Változtattak a januártól érvényes útdíj rendszeren. A repülőtérre vezető utat például kivették a fizetős utak közül, de aki a főváros környéki nagy áruházakban szeretne bevásárolni, annak továbbra is fizetnie kell.

Nincs hova hátrálnunk - ezzel a mottóval hirdettek tüntetést kedden civil szervezetek - így több ezren demonstráltak újra Budapesten és 20 vidéki városban, de Párizsban és Londonban is, a korrupció, a kormány gazdasági- és szociális politikája ellen tiltakozva.  

A kormány nem enged a követeléseknek, és továbbra sem engedi meg, hogy bárki is a korhatár előtt nyugdíjba vonuljon. A szocialisták szerint viszont ez lenne a munkaadók érdeke is. Ha nem teljesítik a követeléseiket, a LIGA szakszervezet újabb tiltakozó akciókat indít.

Volt ahol óriási ködben tüntettek, volt ahol pikniket tartottak az út szélén. A legtöbb helyen rendőrök irányították a forgalmat.

Országszerte 62 forgalmas csomópontban összesen 2 ezer autós akadályozta a közlekedést a félútpályán. Több mint száz szakszervezet nevében, a Liga tömörülés tiltakozott a kormány munkavállalókat sújtó intézkedései ellen, a költségvetési végszavazásának napján.

A szavazás után a nemzetgazdasági miniszter azt mondta: olyan célokat tartalmaz a jövő évi költségvetés, amelyeket mindenki jó szívvel támogathat, például folytatódik a rezsicsökkentés és tovább bővül a közmunkaprogram.

A belváros viszont üresebb volt, mint hétvégén szokott. A taxisok szerint az autósok negyede otthon hagyta kocsiját, sokan inkább metróval utaztak. Több mint száz szakszervezet nevében, a Liga tömörülés tiltakozott a kormány munkavállalókat sújtó intézkedései ellen, a költségvetési végszavazásának napján. Néhány civil aktivista amúgy az országgyűlési képviselőknek próbálta útját állni a parlamenti mélygarázsa előtt, egyenként rakták arrébb őket a rendőrök.

Bár a kormány nem árulja el a beruházás pontos összegét, a kormánybiztos szerint biztos elég lesz a rendelkezésre álló pénz. A kormány volt államtitkára szerint viszont biztosan nem.

Már a kormány is támogatja a boltok vasárnapi zárva tartását, ezt csütörtökön mondta a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály korábban még arról beszélt, szerinte az ország nincs olyan gazdasági helyzetben, hogy erről kellene beszélni. A miniszterelnök ma az állami rádióban azt mondta, először a kereskedelemben lehet elérni, hogy senkinek se legyen kötelező vasárnap dolgozni.  

Vissza szeretné szerezni az Alkotmánybíróság korábban elvett jogköreinek egy részét a testület hétfőn megválasztott új elnöke. Lenkovics Barnabás szerint személye lehet a garancia arra, hogy a testület ne legyen gátja a kormány munkájának.  

Pedagógusok tiltakoztak a kormány oktatáspolitikája ellen. A fővárosi demonstrációhoz több más szakszervezet is csatlakozott. A tüntetők azt követelték, hogy a kormány vizsgálja felül a teljes közoktatási rendszert, tárgyaljon velük, a képviselők pedig ne fogadják el a jövő évi költségvetés tervét, mert azzal tönkreteszik a gyerekek jövőjét.  

Szappan, hajsampon, borotvahab, papír - az a közös bennük, hogy januártól ezeket termékdíjjal sújtja a kormány. A hétfőn elfogadott adótörvény szerint a legrosszabbul a művirággyártók járhatnak, de termékdíjat vetnek ki még a hajfestékekre és a súrolókrémekre is.  

A Tesco, a Spar, és a Lidl a legnagyobb vesztes, a Coop, a CBA, és a Reál terhei viszont alig változnak. Így összegzik az összesen harminc milliárddal megemelt élelmiszerlánc-felügyeleti díj hatásait a Kereskedelmi Szövetségnél.

Az utolsó pillanatban – a keddi zárószavazás előtt - is változtak a jövő évi adótörvények. Néhány meglepő változás is bekerült a szabályokba. Jelentősen megadóztatják például az alkohol-nagykereskedőket. A cafeteria rendszer adóemelését viszont visszavonták. A reklámadó RTL Klubot érintő megemelését ugyanakkor elfogadták. Az új adószabályok egyik nagy vesztesei pedig a nagyobb bolthálózatok.  

