Lassan, de gyógyul a Földet védő ózonréteg

Az ENSZ megbízásából negyedévente elvégzett tudományos felmérés határozott javulást észlelt 35 évvel azután, hogy a világ országai vállalták, beszüntetik a Föld légkörében lévő ózonréteget pusztító vegyi anyagok gyártását. Az ózonréteg védelmez a bőrrákot, szürkehályogot okozó és vetést megrongáló káros sugárzások ellen. Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának igazgatója szerint az ózonlyuk gyógyulása „évente kétmillió embert ment meg a ráktól”.

„A felső sztratoszférában és az ózonlyukban javulást állapítottunk meg” – közölte Paul Newman, a tudományos felmérést végző testület társelnöke. Newman szerint már négy éve is látható volt a javulás, de jóval kisebb volt, azóta megerősödött a tendencia.

Az Amerikai Meteorológiai Társaságban hétfőn ismertetett jelentés szerint a folyamat lassú. A jelentés szerint a légkör felső részében található, átlagosan 30 kilométer vastag ózonréteg várhatóan 2040-re áll vissza az 1980 előtti állapotokhoz. A sarkoknál, ahol a legrosszabb a helyzet ennél tovább tart a gyógyulás: az Északi-sarkvidék felett várhatóan 2045-re áll vissza az eredeti ózonvastagság, míg az Antarktisz felett pedig 2066-ra foltozódik be az ózonlyuk.

Természettudósok és környezetvédők világszerte hosszútávú erőfeszítéseket tettek az ózonlyuk begyógyítása érdekében, míg 1987-ben a Montreali Jegyzőkönyvben betiltották a hűtőszekrényekben és aeroszolok hajtóanyagaként használt vegyi anyagokat, a klórt és/vagy fluort tartalmazó halogénezett szénhidrogén-származékokat (CFC).

„Az ózonréteg védelmére tett lépések előzményként szolgálnak a klímavédelemhez. Az »ózonevő« vegyi anyagok megszüntetésében elért sikerünk arról tanúskodik, hogy tehetünk, és sürgősen tennünk is kell, a fosszilis üzemanyagot felváltása, az üvegházhatás csökkentése érdekében, és így korlátozhatjuk a felmelegedést” – írta közleményében Petteri Taalas, a Meteorológiai Világszövetség főtitkára.

„Az ózonréteg rongálásában nagy szerepet játszó két vegyület alacsonyabb szinten van jelen a légkörben” – mondta Newman, aki az amerikai űrhajózási hivatal, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának fő Föld-szakértője. A klór szintje 11,5 százalékkal csökkent az 1993. évi csúcs után, az ózonréteget jobban károsító, de a levegőben kisebb mennyiségben található brómé pedig 14,5 százalékkal esett vissza az 1999. évi rekordhoz képest.

„A bróm és klór szintjének növekedése megállt és csökkenőben van, ami ténylegesen tanúskodik a Montreali Jegyzőkönyv hatékonyságáról” – mondta Newman. „Az antarktiszi természetes időjárási jelenségek szintén befolyásolják az ózonlyuk szintjét, amely ősszel éri el a tetőpontját. Az elmúlt pár évben ezért némileg ismét kissé nagyobbak voltak az ózonlyukak, de az általános tendencia a gyógyulás” – tette hozzá a NASA kutatója.

Nyitókép: Nagy Attila károly / rtl.hu