Megközelítheti a 10 százalékot a felvágottak és a virslik egy részének drágulása a hústartalom kötelező emelése miatt - ezt az egyik legnagyobb áruházlánc közölte Híradónkkal. Tavaly nyáron szigorítottak az Élelmiszerkönyvön, de a gyártók idén augusztusig kaptak haladékot a termékek összetételének javítására. Többen viszont úgy döntöttek, inkább lemondanak a névhasználatáról, és a gyengébb minőségű készítményeket forgalmazzák tovább.

Egy tanulmány szerint a 21. század végére 7-8 fokkal is növekedhet a nagyvárosok hőmérséklete, mely az üvegházhatással hozható összeföggésbe. Ez pedig kihatással lehet a munkaerőpiacra, és ezáltal a gazdaságra is. De nem késő tudatosabban élni, és csökkenteni a biológiai lábnyomunkat!

Kerékpáros centrum épül 250 millió forintért és majdnem félmilliárdért újítják fel a helyi vadasparkot Pusztaottlakán. A mindössze 370 lakosú dél-békési településre összesen 1,3 milliárd forint uniós támogatás érkezik. A Fidesz szerint mindez csak azt jelenti, hogy Simonka György helyi kormánypárti képviselő, a település volt polgármestere jól teszi a dolgát. Az Együtt viszont azt állítja: a felesleges uniós beruházások csak arra jók, hogy Simonka üzleti körét gazdagítsák.  

Kiderültek a számok: 17 ezer ember vásárolt letelepedési kötvényt, és ezzel szabad bejárást Magyarországra és az Európai Unióba. A március végén lezárult program friss számait Pintér Sándor belügyminiszter közölte egy ellenzéki képviselő kérdésére. Demeter Márta szerint a programmal Fidesz-közeli offshore-cégek kerestek több mint 150 milliárd forintot.A Fidesz szerint ezek nem offshore-cégek.

Alig ért véget a legutóbbi nemzeti konzultáció, máris jön az újabb kampány! A kormány most új plakátokon köszöni meg, hogy sokan visszaküldték a kérdőívet. Erről a Magyar idők adott hírt először. AZ RTL Híradó megkérdezte a Miniszterelnöki Kabinetirodától, hogy mindez mennyibe kerül, de azt közölték, ezt csak a kampány végén mondják meg. Az LMP szerint az biztos, hogy minden fillérért kár, amit erre költenek.

Ha történt szabálytalanság a vár és a Várkert Bazár felújításakor, akkor azért L. Simon László a felelős - ezt mondta az RTL Híradó kérdésére Lázár János csütörtöki tájékoztatóján. L. Simon László azt állítja: még államtitkárként írásban figyelmeztette a várat és a Várkert Bazárt üzemeltető cég fideszes vezetőjét, Gyutai Csabát, hogy szabálytalanságokat talált a munkájában, és erről Lázár Jánost is tájékoztatta. A Demokratikus Koalíció szerint fideszes belharc dúl az adófizetők pénzén.

Trágár kifejezést használt magára Tarlós István, hogy milyen ember lenne, ha nem tenne meg mindent, azért, hogy felújítsák a metrót. A főpolgármester azt mondta, ha szükséges, akkor más fejlesztések kárára vagy hitelfelvétellel, de felújítják a metrót. Az MSZP szerint a budapestiek napi 20 milliárd forint adót fizetnek be a költségvetésbe, ezért az lenne a minimum, hogy a felújítást az állam állja.

A felcsúti fideszes polgármester a Konzum Nyrt.-n keresztül szerzett 49 százalékos tulajdonrészt az MKB-ban. A bankot 2014-ben vette meg bajor tulajdonosától a magyar állam, és a százmilliárdos veszteséget termelő pénzintézetet állami pénzből konszolidálták, majd ismét eladták.  

A nyár első napján még mindig több száz álláshely betöltetlen a balatoni vendéglátóhelyeken. A szakemberek többsége ugyanis külföldön vállal munkát az itthoni fizetés két-háromszorosáért. A vendéglátósok érdekképviselete szerint nemcsak a fizetés, az árak is csak töredékei a külföldinek. Azt mondják, amíg harmadannyiért tudják eladni a termékeiket, mint az osztrákok, addig béremelés sem lesz.  

