Ruff Bálint és Görög Márta bizottsági meghallgatásán elszabadultak az indulatok: szóba került a 2006-os múlt, a kárpátaljai magyarok és a vagyonvisszaszerzés is.

A magyar kormánynak kiemelten fontos volt eddig a kárpátaljai magyarok ügye.

Ukrán nyelv és irodalmat továbbra is kötelező lesz tanulni, az anyanyelvű oktatáshoz viszont a mindenkinek joga lesz a szakközépiskola vagy gimnázium végéig.

Korábban sosem fogott fegyvert a kezében, másfél éve mégis minden nap megteszi – Traski Viktor kárpátaljai magyar matematikusból lett önkéntes katona. Az orosz-ukrán háború kezdete óta maga mögött hagyta a számok világát, és most a fronton éli a mindennapjait. Családját azóta háromszor látta, azt mondja, a búcsú a legnehezebb. Szerinte sokan már nem törődnek a háborúval, és szinte már el is felejtették, mi zajlik Ukrajnában. Ő azonban minden nap a saját bőrén tapasztalja meg az eseményeket, ráadásul szerinte sokkal lassabban telik az idő a fronton.

Kijev szerint az elmúlt napokban sikertelen volt minden kísérletük arra, hogy kapcsolatba lépjenek a Magyarországra szállított kárpátaljai hadifoglyokkal, ezért arra kérik a magyar kormányt, hogy haladéktalanul engedjék be hozzájuk az ukrán konzult.

Elképzelhető, hogy Oroszország szabadon engedte azokat a kárpátaljai magyar hadifoglyokat, akiket átadtak Magyarországnak, így ők már szabad emberként érkezhettek Magyarországra – nyilatkozta a Híradónak Hoffmann Tamás nemzetközi jogász. A magyar kormány továbbra sem közöl információkat arról, hogy miként zajlott a 11 magyar nemzetiségű fogoly átadása, ám a szakértő szerint a Kreml jóváhagyása nélkül ez nem történhetett volna meg.

Fegyir Sándor azzal vált ismertté, hogy a lövészárokból is tartott előadást diákjainak.

Orbán Viktor szerint Vlagyimir Putyint nem zavarja Magyarország NATO-tagsága – erről a miniszterelnök egy svájci lapnak adott interjúban beszélt, amelyben azt is mondta: el sem akarja képzelni, hogy mi lenne, ha Oroszország elveszítené a háborút. A kormányfő megismételte, hogy szerinte százával halnak meg magyarok a háborúban, ám a Híradó által kérdezett Oroszország-szakértő szerint erre semmilyen hiteles adat nincs. A Momentumnál azt mondják, az interjú sokat elárul a kormány oroszbarátságáról.

Fábián Tímea azonnal a fronton kötött ki.

Semmi új és semmi meglepő nincs a magyar kormány álláspontjában – így kommentálta Szijjártó Péter, külügyminiszter a Financial Times értesülését, miszerint a magyar kormány ellenkezése miatt nem vehetett részt az ukrán külügyminiszter a NATO bukaresti találkozójának hivatalos programján. Szijjártó Péter hozzátette: amíg Ukrajna nem adja vissza a kárpátaljai magyarok jogait, addig nem járulnak hozzá az úgynevezett NATO-Ukrajna Bizottság összehívásához.

Miután találkozott Zelenszkijjel, a köztársasági elnök adventi gyertyát gyújtott Beregszászon.

A robbanásban senki sem sérült meg, a magyar határtól légvonalban 75 km-re fekvő Volóc vasútállomás mellett a villanytelepet érte rakétatalálat.

A 29 éves családapa az ukrán haditengerészet katonájaként esett el rakétatámadásban a dél-ukrajnai Ocsakivnál, 11 másik katonával együtt. 

A kárpátaljai magyar menekültek szerdán érkeztek, Gyurcsány szerint „a félelem poklából” jöttek.

A halottasházba kellett mennie a nőnek, hogy megbizonyosodjon: férje meghalt az ukrán háborúban.

Az országba érkezők többségének volt magyar állampolgársága, vagy már eleve rendelkezett a jogszerű tartózkodás feltételeivel.

Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, egyre több ukrán menedékkérőre számít. 

Az RTL Híradó stábja az ukrán-magyar határátkelőhelynél forgatott.

Szijjártó Péter megerősítette: továbbra sem tartják szükségesnek, hogy a NATO csapatokat vezényeljen az országba.

Hadiállapotot hirdettek ki Ukrajnában, miután Oroszország vasárnap tüzet nyitott ukrán hadihajókra a Krím-félsziget melletti Kercsi-szorosnál, majd három hajót el is foglalt. Az ukrán államfő utasította vezérkarát, rendeljenek el részleges sorozást. Így kárpátaljai magyarokat is besorozhatnak. Szijjártó Péter külügyminiszter szerint az ő biztonságuk a legfontosabb, de a kormány egyelőre nem tesz diplomáciai lépéseket.  

Ukrajna félig-meddig háborúban áll az ország keleti részén orosz támogatással önállósodó szakadárokkal. Hosszabb távon az ország szeretne NATO-tag lenni – ezt Oroszország aligha tolerálná – és közeledni az Európai Unióhoz. Ebben a keretben lehet elhelyezni a magyar-ukrán kapcsolatok feszültségeit.

Már négy éve tart a háború tőlünk alig kétezer kilométerre Kelet-Ukrajnában. Azt mondják, hogy most épp tűzszünet van, mégis naponta érkeznek a kárpátaljai falvak magyar családjaihoz olyan hírek, hogy meghalt valamelyik hozzátartozójuk. A gyászoló szülők úgy gondolják, hogy ez nem is a fiaik háborúja volt.