3 éves kortól kötelező lesz óvodába járatni a gyerekeket, szeptembertől már csak így kaphatják meg a családi pótlékot a szülők. A kormány szerint ez a gyerekek biztonsága miatt fontos.  

Mennie kell a Budai Várból az Országos Széchenyi Könyvtárnak, mert az intézmény épületére is szüksége van a kormánynak. Ez derült ki L. Simon László államtitkár pénteki sajtótájékoztatóján.

Ezt mondta a csak az RTL Csoportot érintő médiaadó emelésről L. Simon László. A miniszterelnökség államtitkára támogatja az adóemelést, de arra nem tudott magyarázatot adni, hogy miért változtatott hirtelen eddigi álláspontján a kormány.  

Akár 80 forinttal is drágább lehet egy doboz cigaretta, ezt mondta az RTL Híradónak az egyik gyártó. A kormány ugyanis új különadót vezetne be, ezúttal a dohánygyárakra és forgalmazókra, ezt a terhet a gyártó szerint viszont már nem tudják lenyelni. A trafikokat nem érinti a különadó.  

40 százalékról 50 százalékra emelik jövőre a médiaadó felső kulcsát, ami kizárólag az RTL-t érinti. A módosító javaslatot hajnali háromkor nyújtották be a parlamentnek, és már ma szavazott is róla a törvényalkotási bizottság. A szocialisták tiltakozásul kivonultak az ülésről.  

Délután ezt mondta a kormányszóvivő, miközben reggel a nemzetgazdasági miniszter még csak lehetőségként beszélt erről. A kormány vasárnap jelentette be, hogy piaci alapon váltják át forintra a devizahiteleket.  

Továbbra sem lehet pályázni az állami hűtő, kazán és ablakcsere programra. Mindhárom pályázati oldal leállt másfél hete, szinte rögtön az indulásuk után. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium továbbra is azt írja az érintett oldalakon, hogy túlterheltség okozza a bajt.  

Magasabb összegű minimálbért kapnának a szakorvosok a jövőben, így szeretné megakadályozni a kormány, hogy külföldre menjenek dolgozni. Továbbra is nagyon sok orvos és ápoló megy külföldre, csak júliusig majdnem ezren döntöttek így.  

Négy év alatt teljesen megszüntetné a kormány a foglalkoztatást helyettesítő támogatást, helyette azt ígérik, mindenkit közmunkára küldenek.

Szociális támogatásra az ideinél kevesebbet költene jövőre a kormány, ugyanakkor nagyobb adóbevételre számít - ez derül ki a 2015-ös költségvetés tervezetéből. Tovább csökkentené az állástalanoknak fizetett támogatást, ugyanakkor közmunkára sokkal több jutna.

A kormányfő bejelentése ellenére este ismét tüntettek a Nemzetgazdasági Minisztérium előtt, mondván, nem hisznek Orbán Viktornak. A tiltakozók száma azonban csak töredéke volt a vasárnapinak, illetve a keddinek. Tüntettek Szegeden is.

Egy átlagos család havonta akár tízezer forintot is bukhat, ha a parlament megszavazza az internetadót és a cafeteria adóemelését.

Az internetadó bevezetése után el fognak hallgatni a tüntetők, mint ahogy elhallgattak az alkotmánymódosítás, vagy a köznevelési törvény módosítása után is. Ezt mondta Németh Szilárd, a Fidesz rezsibiztosa.

A tüntetés a Himnusz eléneklésével a Clark Ádám téren végetért, sokan azonban átvonultak a Kossuth térre, a Parlament elé. Onnan tudósított Szondi Vanda riporterünk.

Önkényesen válogat a cégek között a kormány - ezt állapított meg a Transparency International a legfrissebb tanulmányában. A korrupciókutatással is foglalkozó szevezet szerint az állam kedvez azoknak a cégeknek, amelyekkel stratégiai megállapodást köt, ugyanakkor különadóval sújtja azokat, amelyek nem a partnerei.  

Nem tudja garantálni a kormány, hogy a szolgáltatók nem hárítják át az internetadót. Ezt a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára ismerte el az RTL Híradó kérdésére. Tállai András szerint ösztönözni próbálják majd a szolgáltatókat, hogy ők fizessék az adót.  

Budapesten és több nagyvárosban is tüntetnek az internetadó bevezetése ellen. A fővárosi József nádor térről Szondi Vanda jelentkezett.  

A kormány nem tett le arról a tervről, hogy a telekommunikációs cégeket sújtó adót kiterjeszti az internetszolgáltatókra is. Gyurcsány Ferenc nemzeti ellenállást és aláírásgyűjtést hirdetett, az ellenzéki pártok pedig egységesen ítélték el a vasárnap esti erőszakot.  