Nyomozás indult a WELT 2000 Kft. ügyében Lázár János miniszter feljelentése alapján. A Fidesz még a múlt héten közölte, hogy Gyurcsány Ferencet és feleségét tartják felelősnek azért, mert korábban szabálytalanul működött az uniós pénzeket elosztó informatikai rendszer. Ezt az Európai Bizottság vizsgálata állapította meg, az unió 18 milliárd forintot követel vissza. Dobrev Klára szerint az eddigi 9 vizsgálat csak kisebb szabálytalanságokat talált.

Németh Szilárd Fidesz-alelnök által létrehozott, a lakcímére bejegyzett alapítvány építheti kétmilliárd forint közpénzből a csepeli birkózó csarnokot. A párt kommunikációs igazgatója szerint ezzel semmi baj nincs, mert a csarnok „nem Németh Szilárd nappalijában épül”. Németh Szilárd a Facebookon azt írta, irigység és gyűlölethadjárat folyik ellene. A szocialisták hűtlen kezelés miatt feljelentést tesznek.

Újabb épületet vettek a Magyar Nemzeti Bankhoz tartozó alapítványok. Ezúttal Budapest egyik legdrágább környékén, az Andrássy úton vásároltak meg két palotát. A vételár és a felújítás költsége együtt 4 és fél milliárd forint. A Demokratikus Koalíció szerint, ha a jegybanknak van megtakarítása, akkor azt fizesse be a költségvetésbe és ne luxusra költse.

Nem tudják kitermelni dolgozóik megemelt minimálbérét a kistelepülések élelmiszerüzletei. Ha emiatt bezárnak, akár hárommillió ember ellátása is veszélybe kerülhet az országszerte több ezer üzletet képviselő ÁFEOSZ-Coop Szövetség szerint. Ezért járulékcsökkentést kérnek a kormánytól. A Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint egyelőre semmi jele, hogy bajban lennének a boltok, de leülnek tárgyalni a képviselőikkel.

Ne kelljen több rezsicsökkentéses kimutatást kifüggeszteni a lépcsőházakba - ezt kezdeményezi a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége. Elavultnak, és felesleges pénzkidobásnak tartják a kötelező tájékoztatást, mert a lakók fogyasztása alig változik, így az összesítések szerintük már nem hordoznak érdemi információkat. Németh Szilárd, a kormánypárt rezsi felelőse azt mondta, hajlandó tárgyalni a társasházak képviselőivel, de a kötelező tájékoztatás megszüntetéséről hallani sem akar.

Kérdésünk ma este: szabályozza-e valami, hogy egy állami cég mire adhat pénzt, amellyel így bevételei csökkennek, tehát minden adomány voltaképpen az adófizetők adománya – anélkül, hogy megkérdeznék őket...

Ideje tisztázni, pontosan mit csinál a Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF), amelyet a fiatalon Amerikába került Soros György hozott létre még 1979-ben New Yorkban. Az alapítvány az Egyesült Államok második legnagyobb magán adományozó szervezete, Soros György saját pénzéből működik - ma már világszerte. Magyarországon éles, időnként brutális és nem egyszer alaptalan bírálatok érik…

Az állami támogatás jelentős részét elviszi a szervezési díj az első nemzeti otthonteremtési közösségben. Ez azután derült ki, hogy az első lakáslottót indító cég nyilvánosságra hozta, ők maguk mennyiért dolgoznak. A 3 milliós támogatásból a futamidő végén legkevesebb 1 millió 200 ezer forintot kérnek el. Szakértők szerint a befektetés emiatt nem is igazán versenyképes. Lázár János miniszter azt mondta: ő nem is lépne be egy ilyen közösségbe.

Nincs, aki lángost süssön a Balaton parton, annyian mentek külföldre dolgozni. A tavalyinál is nagyobb a baj. Mindjárt itt a turista szezon, de még mindig több száz dolgozót keresnek, nemcsak az éttermek, hanem a kisebb büfék is. A vendéglátós érdekképviselet most tőlünk keletre és délre keres felszolgálókat és szakácsokat. További ÁFA-csökkentést sürgetnek, de a kormány szerint az év eleji csökkentésből már lehetne emelni a fizetéseket.

Minden harmadik magyar, három és fél millió ember a létminimum alatt él – ez derül ki abból a felmérésből, amely a  szakszervezetek szövetségének megrendelésére készült. Az alapvető megélhetéshez tavaly 88.600 forintra volt szükség, miközben a minimálbér mindössze 74 ezer forint volt.

