A teljes visszatérést közvetítették az interneten.

Egy biztos: nem ufóról van szó!

Az aszteroida átmérője 1 méter volt.

Óriási kígyózó szélcsatorna futja körbe a Földet, amelyről az emberiség sokáig semmit nem tudott, mára viszont alapvető jelentősége van az időjárás-előrejelzésben és a repülésben egyaránt. Ha érdekli, miért rövidebb a légi út a London-Budapest vonalon, mint visszafelé, vagy arra kíváncsi, mi az igazi téli idő záloga, íme a válaszok.

Korábban nem vették észre.

A gépesítés, a jóléti államok kiépülése és a technika fejlődése lehetővé tette, hogy a háztartásokat elárasszák a hűtőgépek, és csak később derült ki, hogy mekkora pusztítást okoznak a Föld védőpajzsában. Minden jel szerint ezt sikerül megoldani: szerencsére az előző évszázad végén még nem volt olyan befolyásos ózonlyuktagadó közösség, amely tömegesen fordította volna szembe az embereket e céllal. A klímaváltozás megfékezése sajnos ennél nagyságrendekkel nehezebb feladat.

Egy friss ENSZ-jelentés szerint 43 év múlva zárulhat be végleg az Antarktisz feletti ózonlyuk, ami a nemzetek közti összefogás kézzelfogható eredménye.

A jelenség ijesztő, de van rá tudományos magyarázat.

Melyik ujjunkba harapjunk? Az 5G távközlési technológia azt a frekvenciatartományt igényli, ahol a műholdak igen gyenge jeleket igyekeznek befogni, hogy a szakértők minél pontosabban meghatározhassák a légkör aktuális jellemzőit, vagyis a várható időjárást. Némi engedményt tett a távközlési oldal, de a helyzet nem biztató.

„Pár évszázad múlva” baj lehet a dologból, figyelmeztetett szösszenetnyi cikkében egy új-zélandi lap 1912. augusztus 14-én.

A következő heteket a felvételek elemzésével töltik a csillagászok.

A leggazdagabb magyarok harmincszor annyira szennyezik a légkört, mint az átlagemberek. Egy nemzetközi civil szervezet jelentése szerint a világon még ennél is nagyobb az úgynevezett karbon egyenlőtlenség. A világ leggazdagabb tizede, vagyis nagyjából 700 millió ember felelős a szén-dioxid kibocsátások csaknem feléért. Szakértők szerint megoldást a vagyoni egyenlőtlenségek csökkentése mellett a luxusfogyasztások és -cikkek lényegesen nagyobb adóztatása jelentené.

Dr. Miskolczi Ferenc kandidátussal sikerült interjút készítenünk. A NASA-nál, Hamptonban, a Langley Research Centerben is dolgozott, ott is azt tette, amihez ért: a légkört elemezte. Csakhogy tudományos fokozatai lehetővé tették, hogy olyan elméletet alakítson ki, amely szerint nem létezik és soha nem is létezett üvegházhatás. Polgár Géza riportja.