában az Egyesült Államok mai öbölbeli partvidékéhez hasonló klímájú, párás torkolat volt, ahol az óceán vize keveredett a folyók friss vizével. A térségben számos dinoszaurusz-csontot találtak már, némelyiket megkövesedett kígyók és tengeri kagylók alatti földrétegben, bizonyítva ezzel, hogy a dinoszauruszok közel éltek a parthoz. A feltevések szerint kihalásukhoz a napjaink hurrikánjaihoz hasonlatos viharok is hozzájárultak.
A 65-97 millió évvel ezelőtti késő krétakor idején a magas tengerszint áradásokhoz vezetett, elárasztva Észak-Amerika alacsonyan fekvő, középső részét. Végül egy meleg, sekély tenger emelkedett ki, kinyújtva a Mexikói-öblöt az északi-sarki óceán felé és kettéhasítva a kontinenst keleti és nyugati földterületre.
"Bízunk abban, hogy a mexikói dinoszauruszok meghatározóak lesznek a sziget-kontinens régi rejtélyének a tisztázásában"- mondta Scott Sampson, az Utah Museum Természettudományos részlegének tudósa.
Más elképzelések szerint a dinoszauruszok a késő krétakor végén haltak ki, miután egy óriási, 10 kilométeres aszteroida csapódott a Földbe. Az eddigi legelterjedtebb elmélet szerint az ütközés olyan mennyiségű port okozott a bolygón, hogy több évre sötétségbe borított mindent, és számos növényt, illetve növény- és húsevő állatot megölt. A becsapódás következtében a Föld élőlényeinek csaknem 80 százaléka elpusztult.
Más elképzelések szerint a dinoszauruszok a késő krétakor végén haltak ki, miután egy óriási, 10 kilométeres aszteroida csapódott a Földbe. Az eddigi legelterjedtebb elmélet szerint az ütközés olyan mennyiségű port okozott a bolygón, hogy több évre sötétségbe borított mindent, és számos növényt, illetve növény- és húsevő állatot megölt. A becsapódás következtében a Föld élőlényeinek csaknem 80 százaléka elpusztult.
Forrás: AFP, Független Hírügynökség
Kövess minket, és értesülj a friss hírekről a Facebookon is!
Követem