Több száz milliárd forintos kínai kölcsönt vesz fel a kormány a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal magyar szakaszának átépítésére. A részletekről Orbán Viktor a pekingi tárgyalásai alatt állapodott meg a kínai vezetőkkel. A hitelt húsz év alatt kell visszafizetni, a Fidesz frakcióvezetője szerint a beruházás extrabevételeket jelenthet a magyar költségvetésnek. Az Együtt szerint a felújítás nem Magyarország, hanem Kína érdeke - ezért inkább vissza nem térítendő támogatást kellene adniuk.

Nem érti a nemzetgazdasági miniszter, miért nem kaptak még egy forint támogatást sem a Vállalkozz itthon, fiatal! nevű kormányprogram résztvevői, amelyet ő jelentett be több mint egy éve - ezt mondta Híradónknak Varga Mihály, és belső vizsgálatot rendelt el az ügyben. Szombaton derült ki, hogy több hónapja fizetik a járulékokat a pályázat miatt alapított cégük után, de a beígért támogatásból még semmit sem láttak. A minisztérium azt közölte, haladéktalanul megkezdik a kifizetéseket. Az LMP szerint a fiataloknak kárpótlás is jár.

Növekvő gazdaságban a reklámpiac virágzik. A növekvő magyar gazdaságban a reklámpiac a nemrég kitalált, majd elvetett 9%-os reklámadó után most éppen megint levegőért kapkod – de már egyáltalán nem csak a most éppen másfélszeresére emelendő reklámadó miatt. Továbbá: tavaly jó 6 milliárdnyi hirdetéssel az állam lett a televíziózás legnagyobb egyedi reklámköltője és ezt a pénzt nem éppen piaci szempontok alapján osztották el az egyes csatornák között.

Csaknem 5 ezer kisbolt dőlt be tavaly - a KSH legfrissebb adatai szerint. Főleg azért, mert nem tudták kigazdálkodni a megemelt minimálbért - a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szerint. Többen viszont az online kasszák miatt húzták le a rolót, a bevezetésük véget vetett a trükközéseknek. A Fidesz alelnöke azt mondja, pontosan ki kell vizsgálni az okokat. A szocialisták szerint a kormány elhibázott gazdaságpolitikája vezetett a bezárásokhoz.

Mindfulness - magyarul a tudatos jelenlét. Sok mindenből van benne valami, ami mostanában divatos – némi keleti filozófia, válaszok a felgyorsult világra – hogy lassuljunk le, legyünk tudatosak, éljük meg a pillanatot. Mi ez a módszer? Hogyan működik? - erről beszélgetett Baló György vendégeivel.

Demokráciákban a költségvetés vitájában egy ország szembenéz magával és jövőjével és eldönti, mire költse a kormány azt a pénzt, amiért ki-ki megdolgozott. Esetünkben a most benyújtott jövő évi költségvetés szerint a kormány 1500 milliárd forinttal költ többet jövőre, mint az idén. Másképpen: mindannyiunkra fejenként 150 ezer forinttal többet. De mire? Ki és mi nyer, ki és mi veszít a 2018-as költségvetéssel?

Hiába nevezi a munkából élők költségvetésének a jövő évit a kormány, a munkáltatók egy része kénytelen lesz megkerülni a kötelező béremelést - a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szerint. A Gazdaságkutató intézet néhány hete ezer céget kérdezett meg, és a többségük már idén is a megnövekedett bérköltségek leszorításával próbálkozott. A munkaerőpiaci államtitkár azt közölte, egyelőre mindössze 231 munkavállaló tett bejelentést trükközés miatt. A szocialisták azt mondják, a dolgozók félnek, mert kiszolgáltatott helyzetben vannak.

Végül a halhús, az internet, és az éttermi szolgáltatások ÁFÁ-ját javasolja 5 százalékra csökkenteni a kormány - ezt Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelentett be késő délután, miután benyújtotta 2018-as költségvetés tervezetét az Országgyűlésnek. Ebből derült ki az is, hogy jövőre 14 százalékkal több maradhat a lakást kiadóknál, mert eltörölnék a bérbeadást terhelő EHO-t. Az átlagbér nagyjából 9 százalékkal, a nyugdíjak pedig 3 százalékkal emelkedhetnek. A GKI szerint a 2018-as, egy választási év költségvetése, és a kormány a munkáltatókkal akarja megfizetetni az intézkedések árát.  

