1986-ban, az afrikai éhezőkért szervezett jótékonysági futáson kapták lencsevégre az akkor 20 éves Deutsch Tamást. Nagyot fordult vele a világ azóta. 

Ismét egy különleges Himnusszal köszönti az újévet az RTL. Már hagyomány, hogy a csatornán különleges közreműködők és különleges képek jelennek meg az újév első perceiben. Idén sem volt ez másképp: 2024 első perceiben a 150 éves Budapest állt a Himnusz központjában. A felvételen a Fortepan és egy 1900-as évek elején készült fotósorozat segítségével egy időben mutatjuk meg, hogyan festett régen és napjainkban egy-egy budapesti helyszín.

Két évvel ezelőtt Kereki Sándor odaadta 1774 fényképét a Fortepannak, akkor még nem sejtve, hogy ő lesz a XX. századi magyar fotóművészet legnagyobb felfedezése. A még csak 71 éves tévés operatőr fiatal srácként pár év alatt kerek és tökéletes fotográfus életművet alkotott, amire fél évszázaddal később csodálkoztak rá a hazai fotós élet kurátorai, kiállítást, fotóalbumot, saját honlapot szentelve neki, beiktatva ezzel a magyar fotográfia hírességeinek csarnokába.

Deák Kristóf Oscar-díjas rendező Budapest 150 éves történetét dolgozta fel egy olyan animációs alkotással, amelyben sosem látott régi fényképekekel mesélik el a főváros múltját. Speciális technikával keltették életre a sokszor több mint százéves fotókat, erről az Animatiqua stúdió vezetője, Kondacs András árult el részleteket. A filmben végig egyes szám első személyben jelenik meg a főváros, egy női karakter bőrébe bújva tekinthetünk vissza a múltra – ezt pedig Nyáry Krisztián író álmodta meg. 

A Budapest születése című filmben a 150 éves várost egy hölgy személyesíti meg. A képeket különleges parallax technikával animálták. 

Bezzeg régen minden jobb volt, alig lehetett behívni a gyerekeket, most meg úgy kell őket kiparancsolni. Rengeteg mém kering az interneten erről, de mi volt a valóság? 34 fortepanos fotó segítségével megpróbáljuk feleleveníteni, hogy mivel töltötték a nyarat a mai felnőttek, akik kint voltak az udvaron egész nap, kint labdáztak, mentek mindenhova a világba, mert nem volt se internet, se tablet, se okostelefon, amire ráragadhattak volna.

Felmenőink nem is sejtették: ahogy ők élvezték a nyári heteket, a rekkenő hőséget, ahhoz pár évtized múlva már bátorság, vagyis inkább vakmerőség kell. Nosztalgikus képes visszatekintés azokra az időkre  amikor még félvállról lehetett venni a hőséget, amikor a kánikula még nem volt szitokszó, csak egy szinonima a ma már kellemesnek tűnő tartós nyári melegre.

Harminc archív képre formált jogot az állami média.

A Fortepan huszadik századi fényképekből álló online archívumában több mint 180 ezer fotó érhető el az 1990 előtti évtizedekből. Akárhogy is nézzük, ez olyan felbecsülhetetlen fontosságú – ráadásul bárki számára szabadon felhasználható – gyűjtemény, amihez fogható nem sok van a világban. Ennek egy részét azonban „egy közpénzből gazdálkodó részvénytársaság” úgy tűnik, töröltetni akarja. A legnagyobb magyar internetes fotógalériát több mint 13 éve alapították, lomtalanításokon talált képek digitalizálásával, és az elmúlt években a magyar közelmúlt legfontosabb képarchívumává vált. A Fortepan olyan időutazást kínál, ami a történelmet a magánemberek – szüleink, nagyszüleink, dédszüleink – szemén keresztül láttatja. A fenti képre kattintva galéria nyílik, amiben egy konkrét témát járunk körbe, mégpedig abból az apropóból, hogy már csak bő egy hónap van hátra a személyi jövedelemadó bevallásának határidejéig, május 20-ig. 

Nem fedték fel, ki kereste meg az archív fotókat gyűjtő, rendszerező és letölthetővé tevő szájtot, de a szerkesztő az MTVA jogi vezetőjének címezte válaszát.

A német fővárost magyar turisták szemszögéből bemutató fotótárlat nyílt Berlinben a művészeti ág egyik legrangosabb nemzetközi fesztiválja, az Európai Fotográfia Hónapja (EMoP) alkalmából. A Fortepan több ezer berlini vonatkozású felvételéből és a berlini magyar kulturális intézet (Collegium Hungaricum Berlin - CHB) archívumából válogatott killítás középpontjában az 1973-as év áll. Akkor nyílt meg Kelet-Berlinben a Magyar Kultúra Háza, amely gyorsan a helyi kulturális élet egyik központja lett, és akkor volt a város a VIT néven is ismert Világifjúsági Találkozó házigazdája.

Szeretjük a régi fotókat, ezért időről időre fellapozzuk a Fortepant, hogy megnézzük, bizonyos hagyományokról, ünnepekről milyen képanyagok maradtak fent. A szilveszter szóra keresve igazi kincsesbányára leltünk. Nagyon úgy néz ki, hogy elődeink is igazán értettek a bulizáshoz, de hogy 1986-ban miért volt mindenki fürdőruhában a PeCsában, az rejtély. Nosztalgiázzon velünk, és nézze meg a múlt század igazi partiállatjait. 

Angyal nem, csak gyújtóbomba jön le a mennyből most Ukrajnában. De milyen volt a háborús karácsony Magyarországon? Milyen karácsonyfát állítottak elődeink, milyen ajándékokat kaptak a gyerekek, miközben az európai frontokon harcok dúltak? A Fortepan archívumából hívtunk elő húsz fotót a huszadik századból.

Különleges időutazás részesei lehettek azok, akik tavasszal megnézték a Fortepan huszadik századi fényképekből válogatott kiállítását a Nemzeti Galériában. A legnagyobb online fotógalériát 10 éve alapították, a gyűjteményt lomtalanításokon talált képek alapozták meg, mára 120 ezer fotó érhető el. A múlt vidám vagy épp keserű pillanatit felvillantó kiállításra 60 ezren voltak kíváncsiak. Szavazzon ITT!

110 ezer fotó gyűjteménye, amihez bárki hozzátehet és amiből bárki felhasználhat fényképeket, ez a Fortepan. Egy internetes oldal, amin megelevenedik a XX. század történelme. A 10 éve működő internetes oldal egy ingyenesen használható fotóarchívum, aminek gyűjteményéből a Nemzeti Galériában nyílt most kiállítás.