A nemzetgazdasági miniszter a hét elején jelentette be váratlanul, hogy a kormány a jövő évi adóterveiben bevezetné az internetadót. Ez, a tervek szerint, 150 forint lenne gigabájtonként. A hír napján elindult az ez elleni tüntetés online szervezése.  

Az Egyesült Államokból kitiltott magyar állampolgárok mindegyike kormánytisztviselő. Az ugyanakkor nem biztos, hogy kormánytag is szerepel a listán. A beutazási tilalom egyik oka kormányközeli cégek helyzetbe hozása lehet.  

Erre még szeptemberben, levélben figyelmeztetett a civil pénzeket kezelő norvég szervezet. A levél az Átlátszó.hu birtokába került.

Célegyenesben az önkormányzati kampány. A szociális programban résztevő települések lakói már nemcsak a tűzifához, hanem a szénhez is olcsóbban jutnak hozzá, ha településük pályázik. Bokros Lajos szerint a rezsicsökkentés minden szempontból káros az országnak, mert fenntarthatatlan, és nem ösztönzi energiatakarékosságra az embereket.

Akkora volt az érdeklődés, hogy sokan kiszorultak a teremből, ahol egymást követték a magyar kormány politikáját is érintő kérdések.

A Bokros-csomagnál is nagyobb megszorításra készül a kormány az ellenzék szerint. A nemzetgazdasági miniszter szerdán egy konferencián beszélt arról, hogy csökkenteni akarják a költségvetési kiadásokat.

Bár múlt héten még csak finomhangolásról beszélt az államtitkárság, most kiderült: drasztikus változásokat terveznek az iskolák irányításában. Az eddigi teljesen központosított rendszer helyett több döntés is alacsonyabb szintre kerül.  

Miért van szükség rengeteg rendőrre egy iroda átvizsgálásához, ahol legfőképp nők dolgoznak? És miért került a kormány célkeresztjébe egy pénzosztó szervezet, amelyik a norvég állam Magyarországnak küldött támogatását osztja szét? Ellenségek? Bűnözők? Vagy pusztán az a baj, hogy olyan szervezeteknek is adnak pénzt, amelyek kritikusak az Orbán-kormánnyal? Serdült Szilvia riportja.

A kormány diktál, marad a reklámadó. Ezt válaszolta Orbán Viktor miniszterelnök, amikor a Simicska Lajossal vívott háborújával kapcsolatban kérdezték Kötcsén.

Nem árulta el a kormány, hogy mennyit költenek a legújabb hirdetési kampányra. A pénteki napilapokban teljes oldalas hirdetések jelentek meg, amelyek a rezsicsökkentést és a bankok elszámoltatását reklámozzák.

Mit akar a kormányzat, kinek segítenének, és valóban levennék-e a hatalmas terhet a hitelesek válláról? És mi lesz a forinthitelesekkel, akik közül sokan szintén egyre nehezebben fizetik a megemelkedett törlesztőrészleteket?

Sokat fizetne a kormány azoknak az anyáknak, akik a szülés után hamar visszamennének dolgozni. Utánanéztük, sikeres lehet-e a kormány kezdeményezése, amelytől azt várják, hogy több gyerek szülessen.

A Föld kétharmadán az úttest menetirány szerinti jobboldalán közlekednek, ahogy Magyarországon is – a II. világháború óta. Vagyis a sofőrök a világ nagy részén a gyengébbik kezükkel kénytelenek tekerni a kormányt. Miért álltunk át?

Politikusok, rokonok és ismerősök a dohánybizniszben. Álpályázókra is gyanakodnak a vesztesek.

Tényleg egytizedével alacsonyabb lesz a számla? Amit ezen nyerünk, máshol vissza is fizethetjük?

A Föld kétharmadán az úttest menetirány szerinti jobboldalán közlekednek, ahogy Magyarországon is – a II. világháború óta. Vagyis a sofőrök a világ nagy részén a gyengébbik kezükkel kénytelenek tekerni a kormányt. Miért álltunk át?

A szegények rosszul járhatnak, a tehetősebbek viszont nyernek: fura helyzetbe kerültek a GYED-en lévő kismamák. A nehezen élő békéscsabai kismama igazságtalannak tartja a rendszert, de a tehetősebb budapesti anyuka sem érti, miért hoztak ilyen szabályokat.

Ókovács Szilveszternek és Budai Gyulának pont nem jutott, de jópár új autót vett a kormány: elmondjuk, kinek juthat kocsi, sofőr és benzinkártya.