Kilométereket utazhatunk falvakon keresztül, mire találunk egy kocsmát, ami még nyitva van. A kocsmaépületek ott porosodnak a templomok mellett, belül minden úgy áll, ahogy az utolsó vendég hagyta évekkel ezelőtt. A még megmaradt kocsmákban is zuhant a bevétel, és bár vannak lelkes törzsvendégek, sokan csak a telefonjukat nyomkodják odabent, és nagyokat hallgatnak. Mi változott, és hol zajlik a falvak társadalmi élete? A Házon kívül járt utána.

Van olyan kistelepülés, ahol korábban négy kocsma is volt, mára viszont egyetlen sem üzemel.

A támogatás folyósítása automatikus lesz, de csak azok a gyógyszertárak jogosultak az összegre, amelyek megfelelnek bizonyos feltételeknek. 

Nem tudják átvállalni a posta működtetését a Hajdú-Bihar megyei Váncsodon, helyette egy vegyesboltban adhatnak majd fel levelet a helyiek – mondta a település polgármestere a Híradónak. A hét elején derült ki, hogy a Magyar Posta levélben tájékoztatta az 1500 főnél kisebb települések polgármestereit, hogy vállalják át a posta üzemeltetését. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége szerint a kistelepüléseknek ez kigazdálkodhatatlan, így marad a bolti postapult, vagy a mobilposta.

Májustól akár be is zárhatják az 1500 fő alatti kistelepülések postahivatalait, ha az önkormányzatok nem tudják átvenni az üzemeltetést. Mobilpostával fogják helyettesíteni a hivatalokat.

Drágulhat a bankolás egy új jegybanki rendelet miatt.

Teljes bizonytalanságban várják a fűtési szezont azok, akik csak áramot használnak. A kormány egy hónapja azt mondta: dolgoznak azon, hogyan támogathatják azokat, akiket a várható áremelés a leginkább sújt, eddig azonban nem derült ki, kapnak-e segítséget a rezsicsökkentés részleges eltörlése miatt az árammal fűtők, vagy a kistelepüléseken élők. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége szerint a falvakban az alacsony jövedelmek és a korszerűtlen házak miatt kerülhetnek nehéz helyzetbe az emberek.

A borsodiak a legkevésbé védettek a koronavírus ellen az országban. Ez derül ki azokból az adatokból, amelyeket Szél Bernadett kapott meg. Van olyan kistelepülés az országban, ahol százból csak 5 embernek van védettségi igazolványa, míg Budapesten százból majdnem nyolcvannak. A független képviselő szerint a kormánynak célzott oltási programot kellene indítania a legszegényebb településeken. A kormány szerint csak kisebb területi különbségek vannak az országban.

Ingyenes ivartalanítási programot indított a Nébih a kistelepüléseken, hogy kordában tartsák a kutyák egyre nagyobb mértékű szaporodását. Sok menhely már szinte folyamatosan telt házzal működik, gazdának viszont egyre kevesebben jelentkeznek. A program első körében összesen 1400 kutyán végzik el a beavatkozást.

Áruhiány és drágaság. Ez a helyzet a legszegényebb kistelepüléseken - ezt mondta Híradónknak egy civil szervezet vezetője, aki több mint fél millió forint értékben vitt fertőtlenítő és tisztítószereket több településre is. Van olyan falu, ahol hetekre bezárt az egyetlen gyógyszertár. A kormányt hiába kérdeztük, hogy mit tanácsolnak az ilyen településeken élőknek.

Jártunk olyan településen, ahol fel lehetne venni a falusi CSOK-ot, de nincs eladó ház. Máshol, nagyon kellene a segítség, de ők nem kerültek be a körbe. És voltunk egy olyan helyen a Balatonparton, ahol az utca egyik oldalán felvehető a támogatás, a másikon viszont nem. A kormány döntése miatt sokan örülhetnek, másik viszont szomorkodhatnak. De vajon mire lesz jó a falusi CSOK? Megállítja-e a kistelepülések elnéptelenedését?

Mondhatni világhírű lett egy ici-pici magyar falu, Megyer. Az ötlet, ami miatt csodájára járnak a 17 fős Megyernek, nem más, mint hogy aki akarja, vagy ki tudja fizetni, bérbe veheti az egész falut. Néhány éve még úgy tűnt, hogy Megyer a pusztulás útjára lép, mint annyi más magyar kistelepülés. De ez az ötlet mindent megváltoztatott, és Moskovics Judit azt látta, hogy Megyer, és ez nem túlzás, virágzásnak indult. Hála a polgármesternek, aki szabadidejében vezeti a falut.