Átlagosan 6-7 ezer forintot bukhatnak a SZÉP-kártya tulajdonosok, akik nem költik el határidőre, ami a tavalyelőtti keretükből maradt. Egy hónap múlva a bankok visszautalják a fel nem használt pénzt a munkáltatóknak. Ez összességében akár 3 milliárd forintnál is több lehet. A Híradónk nyilatkozó elemzők szerint érdemes a SZÉP-kártyán maradt pénzből előre kifizetni a nyaralás egy részét.

Sok vesztese lehet az automatikus adóbevallásnak az Adománygyűjtők Önszabályozó Testülete szerint. Az eddigi tapasztalatok alapján az adózók csaknem fele elfelejti felajánlani adója 1+1%-át. Még egy hónap van hátra a határidőből, de a Pénzcentrum.hu már úgy számol, milliárdoktól eshetnek el a civil szervezetek és az egyházak. Az adománygyűjtők most a munkahelyek segítségét kérik.

Csupán négyezer családnak sikerült megállapodnia a 72 ezer bedőlt hitelesből - a tavaly év végi adatok alapján a jegybank legfrissebb közlése szerint. A bankoknak a kölcsönök átütemezésére, új, megfizethető törlesztőkre kellett javaslatot tenniük. Ezt utolsó esélynek szánta a Nemzeti Bank - az árverezés előtt. Most azt mondják, van utolsó utáni lehetőség is, de azzal az adósok már csak rosszabbul járhatnak.

Sokan építkeznének, de nincs, aki felhúzza a házakat. Óriási a munkaerőhiány az építőiparban. Miközben az Európai Unió statisztikai hivatala szerint az elmúlt évben több mint kétszeresére nőtt Magyarországon a legalább kétlakásos társasházakra kiadott építési engedélyek száma. Ezzel elsők vagyunk Európában. Az ingatlanszakértők szerint a munkaerőhiány miatt drágulás lesz a lakáspiacon, sőt az is előfordulhat, hogy néhány beruházás meghiúsul.

Az állami vállalatok dolgozói tekintélyes állami béremelést kapnak, de mivel a BKV nem állami, hanem önkormányzati cég, az állam azt mondja a fővárosnak: adjon pénzt béremelésre. De nincs neki. És közben a hármas metró felújításával is küszködik, ami úgy függ össze a BKV-val, hogy vagy 150 autóbusszal kell majd pótolni a metrót, miközben a BKV-nál már most sincs elég autóbuszvezető.

Európával együtt öregszik az unió. 60 évesen milyen életkilátásai vannak? A szerződés aláírását 60 évvel ezelőtt esőben is zajosan ünnepelték Rómában – most, a napsütéses születésnapon csak operatőröket és fotósokat engedtek a politikusok közelébe a biztonság érdekében. Más lett Európa. De milyen?

Majdnem a duplájára emelné a kormány a reklámadót. A nemzetgazdasági miniszter által benyújtott javaslat szerint júniustól 5,3  százalékról 9 százalékra emelkedne a 100 millió forintos árbevétel feletti cégek reklámadója. A reklámszövetség szerint a magasabb adó miatt jövőre vállalkozások mehetnek tönkre. Az MSZP is így látja, szerintük csak azok a cégek maradnának meg, amelyek sok állami hirdetést kapnak. A kormány álláspontja szerint a cégek idén még nyernek is a módosítással.

Szellem ipari park és nem működő logisztikai központ. Mindkettő Kistelek mellett épült, uniós pénzből. Az ipari parkba 14 vállalkozás költözött évekkel ezelőtt, 12 azóta sem működik. A helyi fideszes polgármester szerint azért, mert nincs elég áram a működésükhöz. A logisztikai központ tulajdonosa pedig azt mondja, elszámolási vitájuk van az állammal. Az LMP társelnöke szerint megint értelmetlenül költötték el az 500 milliós uniós támogatást.

