Szeptember 29-én világszerte a szív világnapja alkalmából a figyelem a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésére irányul. Dr. Bokori György kardiológus szerint a rizikófaktorok – mint a dohányzás, cukorbetegség, magas vérnyomás vagy koleszterinszint, 20-50%-ban okozzák a kardiológiai betegségeket. A stressz, az elhízás és a Covid utáni maradványtünetek szintén új kockázatot jelentenek, de tudatos életmóddal, rendszeres szűrésekkel és hiteles információkkal megelőzhető lenne sok kardiológiai betegség.

Ma Magyarországon több mint 200 ezer ember él szívelégtelenséggel, sokan úgy, hogy nem is sejtik. Prof. Dr. Becker Dávid kardiológus elmondta, hogy a tünetek gyakran általánosak és könnyen félreérthetők: fáradékonyság, nehézlégzés vagy estére fokozódó lábdagadás is intő jel lehet. A szívelégtelenség során a szív nem pumpál elég vért a szervekhez, ami csökkenti a terhelhetőséget és súlyos következményekhez vezethet. Genetikai és toxikus okok egyaránt szerepet játszhatnak, ezért a testsúly és az életmód is kulcsfontosságú a megelőzésben.

Ha egy elkóborolt vadállat befogására volt szükség, mindenki tudta, hogy kit kell hívni. Both Zoltán már negyedszázada űzi ezt a ritka mesterséget. Az ország vadállatbefogója szinte hetente szerepelt a médiában, mindig történt valami körülötte. Az állandó pörgésnek azonban ára volt, és az egészségtelen életmód már most, 45 éves korában benyújtotta nála a számlát.

A veleszületett szívbetegségek nem járnak azonnal tünetekkel, van, hogy csak fiatal vagy idősebb korban történik meg a diagnózis. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora a Reggeliben felvázolta, milyen vizsgálatokat végeznek azokon a személyeken, akiknél fennáll az örökletes szívizombetegségek gyanúja. Fontos a családtagok vizsgálata, a megelőzés és az életmódbeli tanácsok betartása is, hiszen a betegség életveszélyes tünetekkel is járhat, ilyen például a hirtelen szívhalál.

A Semmelweis Egyetem Kardiológiai Központjának munkatársai és betegei hozták létre a SZÍVSN programot. Betegoktatásra és prevencióra fókuszálnak, azt mondják, megfogják a beteg kezét és nem engedik el. Hogy pontosan hogyan segítenek a szívbetegeken, arról Bernáth-Lukács Zsuzsanna elnök beszélt a Reggeliben. 

15 hónapot kell várni a betegeknek Nyíregyháza környékén arra, hogy bejussanak kardiológiai szakrendelésre. Van, akinek hiába volt időpontja, az állapota miatt már jóval előtte az intenzív osztályra került. A Medicina 2000 Járóbeteg szakellátási szövetség idei felmérése szerint országszerte átlagosan csaknem 60 nap a várakozási idő kardiológiai szakrendelésre. Szerintük ezt részben az okozza, hogy sok orvos választotta munkahelyének a magánellátást.

Ha a beavatkozás nem történik meg, az orvosok elmondása szerint egy, maximum két éve lehetett volna hátra az újságírónak. 

Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere szerint egészen novemberig a rendelőbe kell menniük az embereknek kardiológiai vizsgálatra. 

A sürgős kardiológiai eseteket a belgyógyászat szakrendelésére utalják be.

Műtétek sorozata, újraélesztés, fertőzések, nem működő készülékek – erről számoltak be annak a román kardiológusnak a páciensei, aki többek között elhunyt emberekből kivett pacemakereket ültethetett be betegei szervezetébe. Sokan most attól tartanak, hogy ők is újrahasznosított készülékeket kaptak. Az orvos ügyvédje szerint viszont a gyakorlattal életeket mentettek.

A gyerekeket a majdnem száz kilométerre lévő Győrbe kell vinniük a szülőknek. 

Igazán szívmelengető az a megoldás, amit az Országos Kardiológiai Intézetben találtak arra, hogy a betegek találkozhassanak a szeretteikkel, sőt arra, hogy meg is érinthessék egymást. Vendégünk volt Gui Angéla, az ötletgazda.

Órákat várnak és túl későn hívnak mentőt a magyarok, ha infarktusuk van. Ezzel magyarázza a Kardiológusok Társaságának elnöke, hogy miért halnak meg sokan a szívroham utáni első évben. Ráadásul egyre több a fiatal beteg. A társaság egész napos rendezvényen hívta fel a figyelmet arra, hogyan lehet megelőzni a szívbetegségeket. Az egészséges táplálkozásnak is nagy szerepe van a megelőzésben. Egy dietetikus kérdeztünk arról, mire kell legjobban odafigyelni. A szakemberrel készített interjút megnézhetik ITT.