Becsapják a vásárlókat - ezt mondta a földművelésügyi miniszter, miután a NÉBIH befejezte a Nyugat-Európában és a Magyarországon árult azonos márkájú termékek összehasonlítását. 96-ból 71 élelmiszert találták eltérőnek. Fazekas Sándor szerint bebizonyosodott, hogy kettős mérce működik az európai élelmiszerpiacon, és a magyaroknak silányabb élelmiszerek jutnak. Később a NÉBIH jelentéséből viszont az derült ki, hogy a különbségtétel nem tekinthető általános gyakorlatnak. A Spar is megszólalt, és cáfolják a silányabb minőséget.

Nincs annyi megtakarítás a LED-es közvilágításon, mint amennyi uniós forrást költöttek rá - ez derül ki abból a tanulmányból, amelyet a kormány rendelt a 2007 és 2013 közötti uniós pénzek elköltésének hatékonyságáról. A kutatás szerint a piaci projektek kétszer olyan hatékonyak voltak, mint az uniósok. A kormány szerint bár tényleg el lehett volna költeni hatékonyabban is ezt a pénzt, az állam feladata nem a profitteremtés. Az LMP szerint viszont ebből is az látszik, hogy a kormány a baráti cégeknek szórja a pénzt.

Csúszdaparkra ad 600 millió forintot Mezőkövesdnek a kormány. Ezt a 444.hu írta meg. A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint az egész ország vonzóbb lesz a turistáknak a csúszdaparkkal. Mezőkövesden korábban stadion és sportszálló is épült, szintén állami pénzből. A DK szerint a kormány azért ad újabb százmilliókat a városnak, mert korábban Tállai András államtitkár irányította.

Az iskolában azt tanuljuk, hogy volt három ipari forradalom – először a gőzgép, majd az elektromosság, végül a számítástechnika és a robotok megjelenése az iparban. Ma már világszerte a negyedik ipari forradalomról beszélnek, amit az jellemez, hogy számtalan terméket és szolgáltatást emberek helyett szoftwerek és robotok fognak előállítani. Gyorsan változik a világ. Számtalan munkahely megszűnik, de újak is létesülnek – főleg olyanoknak, akik nem csak diplomát szereznek, hanem utána életük végéig újra és újra tanulnak, akár egy teljesen új szakmát.

Nem egészségtelenebb az UHT, mint a friss tej - ezt mondja a Híradónknak nyilatkozó dietetikus. Tegnap a földművelésügyi miniszter bejelentette, hogy csak az egészséges, jó minőségű élelmiszerek fogyasztását támogatják, és ezért nem csökkentik a tartós tejek ÁFÁ-ját. Az MSZP azt mondja, arcpirítóan keveset tudnak a pasztőrözésről a kormányban. A Terméktanács szerint túl sok bevételtől esne el a költségvetés, mert a magyarok 80 százaléka tartós tejet iszik.

Már majdnem tíz éve, hogy a gazdasági- és pénzügyi válság miatt nehezen lehetett pénzhez jutni a piacon és Amerikából ekkor indult el az úgynevezett közösségi finanszírozás: van egy ötlet, amihez kell egy jó kampány s utána jön a megvalósítás – mintha pofonegyszerű lenne. Később kiderül, hogy nem is olyan könnyű mások pénzét megszerezni a saját ötletemhez.  

3 forinttal olcsóbb lett a 95-ös benzin, és 5-tel a gázolaj literje mától. Év eleje óta alig néhány forinttal ingadoznak az árak, de áprilistól komolyabb áresés jöhet - a GKI szerint. Úgy számolnak, megszűnik a fél éve bevezetett többlet jövedéki adó, amelyet legfeljebb 50 dolláros hordónkénti árhoz kötöttek, és a nyersolaj most drágább lesz ennél. A benzinkutakon egyelőre majdnem 20 százalékkal többet kell fizetni az üzemanyagokért, mint tavaly ilyenkor.

Magyarország nagyra értékeli tudósait és kutatóit, s már ezért is jó lenne megérteni, hogy a felértékelődő tudás és újítás világában miért nem költünk többet, sokkal többet kutatásra és fejlesztésre. Ez persze az oktatásra és az egészségügyre is vonatkozik, de ma a tudomány a téma. Az uniós és állami pénzek felhasználásáról 2015 óta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs hivatal dönt, amelynek elnöke Pálinkás József atomfizikus, akadémikus, korábban a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is volt.  

Kiemelkedő évet zártak, és 8%-os átlagos hozamról tájékoztatják most megmaradt ügyfeleiket a magán-nyugdíjpénztárak. 6 éve 3 millióan hagyták ott őket, miután Matolcsy György nemzetgazdasági miniszterként azt mondta, a nyugdíjjogosultsága 70 százalékát elveszíti, aki nem lép vissza az állami rendszerbe. Azóta több mint 40%-kal gyarapították a magánpénztárak a megtakarításokat - a Bankmonitor szerint. A kormány most azt közölte, a legfontosabb a biztonság, és szerintük egyelőre egyedül az állam képes garantálni, hogy ki is fizetik majd a nyugdíjakat.

Megadóztatná a kormány a boltok parkolóit, megszabná, hogy az áruházláncok mennyit költhetnek reklámra, és azt is előírnák, hogy több embert alkalmazzanak. Mindez egy készülő törvénytervezetben szerepel, amit az Index szerzett meg. A Miniszterelnökség szerint egyelőre semmilyen változásról nem döntöttek. Az Országos Kereskedelmi Szövetségnél egyelőre nem akarták véleményezni a javaslatot.

Több pénzt kaphatnak azok, akiknek az adósságaik miatt el kell árverezni a lakásukat, vagy házukat. Erről fogadott el törvényt az Országgyűlés. Mégsem kell viszont a bankoknak elengedniük az árverezés után fennmaradó tartozást, csak akkor, ha ebbe külön beleegyeznek. Az előterjesztő KDNP szerint mindenki jobban jár az új szabályokkal. A Bankszövetség és a DK szerint viszont ez nem igaz.

Nagyobb fizetésemelést kapnak a postások, a buszvezetők, és a vízügyesek Budapesten, mint Szabolcsban vagy Borsodban - ezt közölte Híradónkkal az egyik legnagyobb szakszervezeti tömörülés, a Liga elnöke. A kormány három hete három éves bérfejlesztésről döntött az állami vállaltoknál - átlagosan 30%-os emelést ígérnek. Úgy tudjuk, a dolgozók már áprilisban magasabb fizetést kapnak, de csak most szembesülnek azzal, hogy a munkahelyek földrajzi elhelyezkedésén is havi sok ezer forint múlhat - a munkaerőhiány miatt. 

Mit szólnak ehhez: az infláció az a hivatalos szám, ami mindig kisebb, mint amit én gondolok róla – hogy tehát a legtöbben úgy érezzük, a minket érdeklő árak erősebben drágulnak, mint azt nekünk mondják. Az infláció országos átlagot mér, országos átlagfogyasztó viszont persze nincs. A növekedés és a munkanélküliség mellett az infláció egy gazdaság három legfontosabb számának egyike. Ha magas, az azért nem jó, mert akkor a pénz gyorsan veszít értékéből. Viszont ha az infláció nagyon alacsony vagy nincs, az azért nem jó, mert akkor a gazdasági növekedés is nagyon alacsony marad. Az eurót használó országokban hosszú ideje alacsony az infláció, de a növekedés átlaga az évi 0,4%-ot sem éri el 1995 óta. De ha ez sem jó, az sem jó – akkor mi a jó?

Budapest káprázatos város, de sok éve azzal küzd, hogyan és minek találja ki magát, szóval, hogy mi legyen? A városkép: egy Duna-partra forduló, nyüzsgő mai világváros, vagy, újabban, egy múltba révedő, bezárkózó főváros. Ingatlan befektetők kapkodó nagyberuházásai, főváros és kerületeinek csatái avagy – építészek és urbanisták átgondolt, nyilvánosságban érlelt koncepciója döntse el, milyen legyen Budapest?

Ha néhány élelmiszernek csökken az ára, annak örülni kell. Még ha ezek ritkábban vásárolt dolgok is, mint mondjuk a szarvas- vagy vaddisznóhús, vagy bármi halféleség, az olcsó pontytól a drága lazacig. Ezeknek is csökkentené az ÁFÁ-ját a kormány, hogy több fogyjon belőlük. De vajon, ha kisebb lesz rajtuk az adó, tényleg olcsóbbak lesznek? Mert a tapasztalat azt mutatja, hogy ez egyáltalán nem biztos. De főleg: mit kezd az egyszeri háziasszony egy kis szarvashússal és lazaccal? Főleg, ha még sose csinált ezekből se ebédet, se vacsorát. Tettünk egy próbát, és nekiálltunk főzőcskézni.